Májusban megjelent az IMF-nél egy összefoglaló tanulmány arról, hogy világszerte milyen állami támogatásokat kap az energiaellátás. Azt mutatjuk be a tanulmány nyomán, hogy mekkora a közelgő éghajlati katasztrófát előidéző szén-, olaj- és gázfogyasztás visszaszorulását lassító, akadályozó támogatás.
Mindenekelőtt meg kell különböztetni a támogatásnak két nagy csoportját. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek révén az energiaért kevesebbet fizetnek, akik használják, mint amennyibe az előállítása kerül. Ezeket a tanulmány adózás előtti támogatásnak mondja. A másik, az adózáskori fogyasztói támogatás úgy jelentkezik, hogy a fogyasztó nem fizeti meg teljesen az előállítási árat is magába foglaló méltányos fogyasztói ár és az energiafelhasználással járó környezetkárosítás teljes összegét. Hazánkban például ilyen, adózáskori támogatást kapnak azok, akik lignittel fűtenek otthon, mert nem fizetik meg a kéményükből ömlő füst okozta betegségek gyógyításának és a kieső munkaidő költségeit. A statisztikák szerint az adózáskori támogatás többszöröse az adózás előttinek, tehát az előbbi az, aminek a csökkentésére leginkább szükség van, vissza akarjuk szorítani a fosszilis energiahordozók használatát.
Az IMF tanulmány fő megállapításai:
Az adózáskori támogatás sokkal nagyobb a korábbi becsléseknél. 2013-ban 4,9 billió dollár volt, és idén várhatóan eléri a 5.3 billió dollárt. Ez mindkét évben a globális GDP 6,5 (!) százaléka.
Az adózáskori támogatás egyformán jelentős a fejlett és a felzárkózó, a fosszilis energiahordozókat előállító és importáló gazdaságokban.
A különféle energiahordozók közül a szén a legtámogatottabb, főként azért, mert annak a legnagyobb a környezetkárosítása, de ez sehol sem jelenik meg elég nagy súllyal – adóként – a fogyasztói árban.
A legtöbb energiatámogatás forrása az, hogy a környezetkárosítás – például a finom korom kibocsátása – nem jelenik meg a fogyasztói árakban. Az éghajlatváltozást elősegítő, globális károkozás támogatása csak a negyedét teszi az összes támogatásnak. Ebből az következik, hogy az országoknak különösen érdekük lenne az energiatámogatások felszámolása – a saját lakosságuk egészségének közvetlen védelme érdekében.
Hatalmas a potenciális fiskális, környezeti és népjóléti haszna egy energiatámogatási reformnak. Az adózáskori támogatások megszüntetése 2015-ben a globális GDP 3,9 százalékát kitevő, 2.9 billió dollár bevételtöbblethez juttatná az állami költségvetéseket, több mint 20 százalékkal csökkentené a globális CO2-kibocsátást és kevesebb mint felére szorítaná vissza a levegőszennyezés okozta idő előtt halálozások számát. Annak eredményeképpen, hogy a fogyasztók szembesülnek a magasabb energiaárakkal, a globális gazdasági jólét is mintegy 1,8 billió dollárral emelkedne.
Ezeket a megállapításokat természetesen óvatosan kell kezelni. Sok a bizonytalanság és az ellentmondás a környezeti károk felmérésében. A tanulmány számai a környezeti, fiskális és jóléti hatásokról egy részleges egyensúlyi modellelemzés eredményei. A modell változtatásával más számok jönnének ki. De az biztos, hogy az energiatámogatás nagyon nagy, és a csökkentése lényeges környezeti, bevételi és jóléti javulást eredményezne. Az energiatámogatások reformja tehát nem tűr halasztást, fokozatosan, de azonnali kezdéssel végre kell hajtani, számolva az energiaadó szükséges mértékének meghatározásában rejlő bizonytalansággal.
Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse
A Levegő Munkacsoport már 1988-ban történt megalakulása óta foglalkozik a témával. Számos tanulmányt írt, állásfoglalást készített a magyarországi energiatámogatásokról, egyúttal konkrét javaslatokat téve ezek felszámolására.
1. ábra Energiatámogatások a világban 2011-2015 között
2. ábra Globális energiatámogatások termékenként 2011-2015
3. ábra Energiatámogatás régiónként és támogatási fajtánként 2013 felül milliárd dollárban; alul a régiós GDP százalékában
4. ábra Az energiareformtól várható fogyasztáscsökkenés a 2013. évi fogyasztás százalékában
5. ábra Az energiareformtól várható környezeti nyereség széndioxid-kibocsátásban és a levegőszennyezés okozta halálozás csökkenésében, 2013
