A rovat kizárólagos támogatója

A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze tegnap este az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.

Az előválasztás második fordulójában ringben maradt miniszterelnök-jelöltek napjaink legégetőbb környezetvédelmi kérdéseit vitatták meg a Greenpeace és a HVG szervezésében rendezett, online követhető beszélgetésen október 14-én este, amelyet több mint 50 000 ember követett élőben. A közel egy órás vitával a szervezők lehetőséget kívántak adni a választóknak arra, hogy megismerjék a jelöltek hozzáállását, terveit, vállalásait a környezet- és természetvédelem legfontosabb kérdéseiről.

Tudósok egybehangzó véleménye szerint ugyanis 2030-ig tudunk érdemben cselekedni ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. A 2022-es választáson hatalomra kerülő kormány pedig ennek az időszaknak a felében fog kormányozni.

„​Történelmi pillanat volt, hogy ez a vita létrejött, közérdek, hogy a legmagasabb szinteken vitázzunk a környezet- és természetvédelemről. Bízunk benne, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök – amennyiben ő lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a következő választáson – is nyitott lesz egy hasonló vitára. Így a 2022-es országgyűlési választáson minden szavazónak lenne esélye megismerni az összes miniszterelnök-jelölt zöld programját, és lehetősége nyílna arra a jelöltre szavazni, aki a legjobban fogja képviselni Magyarország és a közös jövőnk érdekeit” – nyilatkozta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója.

Mindkét jelölt kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén lenne az országnak környezetvédelmi minisztériuma, és szóba került, hogy a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak újra vissza kell kapniuk korábbi, a politikai vezetéstől független döntéshozatali státuszukat is.

A vitán hangsúlyos szerepet kaptak az energiakérdések. Szó volt a Mátrai Erőmű kivezetéséről, a Paks II. beruházás leállításáról, és az ország szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséről. Mindkét jelölt kiemelt szerepet tulajdonított az energiahatékonysági beruházásoknak, és megismerhettük a jelöltek eltérő elképzeléseit a klímabarát megoldásokra való átállás költségeinek megfizetésére vonatkozóan.

A több mint 13 000 magyar idő előtti halálát okozó légszennyezettség csökkentése is kiemelt szerepet kapott a vitán, és kiderült, hogy melyik jelölt miként tenne a tisztább fűtési módok és a tiszta közlekedés elterjedéséért, a közösségi közlekedés fejlesztéséért.

Szóba került még a hulladék csökkentését célzó betétdíjas rendszerek bevezetése és a körforgásos gazdálkodásra való áttérés fontossága, amely a klíma- és ökológiai válság szempontjából jobb alternatívát jelent a jelenlegi egyszer használatos kultúrát és fogyasztást ösztönző gazdaságnál.

Sajnos a beszélgetés 15 perc késéssel indult, ezért az időhiány miatt nem került sor számos fontos témára, mint amilyen például a természeti értékeink megóvása, a vegyszerintenzív nagyipari mezőgazdaság kiváltásának szükségessége, vagy falvaink, városaink klímaadaptációjának módja, nagytavaink és vizes élőhelyeink védelme. A Greenpeace reméli, hogy a választási kampány hátralevő részében, a befutó ellenzéki, valamint a Fidesz által megnevezett miniszterelnök-jelölt között további vitákra fog sor kerülni, ahol ezek a témák is megfelelő súlyt kaphatnak. A környezetvédő szervezet a pártok minden erre irányuló törekvését támogatja – írta a Greenpeace közleményében.

klímavita Dobrev Klára, Gergely Márton HVG-főszerkesztő, és Márki-Zay Péter. kép: Fazekas István HVG

Amik fontos pozitivumok, hiányok vagy érdekességek:

– Mindketten kimondták, hogy szükség van önálló környezetvédelmi tárcára.
– Mindketten kimondták, hogy fontos a környezetvédelmi hatósági rendszer megerősítése.
– Mindenképpen kiemelendő, hogy mindketten többször megemlítették az energiatakarékosság és -hatékonyság fontosságát, különös tekintettel az épületenergetikára.
– Mindketten kimondták, hogy a Paks 2-es beruházást le kell állítani. ( igaz részint más okokból)
– Mindketten támogatják a megújuló energiaforrásokat, ez is kifejezetten jó. Márki-Zay Péter szélenergia-szkepszise azonban meglepő
– Mindketten többször visszatértek a tömegközlekedés fejlesztésének fontosságára. Mindketten kimondták, hogy változtatni kell azon, hogy az Európai Unió elavult járműveinek lerakata lettünk, arra azonban egyikőjük sem kínált egyértelmű megoldást, hogy a már az országban lévő szennyező járműveknek mi legyen a sorsuk
– Márki-Zay Péter többször kijelentette, hogy a hulladékválság csökkentése érdekében betétdíjat kell bevezetni az egyszer használatos italos csomagolásokra, ami nagyon jó.
– A magyar politikusok közül Dobrev előszőr állt ki a 65%-os CO2 csökkentés mellett 2030-ig, ami szuper.

TOVÁBBI ÖSSZEFOGLALÓK A VITÁRÓL:

444.hu „Nem lehetsz ennyire érzéketlen, Péter!” „Nagyon rossz hírem van, Klára.”

HVG: Ki viselje a klímaharc költségeit? Erről volt a legnagyobb vita Dobrev és Márki-Zay között

Magyar Narancs: Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján

24.hu: Rezsin, Pakson és szemétégetésen vitázott kurtát Dobrev és Márki-Zay

TELEX: Dobrev szerint a kisemberek nélkül nincs zöldpolitika, Márki-Zay szerint ez két teljesen különböző dolog

Népszava: Főleg a rezsin feszült össze a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt

Az LMP-nek a klímavita után sem sikerült döntenie arról, melyik miniszterelnök-jelölt a jobb

Felemás beállás: a Párbeszéd támogatja Márki-Zay zöldpolitikáját

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek