Dorog és a dioxin.

Az SH Atlasz, Kémia (Springer-Verlag, 1995) c. könyvből megtudhatjuk, hogy a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzol-p-dioxin, közismert nevén dioxin, rendkívül veszélyes sejtméreg. Olyannyira, hogy már a kimutathatósági határon (5 x 10-12 gr = 5 billiomod gramm = 5 milliomod mikrogramm!) lévő mennyiségben is mérgező!! Valószínűleg, ez alatt is az. Csak azért “valószínüleg”, mert nem tudjuk kimutatni!
Veszélyességének érzékeltetésére: A 1980-as évek elején Németországban történt dioxin mérgezéskor a világsajtóban félreverték a harangokat és kormányrengető dolgok történtek. Továbbá, azonnal leállították mindazon gyárakat, melyek termékeiben (növényvédőszer!) ez előfordult!
Ma újra engedélyezik ezeket a “technológiákat”, mi több, bevállaljuk ilyen mérget tartalmazó veszélyes hulladékok megsemmisítését! S, ami még ennél is elképesztőbb, hogy a dorogi égetőműben! Ugyanis, ha a térképre nézünk láthatjuk, Dorog a fővárostól pontosan északnyugatra, légvonalban mintegy 25 km-re fekszik. Tudjuk, hogy az uralkodó szélirány is éppen ez. Ráadásul, három északnyugat-délkelet irányú völgy húzódik Dorog térsége és a főváros között, amelyek mindegyike jól megvezeti légáramot, azaz idevezeti! (Erre akar jönni az magától is, de ezek nem hagyják, hogy véletlenül eltévedjen! Ha errefelé van a főváros tü-deje, akkor ez olyan légcsőféle lehet.) A leginkább érintett térség Hűvösvölgy és Csillaghegy között van. A levegő azonban itt nem áll meg, továbbmegy a Vérmező, a Margit-sziget és az Óbudai sziget felé. Valószinüleg a parlament (épülete) sem tudja feltartóztatni.
Kérdéseim:
1. Dorog akar kifüstölni minket?
2. Saját magunkat akarjuk kifüstölni a világból az árnyékvilágba?
3. A dorogi égető engedélyezőit, jóváhagyóit, rábólintóit – tudjuk, nem fogja a golyó, nem fogja a kard – nem fogja a méreg?
4. Vajon, vásárolunk azon termékekből, melyek melléktermékeként a dioxin keletkezik?
5. Ki az a “Dorog”? Mivel, az újság szerint “Dorog dioxinnal szennyezi a levegőt”
Nem inkább a Hulladékégető cég szennyezi? S, nem szennyezi a levegőt, hanem mérgezi. S nem a levegőt mérgezi, – a levegő fütyül rá, oda se neki – hanem a lakosságot, meg az élővilágot, s azon keresztül újra csak az embert. Máskülönben minden stimmel!
Dr. Arató István