A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: merce.hu

Az október 13-i választást követően új hivatal jött létre a budapesti városvezetésben: nem sokkal azután, hogy geopolitikai elemzőként könyve jelent meg az emberiség előtt álló globális problémákról, Dorosz Dávid lett a főváros első klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettese. Az új pozícióval járó munkákról, többek között a budapesti tömegközlekedés átalakításáról, a város rendelkezésére álló forrásokról és az atlétikai világbajnokságról kérdezte a Mérce a Párbeszéd korábbi országgyűlési képviselőjét.

Mérce: A klímavédelmi főpolgármester-helyettesi pozíció korábban nem létezett. Mit takar ez a név, min dolgozik nap mint nap?

Dorosz Dávid: Nem létezett ez a pozíció, mivel az elmúlt kilenc évben sem országosan, sem Budapesten a Fidesz oldaláról nem foglalkoztak korunk legnagyobb válságával és kihívásával, a klímakatasztrófával. Most azért került a klímavédelem a fejlesztésekkel egy csomagba, mert azt a szemléletet szeretnénk érvényesíteni, hogy a fővárosban zajló minden fejlesztés és minden változtatás klímavédelmi szempontból is megfelelő legyen.

Pár hónapon belül fel akarunk állítani egy klímavédelmi irodát a hivatalon belül, ami az én vezetésemmel fogja egybefogni a főváros összes klímavédelmi tevékenységét, a lehető legjobb szakemberek bevonásával. Ez egy alapvetően horizontális szemléletű hivatali egység lesz, amin mindennek át kell futnia, aminek bármilyen módon klímavédelmi jelentősége van, és ha kell, az iroda meg fog állítani környezetkárosító terveket.

Mérce: Az idő szorításában című könyvében arról is ír, hogy a globális problémák globális intézkedéseket kívánnak. Mi a helyzet Budapest nemzetközi kapcsolataival klímavédelem szempontjából, hogyan hatnak a nemzetközi példák a főváros terveire?

Miközben a világ előtt álló legsúlyosabb kihívások, köztük a klímakatasztrófa nem ismer államhatárokat, a szakpolitikai megoldási javaslataink még jelen pillanatban is – az Európai Unió bizonyos tevékenységeit leszámítva – szigorúan nemzetállami keretek között zajlanak. Magyarul mondva egy arra alkalmatlan struktúrában próbálunk meg olyan válságokat leküzdeni, amelyek csupán néhány évet hagynak a valódi cselekvésre.

Budapest be fog lépni a C40 és egyéb hasonló nemzetközi klímavédelmi szervezetekbe, és a többi visegrádi ország fővárosainak szintén progresszív vezetőivel megalapítottunk egy olyan szervezetet, amivel egységesen tudunk fellépni az Európai Unióban, és tudásmegosztással, közös programokkal tudjuk segíteni egymást.

Nem kell feltalálnunk a kereket, nagyon sok dolgot más városok már sikeresen alkalmaztak klímavédelmi területen, de az elmúlt kilenc évben Tarlós István a fővárost elzártságban tartotta nemzetközileg.

Lényegében csak keleti, közép-kelet-ázsiai országokba tett kirándulásokkal tudta le a nemzetközi kapcsolatokat. Én ennél konkrétabb eredményeket akarok produkálni a nemzetközi kapcsolatokon keresztül és tudást akarok behozni.

A Budapesten megvalósuló klímavédelem kapcsán a kibocsátásnak alapvetően két olyan kiemelt területe van, ahol változtatásokat tudunk elérni: az egyik az energiahatékonyság – nyilván a legjobb energia a meg nem termelt, illetve el nem pazarolt energia –, ahol a munkám jelentős része a lehetséges fejlesztések finanszírozása, az európai uniós finanszírozási keretek megteremtése. A másik kiemelt terület pedig természetesen a közlekedés, tehát Budapest közösségi közlekedésének átalakítása.

Dorosz Dávid könyvéről Kőszeg Ferenc írt recenziót a Mércén.

Dorosz Dávid kép: Főpolgármesteri Hivatal

Mérce: Milyen átalakításokra gondol?

DD: A város jelenlegi közlekedési struktúrája lényegében megfojtja a budapestieket és a városi, főleg a belvárosi életet. Mindent ellepnek az autók, illetve a dugók, a rossz levegő – ha már így év elején meg télen beszélgetünk, ezekben a hetekben is tájékoztatási szint felett van a légszennyezettség mértéke. Ebből következően Budapest város egész közlekedését és benne a közösségi közlekedést szeretnénk úgy átalakítani, hogy az autókról sokkal inkább a közösségi közlekedésre, a kerékpározásra és akár a gyalogos közlekedésre tegyük a hangsúlyt. A BKK új vezérigazgatójával dolgozva erre fogunk törekedni. Szeretnénk egy olyan csomagot összeállítani, ami megfelelő alternatívává teszi a fővárosi tömegközlekedést azok számára, akik jelenleg autóval mennek.

Nagyon sokan nem azért járnak autóval, mert ez lenne a hobbijuk, hanem egyszerűen olyan életkörülményeik vannak, olyan helyen laknak a fővároson belül vagy a régiós agglomerációban, hogy nagyon nehezen tudják másként intézni a közlekedést.

Mérce: És mennyiben koordinálja az egyes kerületek klímaintézkedéseit? Arra gondolok például, hogy Józsefvárosban Erőss Gáborék készítenek egy klímavédelmi tervet, ami a napokban fog megjelenni.

DD: Az elmúlt hetekben majdnem minden ellenzéki vezetésű kerületben jártam, már csak pár van hátra – éppen néhány óra múlva megyek Pikó Andráshoz a nyolcadik kerületbe felmérni az ottani klímavédelmi intézkedéseket. A jövő egy-két hónap feladata, hogy ezeket nagyon konkrétan össze is hangoljuk. Én azt látom, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek vezetése teljesen elkötelezett abban, hogy klímavédelmileg valódi változásokat hozzunk, nyilván érzékelik az október 13-ai eredményt, és érzik azt, hogy egy zöld progresszív program az, ami Karácsony Gergely vezetésével többséget kapott. Ez ki is jelöli számunkra azt az utat, amin el kell induljunk.

Erőss Gáborral, Józsefváros klímavédelemért felelős alpolgármesterével néhány napja ♠ Mércén készítettünk interjút egyebek mellett a kerület klímavédelmi terveiről.

Mérce: Tehát a kormánypárti kerületek nem annyira foglalkoznak klímavédelemmel, ha jól értem.

Mérce: Barcelona városvezetése 563 millió eurót szán arra, hogy csökkentse az autók számát az utakon és növelje a házak energiahatékonyságát, London is 500 millió fontot szán többek között az alacsony szénkibocsátású épületek fejlesztésére. Budapest számára milyen források állnak a rendelkezésre ilyen téren?

DD: Nagyon egyszerűen fogok fogalmazni. Jelen pillanatban Budapest végletesen kivéreztetett helyzetben van Orbán Viktornak köszönhetően. Működtetni tudjuk a várost, elpöfög a rendszer, de minden jelentős fejlesztéshez külső forrásokra van szükség. Ez a külső forrás jöhet az állammal kötött valamilyen megállapodás keretében, nemzetközi pénzügyi intézményektől, például fejlesztési bankoktól vagy pedig az Európai Uniótól. Az a kivéreztetett, lerabolt állapot, amiben átvettük a fővárost – és ez nagyon sok kerületre is igaz –, nagyon kis mozgásteret tesz lehetővé anyagi szempontból.

Mérce: Akkor milyen intézkedéseket terveznek végrehajtani első körben?

DD: Aki például Békásmegyeren vagy a Havanna lakótelepen lakik, pontosan tudja azt, hogy a nyári 38-40 fokban nem lehet megmaradni azokban a lakásokban. A trópusi éjszakák száma, amikor 20 fok felett van az átlaghőmérséklet, majdnem megduplázódott az előző évtizedekhez képest. Nyaranta vagy tavasszal olyan villámárvizek vannak, hogy az első kerületi Fő utcában lényegében tengeralattjáróvá változnak az autók, ezt a budaiaknak nem kell mesélni.

Azt kell megértenünk, hogy a klímakatasztrófa nem a jegesmedvékről szól meg az olvadó jégsapkákról, és nem csak az unokáinkról szól, hanem a mi életünket, sőt, a szüleink, nagyszüleink életét is befolyásolja, mert ők azok, akik leginkább veszélyeztetett csoportba tartoznak. Egy részletes terven dolgozunk, nyilván az idei nyáron még ezt kisebb mértékben tudjuk elindítani, de szeretnénk a lehető legjobban segíteni az embereknek a klíma okozta veszélyekkel szemben: például készülünk arra, hogy nyáron a hőhullámok idején a főváros és a fővárosi cégek a lehető legtöbb módon segítsék az embereket a köztereken, cooling parkokkal vagy például a tűzcsapoknak a megnyitásával.

Szembe kell néznünk azzal, hogy a város leterheltségét forgalmi szempontból főleg az agglomerációs és régiós közlekedés adja – az, hogy a Kossuth Lajos utca-Rákóczi út tengely többsávos autópálya és ez megy keresztül a város magján, az fenntarthatatlan, ilyen élhető városokban a világon nincsen. Szerintem alapvető, hogy az ilyen helyeken akár buszsávok hozzáadásával, akár fasorok elhelyezésével, bicikliutak hozzáadásával valódi változtatásokat hozzunk. Emberközelivé tegyük a várost. Ugyanígy alapvető az, hogy létre kell hoznunk egy olyan regionális közlekedési együttműködést, amivel a BKK-t, a MÁV-ot, a HÉV-et egy rendszerben tudjuk kezelni. Ha valaki most Pécelről vagy Érdről akar bejárni Budapestre, sokszor három bérletet kell vennie. Ilyen megint nincs a világon, ez hatalmas terheket rak az emberekre. Én értem, hogy ez nagy állami cégek lobbierejének köszönhetően idáig nem tudott megvalósulni. De nagyon várom azt, hogy Orbán Viktor legyen bátor, és menjen neki ezeknek a lobbiérdekeknek, jöjjön létre egy valóban egységes regionális budapesti közlekedési működés.

Mérce: Ennek érdekében mit tud tenni?

DD: Ennek érdekében azt tudom tenni, hogy a problémákat felhelyezem az asztalra, ahogy ezt az elmúlt hetekben is többször tettük, illetve ahogy ez Karácsony Gergely október 13-ai programjában is tételesen szerepel. Valódi lépéskényszerben a kormány van. Budapest azt tudja tenni, hogy elmondja a problémát és őszintén beszél arról, hogy Budapesten a közlekedési szempontból tarthatatlan állapotok megoldására igenis az államra is szükség van – és nem Fürjes Balázs mosolygós nyilatkozataira, hanem konkrét lépésekre. Ez viszont valójában Orbán Viktornál fog eldőlni, ezek a konkrétumok fogják eldönteni, hogy a Fidesz valóban akar-e a fővárossal együtt dolgozni, vagy csak szép szavakat akar küldözgetni, hogy elfedje, hogy közben az asztal alatt késsel szurkál.

Mérce: Szóval a városvezetés részéről ott van a szándék, hogy ezek megvalósuljanak, de szükség van a partnerségre is.

DD: Igen, és szakmai szempontból nagyon sok dologban egyetértünk Vitézy Dáviddal, ezt Varga Ivett új BKK vezérigazgató is elmondta. Csak jelen pillanatban az a helyzet, hogy nagyon konkrét kormányzati lépések, támogatás nélkül nem tudunk előrehaladni. Például itt a járműflotta megújításának kérdése, ami egy jobb, fenntarthatóbb budapesti közlekedés szempontjából létkérdés – ezt kell megoldani, nem csak az ötös metróról álmodozni. Mert ez a városi utcák napi valósága, amivel a budapestiek nap mint nap találkoznak.

Az, ahogy Budapestet kivéreztették pénzügyileg és nagyon sok jogosítványt elvettek tőle, nagyon nagy mértékben korlátozza a mozgásterét. Csak annyit mondok, hogy a fővárosi tömegközlekedésre kapott állami normatíva megfeleződött az elmúlt években 24-ről 12 milliárdra.

Dorosz Dávid könyvbemutatóján. Kép: Sarkadi Péter greenfo

Fürjes Balázs nyilatkozataival szemben jelenleg ez a hozzáállás. Én annak hiszek, ami valóban történik, nem a nyilatkozatoknak.

Mérce: Akkor ezért is lett az atlétikai vb megrendezésének kérdése olyan fontos.

DD: Nézzük az eredményeket! Ezzel a beruházással fákat sikerül adnunk a budapestiek számára, fákat sikerült kitárgyalnunk Orbán Viktorból, és engem ez klímavédelmi szempontból nagyon érdekel, mert a fák a legjobb pajzsaink a klímakatasztrófával szemben. Azt is sikerült elérnünk, hogy a stadion sokkal kisebb lesz, és a jelenlegi megállapodás szerint a kilencnapos atlétikai vb után az emberek számára is igénybe vehető lesz a mindennapi sportoláshoz . A kampányban Karácsony Gergely azt ígérte, hogy addig nem lesz stadion, amíg nem lesz elegendő CT. Most ezzel az egészségügyi csomaggal el tudjuk érni, hogy fővárosban legyen elegendő CT vizsgálat.

A Csepel északi részén és Ferencváros déli részén megvalósuló budapesti nagyerdő a város területének közel egy százalékát teszi ki, ez az elmúlt ötven év legnagyobb közparkberuházása.

Klímavédelmi szempontból az, hogy ezt meg tudja valósítani a fővárosi vezetés, egy hatalmas győzelem. Ilyen tényleg nem volt két generáció óta, és az, hogy emellett még valódi forrásokat is kapunk arra, hogy Budapest egészségügyét is elkezdjük rendbe rakni, szerintem hatalmas eredmény. Ez mutatja azt, hogy semmi más nem fog tudni eredményre vezetni, mint a politikai szerveződés, a politikai aktivizmus és annak a választásokon kifejezett ereje.

Mérce: Tehát ezek az új városvezetés sikerei.

DD: Siker az, hogy jobban a közbeszédbe kerültek ezek az ügyek, siker az, hogy meg fogjuk építeni az elmúlt ötven év legnagyobb parkját, siker az, hogy nem épül meg több tízezernyi tonna beton a Városligetben, vagy hogy hetvenöt év után újra van egy főkertészünk Bardóczi Sándor személyében, és ő lesz a gazdája és első számú védelmezője és menedzsere a Budapesten található zöldfelületeknek. Ez mind nem jött volna létre, ha nincsen változás. A Fidesz soha nem beszélne lakhatási válságról, soha nem beszélne zöld fordulatról, Vitézy Dávid ugyanúgy csak egy múzeumigazgató maradt volna, ha nem lett volna az október 13-ai eredmény. Kőkemény munkát és politikai erőt kell mindenbe belerakni, mert csak ebből ért a világon minden gazdasági és politikai hatalom. Így Orbán Viktor is.

Nyitókép: Sarkadi Péter greenfo

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek