A rovat kizárólagos támogatója

Stockholmi mintára vezetnék be a fővárosi dugódíjat, a kétzónás rendszeren már gőzerővel dolgoznak – mondta Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes.Karácsony Gergely volt kampányfőnökeként már van közvetlen tapasztalata az előválasztásról, amelyről az országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több szó esik ellenzéki körökben.

Működhet az országosan, ami Budapesten bevált?
Ahhoz, hogy 2022-ben eséllyel vegye fel a harcot az ellenzék a Fidesszel előválasztásokon kell kiválasztani a legjobb jelölteket. Karácsony Gergely korábbi kampányfőnökeként tudom, hogy ez a küzdelem izmot rak a jelöltekre, márpedig a Fidesz legyőzéséhez nem csak jó programra van szükség, hanem ilyesfajta erőnlétre is.

A 2022-es kampányban is vállal hasonló szerepet?
Nekem most a zöld Budapest program végrehajtása a legfontosabb. De az elmúlt év azt is nyilvánvalóvá tette, hogyha Orbán Viktor 2022-ben győz, le fogja gyilkolni az önkormányzatokat. S akkor minden emberek életét érintő kérdés Orbán íróasztalánál fog eldőlni. Az egészségügy és az iskolarendszer jelen állapota jól mutatja, hogy mi vár akkor ránk.

Nem sokkal a választások után dugódíj-ügyben azt mondta, hogy véget kell vetni a maszatolásnak. Hol tartanak?
A dugódíj fontos eszköze a forgalomcsillapításnak, amelynek célja egy egészségesebb lakókörnyezet kialakítása. Az elmúlt hónapokban tanulmányoztuk a stockholmi rendszert, egyeztettem az ottani főpolgármester-helyettessel, munkatársaim pedig a rendszer kidolgozóival tárgyaltak. A svéd modell nem másolható le teljesen, adaptálni kell a budapesti viszonyokra, jelenleg egy két zónás rendszer kezd kirajzolódni. Az biztos, hogy nem a Tarlós-féle behajtási díj lesz. Személy szerint azt gondolom, hogy a dugódíjra szükség van. A korábbi ígéret szerint a végleges bevezetés előtt lesz társadalmi konzultáció és próbaidőszak is. A koalíciós pártoknak és Karácsony Gergelynek egységesnek kell lennie ebben a kérdésben, hiszen a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki.


Dugódíj: a svéd modell 

Stockholm belvárosában 2006-ban vezették be a „torlódási díjat” egy hét hónapos próbaidőszak és egy népszavazás után. A rendszer bevezetésének 3,3 milliárd koronás – körülbelül 100 milliárd forintos – költségét a kormány állta. A fejlesztésbe 200 új busz vásárlása és új P+R parkolók létesítése is beletartozott. A behajtó autók rendszámát kamera regisztrálja minden be- és kilépésnél reggel fél 7-től este fél 7-ig (hétvégén és ünnepnapokon nem). A díj szezontól és időszaktól függően 11-45 svéd korona ( 380-1500 forint), amit az utazást követő 14 napon belül kell megfizetni. Minden behajtás külön tétel, de van napi limit. A buszok, a taxik, motorkerékpárok és a megkülönböztetett jelzésű járművek mentesülnek a díjfizetés alól.


A dugódíj eredetileg a négyes metróberuházáshoz kötődő ígéret. Meddig vár még az unió?
Brüsszel jelezte, hogy nem feledték az ígéretet. De figyelembe veszik, hogy Budapest új vezetést kapott, idő kell a választási program végrehajtásához.

Korábban az ön felügyelete alá tartozott a Lánchíd-felújítása is, de azután másra bízták a projekt lebonyolítását. Miért?
Ezt Fürjes Balázs államtitkár és a fideszes lakájmédia kezdte el harsogni, miután többször nyilvánosan elmondtam, hogy bármihez nyúlt eddig Fürjes, annak túlárazás lett a vége. A valóság az, hogy a Lánchíd-felújításával addig foglalkoztam, amíg az egy komplex, forgalomcsillapítással, illetve a belső történelmi városmagot is érintő kérdésekkel együtt futott. Amikor kiderült, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó többet áldozni a történelmi jelképünkre 6 milliárdnál, a projekt a hídtest felújítására szűkült, amit Tüttő Kata főpolgármester-helyettes vezényel le.

A nagy futó projektek közül egy sem tartozik önhöz. Milyen kérdésekkel foglalkozik?
A legfontosabb feladatom az, hogy a klímavédelemben segítsem Budapestet és egy zöldebb fenntarthatóbb várost építsünk, ebbe sok fontos, nagy projekt is beletartozik. Ezen a nyáron az elmúlt 30 év legösszetettebb, legnagyobb klímavédelmi akciósorozata zajlott le Budapesten. Dolgozunk több olyan környezetvédelmi, illetve klímaadaptációs szempontból fontos projekten, mint például a 3,8 milliárd forintos Béke téri tehermentesítő főgyűjtőcsatorna, amit az előző városvezetés nagyon nehéz állapotban hagyott ránk és nagyon sok munkával lehetett csak elérni, hogy ez a beruházás megvalósulhasson. Remélhetőleg 2022 tavaszára be tudunk fejezni.

A nyári összetett klímaakcióból én csak az egymást követő ivókút-átadásokat láttam. Mi volt még?
Három hűsítő szigetet hoztuk létre a Blaha Lujza téren, a Városháza parkban és a Széll Kálmán téren, ezeket naponta több ezren használták. Ezek mellett a metrókban 14 ivókutat szereltünk fel, mert a vízhez jutás nem lehet anyagi kérdés. Jövőre még összetettebb programmal jelentkezünk. Zöld ügyként ide tartozik a zajvédelem is. A budapestiek 27 százaléka él egészségkárosítónak minősülő 65 decibel feletti zajterhelésben. Egy egyharmaddal több, mint például Bécsben. Ezért volt fontos, hogy az M3-as bevezető szakaszán befejeztük a zajvédő fal építését és a környéken 200 lakásban az ablakokat is szigeteltre cseréltük.

Dorosz Dávid budapesti közösségi gyűlés. kép: Sarkadi Péter greenfo

Az előző ciklus végén erőteljes tiltakozó akció indult a Ferihegy zajszennyezése miatt. Most ugyan a járvány miatt ez nem égető kérdés, de formálódik valami megoldás a válság utáni időkre?
Már készül ez ügyben egy döntés előkészítő tanulmány.

Jövő nyárra a hármas metró szerelvényeibe is sikerül beszerelni a klímát?
Egyelőre ott tartunk, hogy egy kocsiba kísérleti jelleggel beépítettek egy berendezést, de továbbra se tudjuk, hogy a klímák felszerelésével az orosz fél garanciája elvész-e vagy sem.

Másfél éve nem sikerült választ kapni erre a Metrovagonmastól?
Küzdünk és dolgozunk.

A kerékpársávokról rengeteg szó esik, de mintha senki nem lenne elégedett. Karácsony Gergely csak egy sávot adna az autósoknak körúton, Fürjes Balázs meg felszámolná az egészet.
A cél az, hogy Budapest fenntarthatóbb város legyen. Nagyon álságosnak tartom, hogy fideszes megmondó emberek ellentétet szítanak a fővárosiak között. Értem én, hogy a Fideszben a komplex közlekedést csak úgy tudják értelmezni, ha valaki a jachtról vált helikopterre és az üres Mercedes szolgálati kocsit maguk után küldeti, de a hétköznapi valóságban a fővárosiak néha bicikliznek, máskor buszoznak, vagy éppen kocsiba ülnek. A társadalmi igazságosság miatt is fontos, hogy minél nagyobb fővárosi területek váljanak a biciklivel bejárhatóvá a külső kerületekből vagy az agglomerációból. Egy ilyen nagy átalakítás persze kényelmetlenséggel jár, de ez majd idővel feloldódik kellő türelem és egymásra figyelés esetén.

A fővárosi fürdőket üzemeltető cég 100 embert bocsát el a jegyárbevételek 12 milliárd forintos visszaesése miatt. A BKV-nál még nagyobb lesz a kiesés. Mire számítsunk?
A BKK jegyárbevétele várhatóan 20-25 milliárddal csökken az előző évi 67 milliárd forinthoz képest, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a céget és a fővárost, különösen úgy, hogy az állami támogatás 2010-hez képest a felére csökkent. Ennek ellenére nem készülünk semmilyen megszorítással, hiszen alapvetőnek tartjuk, hogy a járványidőszakban a lehető legjobb közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtsuk.

Az első hullám idején több kapkodó intézkedés is született a BKK-nál. Mennyiben függ ez össze azzal, hogy a holding vezérigazgatóját éppen akkor menesztette a főpolgármester?
A járvány egy olyan eseménysorozat volt, amivel utoljára a spanyolnátha idején kellett szembenézniük a modern társadalmaknak. Nagyon sok új helyzet állt elő és ezek kezelésében voltak hibák, amelyeket a lehető leggyorsabban igyekeztünk kijavítani. A menesztés oka ismert, a cég jelenlegi vezetése jól kezeli a rá nehezedő nyomást.

Akkor nem is keresnek új vezérigazgatót?
A megbízott vezérigazgató iránt teljes a városvezetés bizalma, de a hosszú távú személyi döntést és annak időpontját a főpolgármester határozza meg.

Több mint egy hónapja elkészült az M3-as metrókocsijainak felújításáról szóló szakértői jelentés, de még senki sem láthatta, mivel zajlik a véglegesítése. Kicsit átírják?
Tudomásom szerint adategyeztetés zajlik. Bízom benne, hogy minden érintett a lehető legszakszerűbb munkát végzi.

A BKV még az előző ciklusban indított pert a metrókocsikat felújító Metrovagonmas ellen, amelyben több 8 milliárd forintot követelnek a cégtől. Előrébb jutottak akár egy jottányit is?
Zajlanak a jogtechnikai lépések. A metrókocsi felújítás ügyét a most felállt fővárosi vizsgálóbizottság is áttekinti majd.

Az elmúlt időszak másik furcsa ügye a CAF villamosoké. A kilenc új járművet több, mint egy éve leszállította a gyártó, de azóta sem álltak forgalomba. Mire várnak?
Felmerült pár technikai kérdés, amelynek kivizsgálását a BKV és a BKK végzi, bízom benne, hogy most már hamarosan rendeződik az ügy.

Szeret nagy távlatokban gondolkodni, piaci fundamentalisták, globális kihívások, klímakatasztrófa. A városházi munka ehhez képest sziszifuszi. Mennyire érzi jól magát ebben a szerepben?
A globális folyamatokban írt könyvemben is kitérek arra, hogy a XXI. század nagy kérdései a városokban fognak eldőlni. A jelenlegi városvezetés részeként egy zöld program megvalósításán dolgozni, nagyon megtisztelő. Annak persze nem örülök, hogy Orbán csapata folyamatosan támadja a várost, de ennek az árát 2022-ben a Fidesz meg fogja fizetni.

Budapest klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettesével Szalai Anna beszélgetett a Népszavában.

Dorosz Dávid podcast kép: Meister Natália

Nem csak a szürkének, hanem a zöldnek is sok árnyalata van. Ha a két színt most környezetvédelmi, városüzemeltetési, várospolitikai szempontból nézzük, akkor Budapest sok szempontból inkább szürke, mint zöld.  Közel fél éve választott új vezetést a fővárosiak többsége, és ebben a (környezetvédelemért felelős) klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes Dorosz Dávid, akivel a greenfo podcastjában még júniusban egyfajta zöld mérleget készítettünk.
Hogyan zöldül Budapest?

Nyitókép: Dorosz Dávid podcast 2020 06 03 fotó: Meister Natália

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek