Három év telt el az alaptörvény elfogadása óta, amely a XX. cikkében a testi és lelki egészségünket kívánja megóvni a genetikailag módosított – vagyis géntechnológiával nemesített – szervezetektől, az alábbi paragrafussal:” (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
A törvényhozókat sajnos félrevezették ennek a tényeket meghazudtoló, az alkotmány tekintélyét romboló bekezdésnek a kierőszakolásával. Az alaptörvény megerősítette a tudománytalan nézetek terjesztőit abban, hogy az emberek félretájékoztatását már jogszabályi háttérrel folytassák. Hazánkban a média segédletével a nemzetközi tapasztalatokat vagy akár a tudomány tényeit semmibe véve a génnemesített növények igaztalan veszélyességét sulykolják az emberekbe. Így nem csoda a félelem, az elutasítás, és érthető, hogy a politika még akkor is alkalmazkodik a közhangulathoz, ha az nem a tények talaján áll. Törvényalkotásunk teljesen figyelmen kívül hagyja a géntechnológiával nemesített szervezetek (GMO-k) kedvező hatásait.
Tovább nehezíti a közvélemény és a politikusok tisztánlátását, hogy mint oly gyakran a tudomány világában, az érintett kutatók is megosztottak a géntechnológia szerepének megítélésében. Igen sajátos egyéni véleményt fogalmazott meg írásában Heszky László akadémikus, a biotechnológia professzora: „Az alkotmány célja pillanatnyilag elfogadható, mert a növényi géntechnológia, mint új kutatási és fejlesztési irány által előállított termékei (GM-fajták és -hibridek) valóban több sebből véreznek, félkész termékeknek tekinthetők, és termesztésük sokféle kockázattal jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne előállítani olyan új GM-fajtákat és -hibrideket, melyek valóban a fejlődést szolgálják, az emberiség valós igényeit elégítik ki, és veszélytelenek a környezetre, valamint a fogyasztókra” (Agrofórum, 2013. december).
Az ilyen, a politikai elvárásokkal egybecsengő nyilatkozat erősen növeli az alaptörvénybe kódolt negatív hatásokat, különösen hosszú távon. Heszky László értékítéletét cáfolja az a 18 millió gazda, aki 27 országban 175 millió hektáron minden előnyüket és hasznukat kihasználva termeszti ezeket a „selejtes” génnemesített növényeket, amelyek már most a világ élelmezését szolgálják, és igazolhatók a környezetvédelmi előnyeik. Az igen szigorú szabályozási eljárásoknak köszönhetően nincs tudományos bizonyíték az eddig engedélyezett termékek egészségügyi kockázatára. A világstatisztika szerint 1996 és 2012 között a gazdáknál kimutatható gazdasági haszon 117 milliárd dollár volt, ennek 58 százaléka a növénytermesztés önköltségének csökkenéséből, míg 42 a tényleges termésnövekedésből (377 millió tonna) származott.
GM-SZÓJA-FÜGGÉSÜNK
A globális hatások mellett az alaptörvény XX. cikkének tarhatatlanságát a hazai helyzet is világosan igazolja. Miként beszélhetnénk GMO-mentes magyar mezőgazdaságról, ha évente 600-700 ezer tonna szójadarát és 70-80 ezer tonna olajosmag-származékot importálunk? Az országba behozott szójadara 90 százaléka genetikailag módosított terméket tartalmaz. Visszás a GMO-mentes Magyarország reklámozása, miközben a magyar állattenyésztés GM-szója-függő, és ilyen takarmány-összetevőket már több mint egy évtizede használ.
Nyilván a szóját tartalmazó élelmiszerek esetében is számolhatunk a génnemesített növények jelenlétével, hiszen a fő exportőr országokban 80-90 százalékos a genetikailag módosított szójafajták részesedése. Ami a GM-szóják hazai termesztésének az alaptörvény szerinti tiltását illeti, igencsak megdöbbentő a csúsztatás. Az importszóját fogyaszthatjuk, de ha ugyanazt a terméket a magyar gazda állítaná elő az olcsóbb termesztési költségeket kihasználva, akkor az már veszélyeztetné a testi és lelki egészségünket. Nevetséges a lelki egészségünket félteni a GM-szójával készült virslitől.
Az évek során az alaptörvényi megfogalmazás miatt az agrár-biotechnológia jelentősége fokozatosan erodálódott, tekintélye igencsak csorbult a magyar ember szemében. A kormányzati akarat kikényszerítésének áldozata az állásából elbocsátott Popp József professzor, aki bátorkodott közalkalmazottként a GM-technológia jelentőségéről nyilatkozni. A kutatóknak több intézménynél megtiltották, hogy nyilvánosan állást foglaljanak a génnemesített növények mellett. Tiltott a tudományos eredmények bemutatása is!
Természetesen ismertek a biztos, hivatásos GMO-ellenzők, akik többek között országos road show-kon kárhoztatják a GM-növényeket, méghozzá minisztériumi szervezésben. A kialakult helyzetben sajnálatos, de érthető, hogy a növénytudományok, a zöld-biotechnológiai k+f tevékenység témái veszítenek a vonzerejükből. A tehetséges egyetemisták húzódoznak attól, hogy ezeket a területeket válasszák élethivatásul. Nyíltan nem, de a háttérben jócskán megnehezül támogatást nyerni a növényes géntechnológiai pályázatokra.
Bár nehéz elképzelni, hogy bárki azért vásárol magyar mezőgazdasági terméket, és fizet érte magasabb árat, mert ismeri az alaptörvény XX. cikkét, mégis indoklásul gyakran elhangzik az érv, hogy GMO-mentességünkből jelentős többletbevételünk származik. Hivatalos adatot azonban eddig senki nem közölt. De a biztonság kedvéért a mentességet az ország hatalmi eszközökkel is demonstrálta, és kiszántatta a kukoricatáblákat, csak mert felmerült néhány GM-növény jelenlétének a gyanúja. A veszteség nem érdekes, ha azt az ideológia megköveteli. Statisztikák hiányában érdemes a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének, Vancsura Józsefnek a nyilatkozatára támaszkodni: „Előbb-utóbb Magyarország sem térhet ki a GMO-növények jelentette kihívások elől… A GMO káros hatásait eddig semmi és senki nem bizonyította, ez inkább hit dolga… Az viszont tény, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a GMO-mentességet nem fizeti meg a piac” (Népszava, 2013. január 15.).
ELMARADÓ HASZON
Ha már az alaptörvény tiltó kitételének jelenlegi hatásai is elsősorban kárt okoznak, a kérdés az, milyen innovációt fékező következményei lesznek, ha az Európai Unió újabb és újabb GM-növények termesztésére ad engedélyt. Két olyan génnemesített (kukoricabogárnak, illetve burgonyavésznek ellenálló) növény uniós értékelése van folyamatban, amelyek mindegyike bizonyosan jelentős gazdasági haszonnal és környezetvédelmi előnnyel járhatna a magyar agrárium számára. A kukoricabogár elleni kémiai növényvédelemre a magyar gazdák több mint négymilliárd forintot költenek évente. A GM-technológia ennyivel csökkenthetné a termesztés önköltségét, valamint jelentős környezetkímélést tenne lehetővé. A burgonyatáblákat is gyakran kell permetezni a vészt okozó gomba ellen.
Ezek csak apró példák, főleg, ha figyelembe vesszük a világon folyó kutatások méreteit és eredményeit. Szinte nincs olyan növényi tulajdonság, amit ne vizsgálnának a genomika, a géntechnológia eszközeivel. A növekvő élelmiszerigények kielégítése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése csak a tudomány segítségével lehet sikeres, és ebben a géntechnológiára kiemelt szerep vár. A magyar növénytudományi kutatás, a nemesítés sikeressége, ezzel a hazai agrárium érdekei azt kívánják, hogy az alaptörvényből kerüljön ki a génnemesítésből származó fajták termesztésének tiltása, hogy a magyar gazdák szabad technológiaválasztási lehetőséget kaphassanak.
AZ ÚJ PARLAMENT KORRIGÁLHAT
Mint a törvénykezési tapasztalat tanúsítja, a kutatói közösség szakmai érvei a géntechnológia-ellenes légkörben nem tudtak érvényesülni. A politikai döntéshozatal elzárkózott az agráriumot átformáló világtendenciák hatásainak mérlegelésétől. Könnyebb látszatsikert ígért a múltat idéző nosztalgia propagandája mentén lemondani a csúcstechnológiák szélesebb körű alkalmazásáról. Ebben a feszült helyzetben igen fontos Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnökének nyilatkozata, amelyben Palugyai István idevágó kérdésére a következőt válaszolta: „Nem hiszem, hogy ez alkotmányba való téma.
Ezt az európai kötelezettségek miatt törvényekkel kellene szabályozni. Lehet, hogy tíz év múlva a génmérnökség mindenütt bevett technológia lesz, és nem kellene azért alkotmányt módosítani, hogy ne maradjunk ki egy fontos termelési mód előnyeiből. Az Akadémiának újra és újra ki kell fejtenie szakmai véleményét minden ilyen esetben, tudva persze, hogy a politikai kérdések nem tartoznak ránk” (Népszabadság, 2014. május 9.).
Új parlamentet választottunk. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy a magyar mezőgazdaság jövője érdekében most meghallgatásra találjon a fenti elnöki vélemény. Bár Pálinkás József, az Akadémia leköszönő elnöke még a törvény elfogadása előtt javasolta a tiltó paragrafus elhagyását, de akkor egy hithű, GMO-t ellenző politikus véleménye győzött. Azóta a GM-technológia tovább terjed a világon, míg idehaza a biotechnológiai kutatás és fejlesztés mind nyilvánvalóbb károkat szenved, ezért fontos lenne az alaptörvényt úgy módosítani, hogy az a magyar mezőgazdaság valós érdekeit szolgálja.
Dudits Dénes az MTA rendes tagja írása a figyelőben jelent meg.
