A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: telex.hu

A főváros által megismert kormányzati háttérdokumentumok szerint dugódíj bevezetésével tervez a kormány Budapesten, mert a tervezett Galvani híd „nem hozná a számokat”, írja a telexnek küldött véleménycikkében Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Az írás a Telex Hídvita-sorozatának keretében jelent meg, aminek kiinduló publicisztikája megkérdőjelezte, hogy szükség van-e egyáltalán új hídra Budapesten.

Befejeződött a Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat társadalmasítása, adta hírül a kormányzati Budapesti Fejlesztési Központ. Rossz hír ez minden budapestinek, hiszen a hídhoz kapcsolódó részvételi folyamat sajnos sikertelenül zárult: a mintegy 2000 kitöltő kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megnyugtató társadalmi konszenzus alakuljon ki bármelyik nyomvonal-változat mellett is. Ez utóbbit a kormány által működtetett Budapesti Fejlesztési Központnál is belátják, ám további konzultációt csak szűkített tartalommal, kizárólag a ferencvárosi Kiserdőt érintő szakaszra vonatkozóan látnak szükségesnek.

Pedig a hídról magáról és az ahhoz tervezett Galvani körútról legalább annyit lehetne, sőt kellene beszélni, mint a nevezett dél-pesti szakaszról. Igény is lenne rá, hiszen az év végén már nemcsak a pesti, de a budai oldalon élők is hangjukat hallatták a híddal és az új körúttal kapcsolatban.

De miről is lenne érdemes beszélni? Bár a Galvani híd megépítése régóta része a közbeszédnek, néhány jól kommunikálható adaton és tetszetős látványterven kívül keveset tudunk a beruházás hátteréről. A számháborún túl pedig fontos lenne arról is beszélni, hogy milyen hatással lesz az új híd és az ahhoz kapcsolódó beruházások és intézkedések a budapestiek hétköznapjaira. Itt az ideje, hogy a teljes képről is nyílt társadalmi vitát folytassunk.

A híd remélt hatásai: rövidül az út

A híd elsődleges hatása a kormány várakozása szerint, hogy egyes dél-budapesti utazások esetében rövidül az autóval megtett kilométerek száma, hiszen sokak, akik ma kényszerűen az M0-áson kerülnek a városon kívül, közvetlenül tudnak majd áthajtani Dél-Pest és Dél-Buda között. Ez – állandó forgalmi szintet feltételezve – kedvező lehet a városnak, hiszen rövidebb úton, kevesebb környezeti és egyéb kárt okoz az autók közlekedése.

A híd másik, gyakran hangoztatott hatása, hogy a belvárosi autóforgalom új útvonalakra terelve a történelmi városmag helyett a külvárosban tud majd haladni. A belváros forgalomcsillapítása valóban kiemelt várospolitikai cél, amivel kapcsolatban a főváros új vezetése 10 év adósságát kezdte el törleszteni a tavalyi év során. Ezt szolgálják az új bicikli- és buszsávok mellett a forgalomcsillapítási mintaprojektek is. Önmagában a belváros fellélegzése azonban sovány vigaszt jelent majd azok számára, akik kénytelenek lesznek elviselni az átterelt forgalom negatív hatásait.

A kettős pozitív hatás, tehát a forgalomcsökkenés és a belváros tehermentesítése csak akkor érvényesülhet egyszerre, ha nem nő az autóforgalom az új híd hatására. Hiszen hiába futnak rövidebb úton az autók, ha nő a számuk, és hiába járnak másfelé, ha gyorsan újratermelődik a belvárosi autóforgalom az üresen maradt utakon.

Tudja ezt a kormány is, ezért meredek feltételezésekkel élt a híd tervezése folyamán, amelyek alapvetően befolyásolják a híd és a hozzá kapcsolódó körút várható hatásait.

galvani híd látványterv

400 forintos dugódíjat tervez a kormány

Az általunk megismert kormányzati háttérdokumentumok talán legfontosabb részlete, hogy a dugódíj bevezetésével tervez a kormány Budapesten. A tervek szerint áthaladásonként 400 forintot fizetne minden autós Pesten a Hungária körút, Budán az ahhoz csatlakozó úgy nevezett budai körút keresztezésekor. A dugódíjon felül meghatározóak a tervezett forgalomcsillapítási intézkedések is: a tervezett 30 százalékos kapacitáscsökkentés a belvárosi hidakon és a hozzájuk kapcsolódó úthálózaton többszöröse annak a szintnek, amelyet a kormány más esetben „autósüldözésnek” nevezne.

Tehát az új hídhoz kapcsolódóan várt forgalomcsillapítási hatást elsősorban nem is a hídtól kell várni a kormány szerint, hanem az azzal párhuzamosan bevezetni tervezett dugódíjtól és belvárosi sávelvételektől. Az új híd csak megkönnyíti ezeknek az intézkedéseknek az érvényesülését, hiszen teret ad a belvárosból kiszoruló forgalomnak, elsősorban a dugódíj miatt túlterhelődő Rákóczi híd tehermentesítésével.

A forgalomcsillapítás ügyének, az élhető város ügyének nincs elkötelezettebb támogatója a mai városvezetésnél. Az ehhez hasonló intézkedéseket azonban nem lehet titkolózva, egy kormányzati beruházás kulisszái mögé rejtve megvalósítani. Sokszor elmondtuk: dugódíjat csak a budapestiekkel egyeztetve, a társadalmi vitákat nem elfojtva, hanem lefolytatva szabad bevezetni. Ennek így kell lennie, függetlenül attól, hogy kormányzati vagy önkormányzati beruházásról van szó.

Csak egy blöff lenne a dugódíj?

Az elmúlt hónapok kormányzati politikáját látva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy valóban állhat-e kormányzati szándék a dugódíj bevezetése vagy a belvárosi sávelvételek mögött? Bár valójában ezek az intézkedések adják az igazi értelmét a Galvani-projektnek – hiszen csak így valósulhat meg a várt forgalomcsillapítás –, nehezen összeegyeztethetőek a kormány politikájával: gondoljunk például az ingyenes parkolás bevezetésére, vagy a fővárosi forgalomcsillapítási beavatkozások heves ellenzésére. Ha innen nézzük, kételkedhetünk benne, hogy a kormányzati terveket egyáltalán komolyan lehet-e venni, és hogy a háttérdokumentumokban leírt terveket valóban meg akarják-e valósítani. Ezek nélkül azonban az új híd nem forgalomcsillapítást, hanem az ellenkezőjét, több autót fog hozni a városnak, nem beszélve azokról a helyi érdeksérelmekről, amivel egy ilyen beruházás megépítése jár.

Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor az autóforgalom minden korábbi negatív előrejelzést túlszárnyalva növekszik Budapesten. 2019-re akkorára nőtt az autóforgalom a fővárosban, mint amit a szakemberek 2015-ben csak 10 évvel későbbre, 2025-re vártak. Öt év alatt 10 év negatív prognózisát sikerült elérni, és ebben a 2020-as év, és vele a koronavírus-járvány negatív hatásai még meg sem jelentek. Miközben a célunk éppen ezzel ellentétes, az autóforgalom csökkentése, tiszta levegő, több zöldfelület, egy élő és élhető város.

Nyílt társadalmi párbeszédet akar a főváros

A fentebb hivatkozott információk tavaly év vége óta ismertek a főváros számára. Ekkor kértük a kormányzatot, hogy a Galvani hídhoz kapcsolódó döntéseket azért halasszuk el fél évvel, hogy lehetőség legyen közösségi gyűléseken megvitatni a kérdést a budapestiekkel. A közösségi gyűlés egy Magyarországon még új részvételi eszköz, amelyet elsőként alkalmazott itthon sikerrel a Fővárosi Önkormányzat tavaly ősszel a klímavédelem kérdésében. Beszéljünk a budapestiekkel a kormány javaslatairól, a Galvani körútról, a kormány által a hídhoz tervezett dugódíjról. A párbeszéd nem megspórolható, enélkül felelős döntést hozni a híddal és a csatlakozó úthálózattal kapcsolatban sem lehet.

Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke

Kell híd Budapestnek? További vélemények a Hídvitában >>

Kapcsolódó anyagok:

Schneller: Budapestnek szüksége van hidakra

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek