Bár igazi madárgyilkosok a nagy üvegfelületek, de a közhiedelemmel ellentétben nem a felhőkarcolók felelősek a legtöbb áldozatért – derült ki egy most publikált kutatásból, ami az ütközést még átvészelő madarak túlélési esélyeit is vizsgálta.
Korábban az épületeknél talált madártetemek száma alapján próbálták megbecsülni, hogy mennyi áldozatot szedhet az ablaküvegnek repülés, de egy mostani amerikai kutatásból a kórházba kerülő madarak túlélési esélyeit is számításba vették. Az adatok szerint a sérült madarak 60 százaléka később elpusztult az ütközés következtében, ebből pedig arra következtetnek, hogy az áldozatok száma a duplája is lehet az eddig feltételezettnek. Dustin Partridge, a kutatást bemutató tanulmány vezető szerzője szerint ez viszont nem jelenti azt, hogy a kórházakban rossz munkát végeznének, vagy felesleges lenne ápolni a sérült madarakat, csak azt, hogy az ablaknak csapódás általában nagyon súlyos sérülésekkel jár.
Egyes madarak túlélik az azonnali ütközést és eltávolodnak a helyszínről. Lehetséges, hogy a túlélők felépülhetnek elszenvedett sérüléseikből, de kiszolgáltatottabbak lehetnek a ragadozással szemben, vagy idővel belehalhatnak ezekbe a sérülésekbe, vagy csökkent edzettségi és szaporodási hátrányokat szenvedhetnek el. Bár az ütközés utáni prognózis egy dezorientált vagy sérült madár esetében kilátástalan lehet, a vadrehabilitátorokhoz szállított épület-ütközést túlélőknek van a legnagyobb esélyük a felépülésre és a későbbi túlélésre. Az épületütközések válságának teljes megértéséhez ezek a késleltetett halálesetek vagy a potenciálisan hátrányos helyzetű túlélők számítanak, különösen, ha ezek a túlélők kevésbé kivételek a szabály alól, mint azt korábban gondolták. Nem lehet tudni, hogy hány madár ütközik épületekkel, éli túl és repül el beavatkozás nélkül, nem beszélve arról, hogy mi lesz velük később.
Partridge-ék csak az Egyesült Államokban végeztek kutatásokat, de a trendek nagy valószínűséggel mindenhol érvényesek. A keleti partvidéki felmérések szerint a legtöbb áldozatot a családi házak és a hétköznapi épületek szedik: a madarak nappal a visszatükröződés miatt repülnek az ablakoknak, éjszaka viszont a fényszennyezés jelent problémát.
Partridge szerint a balesetek többsége könnyen megelőzhető lenne, ha az emberek napközben elhúznák a sötétítőfüggönyt, éjszakára pedig lekapcsolnák a lámpát. Ez önmagában viszont még nem oldaná meg a fényszennyezés ennél sokkal nagyobb problémáját: az éjszaka vándorló fajokat akár öt kilométerről is eltéríthetik a fények, a madarak pedig csapdába eshetnek a lámpák körül, és míg keringenek körülöttük, nekiütközhetnek a környező épületeknek. Via qubit.
