A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Átlátszó

Minden jel szerint Koszti András, Velence fideszes polgármestere hallható egy, az Átlátszó birtokába került felvételen, amelyen a polgármester egy csúnya környezetszennyezési ügyben leplezi le saját magát és a környezetvédelmi hatóság “fideszes elnökét”. A háttérben itt sem hiányzik Mészáros Lőrinc egyik cége.

“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.” A monológ Koszti Andrástól, Velence fideszes polgármesterétől származik, aki az Átlátszó információi szerint egy pártgyűlésen vezette elő gondolatait az idén tavasszal. A felvétel itt hallgatható meg.

Akire Koszti utal, Zay Andrea valóban nevezhető “fideszesnek”. Nem csak a puszta rokonszenv alapján, hanem azért is, mert az 1998-as országgyűlési választásokon a párt színeiben indult Heves megye 6-os választó-körzetében, bár mandátumot végül nem szerzett.  Zay később a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője lett, majd a megyei kormányhivatal főosztályvezetője volt egy ideig. A médiában jobbára Illés Zoltán embereként jellemezték, talán mert korábban az ő titkárságát vezette.

A 2017-ben az év polgármestere címet is elnyert Koszti maga sem ismeretlen játékos. 2014-ben vette át az addig független vezetésű várost, amelynek viselt ügyeiről az Átlátszó is sokat cikkezett.

Zay Andrea és Koszti András Velence polgármestere facebook+atlatszo.hu

De mi is történt Velencén, amiben csak a regionális zöldhatósági főnök tudott segíteni?

A tóparti kisváros korábbi, független polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes még 2009-ben hozzájárult, hogy a Garten Coop Kft. építési hulladékot terítsen a tó közelébe.  A környezetszennyezés miatt annak idején a Levegő Munkacsoport tett feljelentést, s a zöldhatóság értesítése nyomán elsőként a Fejér Megyei Hírlap számolt be róla. Eszerint több ezer köbméter hulladékot, betondarabokat, vasúti ágyazat kövével kevert földet, valamint gázolajjal szennyezett textíliát raktak le a tó partjához közel. Jutott az építési hulladékból közvetlenül a tópartra és a nádas területére is.  A regionális zöldhatóság akkor 16 ezer 900 köbméter építési és bontási hulladék elszállítására, megfelelő elhelyezésére és az eredeti állapot helyreállítására szólította fel a velencei önkormányzatot. A polgármester viszont fellebbezett, mondván: több település is érintett az engedély nélküli hulladéklerakás ügyében.  Az akkori híradások valóban nagyobb horderejű ügyről szóltak: a környezetvédelmi hatóság állítása szerint összesen 100 ezer tonna törmeléket raktak le engedély nélkül Fejér, Tolna és Veszprém megye több pontján, s nyolc gazdasági társaság után nyomozott a rendőrség.

A feljelentések nyomán évekig tartó pereskedés kezdődött, végül két cégnek kellett összesen több mint félmilliárdos bírságot fizetnie, de Velence önkormányzata is pervesztes lett az ügyben. 
Érdemes azonban elmélyedni az egyik megbírságolt vállalkozás, a Garten Coop érvelésében. A cég – a szintén az Átlátszó birtokába került (itt böngészhető) dokumentumok szerint – a zöldhatóság előtt egyebek mellett a szokásos érvet hozta fel: amivel gond van, azt valaki más rakta oda, ők biztosan nem. De van egy másik érdekes megjegyzésük: azt írták, hogy a Felügyelőség az eljárás során érintett további cégek, például a Femol ‘97 Kft. “szerepét nem vizsgálta, így a tényállási kötelezettségének nem tett eleget”.

Hopp, csak nem Felcsútra vezetnek a szálak?

Ismerősen csenghet a Femol ‘97 neve. Ha ez nem is, az új elnevezés egészen bizonyosan: a cég jelenleg R-Kord Kft. néven Mészáros Lőrinc cégcsoportjának évi közel 40 milliárdos forgalmú ékessége. Mészáros csak 2013-ban lépett be a cégbe, azaz a velencei sitthordáskor még a szintén felcsúti Molnár család érdekeltsége volt a Femol. Molnárék azonban már ekkor sem álltak távol Orbánéktól: Molnár Csaba a Felcsút SE elnöke volt, a Femol pedig az egyik fő szponzor. A cég pedig prosperálóan üzletelt – egyebek mellett – Orbán Győző gánti kőbányájával is.  A fáma szerint “Mészárosék” ekkor vetettek rá szemet, tény, hogy végül összejött a deal, Molnár Csaba azonban nem sokáig élvezhette a vételárat: 2014 nyarán váratlanul elhunyt. Az eredeti cikk a 168 Órában jelent meg (csak sajnos nem linkelhető).

Az írás, akárcsak ez a későbbi Magyar Narancs cikk kimondva-kimondatlanul éppen a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség velencei vizsgálatát okolta, hogy a Femol nehéz anyagi körülmények közé került, és így Mészárosék rátehették a kezüket.  De hogyan is van ez? A megbírságolt Garten Coop szerint a zöldhatóság nem nyúlt a Femolhoz. Első körben nem is, de utóbb indult egy eljárás a Femol ellen is – ezt írja a 168 Óra, és az Átlátszó birtokában lévő határozat alá is támasztja ezt. Sőt, abban az is olvasható, hogy a felcsúti céget valóban nem kevés, 214,7 milliós bírsággal sújtották. Viszont ez már 2011-ben megtörtént, Mészárosék csak két évvel később érkeztek. Ráadásul – ez ismét a 168 Órából tudható – 2012-ben a bíróság megsemmisítette a zöldhatósági határozatot. A hetilap szerint azonban ekkorra a bankok már leálltak a hitelezéssel, a Femol padlón volt.

Az érintettek hallgatnak

A Velence frekventált részére, az M7-es sztráda és a tó között fekvő önkormányzati telkekre került építési hulladék a Székesfehérvár-Tárnok közötti vasúti pályarekonstrukciós munkákból származott. Más idők jártak, az 55 milliárdos munka konzorciumi tagja a Közgép volt, a konzorciumvezető pedig a Szentesi Vasútépítő.  Nem egyszerű rekonstruálni ennyi idő után, hogy kinek mi volt a szerepe. A Femol ellen döntő zöldhatósági határozatból mindenesetre az olvasható ki, hogy a szintén kivitelező konzorciumi tag Mávépcell bízta meg a Garten Coopot, amely a Femolnak – a Mávépcell alépítmény-építő alvállalkozójának – “engedélyezte a Kápolnásnyék-Gárdony vasútszakasz jobb vágányról kiszedett, töltésépítésre alkalmatlan anyag elhelyezését a velencei kajak-kenu pálya melletti területre”.

A Mávépcell nyilatkozata szerint az anyag nem volt veszélyes. A határozat szövege sem állít mást: “töltés építésére nem alkalmas, homokos, földes anyag” került a feltöltött területre. De akkor miről beszélt Koszti András a fideszes párttársaknak? Miben segített (és persze hogyan) Zay Andrea, ami miatt hálásak lehetnek? – ezt természetesen kérdeztük az érintettektől, de egyelőre nem válaszoltak.

Kosztinak hivatali email-címén írtunk, amit még április 27-én olvasott is a visszajelzés szerint. Messengerén is küldtünk neki privát üzenetet, hátha az hatásosabb. Zay Andreához csak messengeres elérhetőséget találtunk, azon kerestük.  Az biztosra vehető, hogy a felvételen hallható hang Kosztié, egyrészt a Youtube-ra feltöltött hivatalos beszédekkel vetettük össze, de egy személyes ismerősét is kértük, hogy bólintson rá, s az illető megtette.  Ezzel együtt továbbra is várjuk az ő megerősítését, esetleges cáfolatát vagy magyarázatát is- írja az Átlátszó.  A hangfelvétel alapján mindenesetre az valószínűsíthető, hogy valami gond mégis csak lehetett a terített anyaggal, hiszen annak kellett örülni, hogy csak 50-70 centi mélyen kellett ásni, és nem pedig 6-9 méterre, illetve nem kellett gondoskodni a trutymó elszállításáról. Köszönhetően, Koszti szerint ugye, a zöldhatóság “fideszes” igazgatójának.

Az EFOTT területéről beszélünk

Márpedig nagyon nem mindegy, hogy volt-e, netán maradt-e egészségre káros anyag a talajban. Az érintett terület ugyanis az egyik helyszíne az EFOTT fesztiválnak, melyen a szervezők közlése szerint évről évre százezres publikum vesz részt.  A 2010-es zöldhatósági eljárások során végzett laborvizsgálatok eredményét  azonban nem lehet már adatigényléssel kikérni, hiszen a keltezésük óta több mint öt év telt el. A Garten Coop-ra kirótt 351 milliós hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatban viszont az áll, hogy a feltöltőanyagba jelentős mennyiségű geotextília került, a helyszínen vett talajmintákban pedig néhány esetben határérték feletti olajszármazékot találtak.

A szennyezés forrását, helyét, idejét azonban nem vizsgálták. A határozat szerint ráadásul korábban, autópályépítésből is került nagy mennyiségben ismeretlen összetételű anyag ugyanerre a területre, vagyis az olajszármazékok és a geotextília akkor is a földbe juthattak.  A város lassúsága a kezünkre játszik: a zöldhatóság, majd a bíróság által (már 2012-ben) előírt rekultivációval éveket késtek, csak 2015-ben sikerült a terület rendezése.

A rekultivációhoz a hulladékgazdálkodási engedélyt Dr. Zay Andrea megbízásából adta ki a zöldhatóság. A kitermelt, szennyezett föld az engedély szerint megfelelő kezelés után visszatölthető a területre.  Az engedély kiadását megelőzően és a rekultiváció során a hatóságnak laborvizsgálatokat kellett végeztetnie. A vizsgálati dokumentumokat, mivel öt éven belül keletkeztek, kikérhettük, s ki is kértük a Fejér Megyei Kormányhivataltól. Ha megkapjuk, ismertetjük ezeket.

Egyébként hogy miért halasztódott hosszú évekre a terület rendezése, szintén nem világos. Mindenesetre 2012-ben egy Civil Fórum nevű helyi közéleti lap kiszámolta, hogy a pervesztes velencei önkormányzatnak mennyibe kerülne, ha végrehajtaná a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét.  A hírportál szerint a hulladék elszállítása és lerakása – akkori árakon – alsó hangon 120 millió forintba fájt volna a városnak, s az összeget tovább növelte volna a hatóság által kiszabott bírság, s az ügyvédi munkadíj.  Hogy végül “sikerült” helyben rekultiválni a talajt, s nem kellett elszállítani a szennyezett anyagot, az valóban  – ahogy Koszti András polgármester büszkén kijelenti a hangfelvételen – akár 300 millió forint kifizetésétől is megmenthette a várost.

Szintén közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó az önkormányzattól a rekultivációval megbízott céggel kötött szerződést, illetve kérdezte róla írásban is a polgármestert, bár erre sem válaszolt egyelőre.  A szerződés már csak azért is fontos, mert az önkormányzat életére rálátó forrás szerint nem mást, mint az egykori szennyező Femol jogutódját, a Mészáros-féle R-Kord Kft.-t bízták meg az eredeti állapot helyreállításával.

Hiába túrtuk azonban az önkormányzat honlapját, nem leltük nyomát erről szóló határozatnak vagy szerződésnek. Talán azért, mert ahogy informátorunk tudni véli, zárt ülésen döntöttek. Mindenesetre írtunk az R-Kordnak is, a velencei megbízást tudakolva, válasz egyelőre onnan sem érkezett – írta

Bodnár Zsuzsa és Rádi Antónia az Átlátszón.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek