Az Orbán- kormány globális szempontból is hatalmas károkat okozott azzal, hogy megtorpedózta az uniós klímasemlegességi célt. A magyar politikusok még mindig szovjet módon gondolkodnak az energiáról, ezért egy szemléletbeli vasfüggöny épül az ország nyugati határán. Pedig a klímaváltozás hatásaira már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna kezdenünk felkészülni.Klímaváltozás és Magyarország címmel rendezett kerekasztal beszélgetést tegnap este az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Kossuth Klubban. A rendezvényt Pogátsa Zoltán, a magazin főszerkesztője moderálta, a három meghívott vendég pedig Ámon Ada, az Energia Klub vezetője, Szél Bernadett független képviselő és Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője voltak.
A beszélgetésen nem elsősorban a klímaváltozás által támasztott globális kihívások képezték a témát, a meghívottak azt próbálták megvilágítani, hol van Magyarország helye az elmúlt évek változásaiban, mekkora Magyarország felelőssége, mekkora a fenyegetettségünk, és milyen intézkedésekkel készülhetünk fel leginkább a jövőre.
A globális keretek kijelölése érdekélben a 2015-ös párizsi klímacéloknál kezdődött a beszélgetés, amik Ámon Ada szerint hatalmas klímadiplomáciai eredményt jelentenek, de a helyzet kezeléséhez nem elégségesek, és nemcsak azért, mert az iparosodás előtti szinthez képest számolt 1,5 Celsius fokos emelkedés is súlyos károkat okoz a bolygónak, hanem azért is, mert látszik, hogy a keretmegállapodást most a kormányok nem tudják tartalommal megtölteni, inkább kihátrálnak belőle.
Szél Bernadett szerint is a felelőtlen politizálás a legnagyobb probléma, szerinte azok a politikusok, akik Trumphoz hasonlóan hoaxnak bélyegzik a klímaváltozást, és nem hajlandóak tenni ellene, nem a választókat képviselik, hiszen nyilvánvaló, hogy a fejlett demokráciák legtöbb állampolgára számára ez igenis fontos kérdés. Szerinte a magyar kormány is hasonlóan politizál, elvégre 3 másik tagállammal együtt Orbánék is leszavazták az EU 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját, holott egyáltalán nem biztos még az sem, hogy elég lenne-e az klímaváltozás negatív hatásai ellen az, ha 2050-re az EU elérné a karbonsemlegességet.
Vagy klímacélok és atomerőmű, vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok – válaszolta a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben Schmuck Erzsébetnek, az LMP frakcióvezetőjének éghajlati ügyekkel és a klímavészhelyzettel kapcsolatos kérdéseire. Mondott még mást is, hogy a kormány számára fontos a környezet és a klímavédelem. Miért pont az éghajlatvédelmet emlegeti a kormányfő a paksi bővítéssel kapcsolatban?
Klíma és atom – Paksi bővítés van, felelős gondolkodás nincs
