Gróf Sándor “vetett szemet” 1871-ben a valóban nem mindennapi szépségű területre. S azon kívül, hogy mutatós nyári rezidenciát építtetett, megbízta Jámbor Vilmost, aki a Margit-szigeti, alcsúti, és sok más hazai park tervezője volt, hogy alakítson ki Vácrátóton valami olyasmit, aminek messze földről csodájára járnak. A végeredmény stílusában az angol romantika és a magyar szentimentális stílus ötvözete lett. A területen áthaladó patakon zúgókat létesítettek, ahol vízimalom darálta a család számára a lisztet. Az Északi-középhegységből származó többtonnás kövekből alagutak, átjárók épültek. A ligetek, tisztások között fürdésre is alkalmas mesterséges tavakat létesítettek.
Végrendeletében a gróf a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta a parkot s a kastélyt, használják mindezt a természettudományok szolgálatára. A 29 hektáros terület 1951 óta védettséget élvez. Az itt található flóra a körülbelül kilencszáz fajta növény nemzeti értéknek számít. A botanikus kertben a növényeket nemcsak megőrzik, de szaporítják is és több-kevesebb sikerrel visszatelepítik eredeti élőhelyükre. Dr. Kereszty Zoltán, a kert vezetője szenvedélyes ember. Nem elégedett meg azzal, hogy a valóban szépséges kert által nyújtott szinte végtelen kutatási lehetőségeket kihasználja. Létrehozott egy szó szerinti édenkertet is Vácrátóton. Közép- és Kelet-Európában egyedülálló attrakcióként a látogató itt megismerkedhet a Biblia számos növényével.
– Hosszú évekig tanulmányoztam a Bibliát. Feltérképeztem minden növényt, amelyről csak szó esik. Az álmomat azonban csak részlegesen tudtam megvalósítani, hiszen effélére alig jut pénz. Mindössze kétszázötvenezer forintot kaptam, ami nagyjából-egészéből csak arra volt elegendő, hogy létrehozhassak egy hatszor hatméteres üvegházat, ahol ezek a többségükben igen sérülékeny fajták helyet kaphattak.
A fűtésre viszont már nem került elég pénz. Így bizony sok fajta kifagyott, így például az olajfa. Ez pedig szinte pótolhatatlan, holott ez éppen az a fajta, amely a Biblia által említett Getsemáne-kertben tenyészett. S ma úgy gondolják, az ott élő példányok oly öregek, hogy eredeti sarjai tanúi lehettek Krisztus elfogatásának. Más növényeket pedig egyszerűen kitéptek és magukkal vittek a látogatók. Hűlt helye van például a liliomoknak, s némely ritka facsemetének. Pedig az itt dolgozók igen trükkösen másféle, kommersznek számító növények közé ültetik az értékes fajtákat, hogy ne tűnjenek fel, s békében növekedhessenek, ám ez sem nyújt elég védelmet a vandálok ellen.
– A Szentföld növényeinek bemutatására voltak már azelőtt is kísérletek. A ferencesek például a Hűvösvölgyben építettek amolyan minimondust. Elkészült ott a szent sír, és néhány templom mása. Tervezték, hogy oda telepítik a jellemző növényeket. A vállalkozást azonban elsöpörte a háború szele. Mi most Vácrátóton közel hatvan fajta növényt tudunk bemutatni a Biblia által említettekből. Úgy tervezem, a végső kollekció százötven darabos lesz.
Kereszty Zoltán úgy van ezzel a tervével, mint az az ember, aki diófát ültet. Tudja, a sikert már nem érheti meg. Ő örök álmát alussza régen, mire az általa ültetett-dédelgetett fák, cserjék felnőnek. De nem bánja, hiszen nemcsak a bibliai növények bemutatására vállalkozott, hanem a hosszú kutatómunkával gyűjtött ezekhez kapcsolódó feltárt történeteket, jelképeket és most könyv alakban is szeretné megjelentetni. Na persze, ha talál hozzá támogatót.
– Tudni kell, hogy a Bibliában említett növények nem különlegesek, aki ilyesmit vár, az csalódik. A szemléletesség eszközei. A Teremtés könyvének első fejezetéből világosan kitűnik a növények létfontosságú szerepe: az ember, az állatvilág táplálékául kapta meg ezeket. A növények nagyobb része ma is él Izrael területén, eredeti termőhelyeiken. Arról azonban, hogy hányféle fajról van szó, mégsem adhatok pontos információkat, holott sokan megszámolták már a szövegben szereplő növényeket. Nem tudni ugyanis, hogy melyek azok a fogalmak, amelyek növényneveket rejtenek. A jeruzsálemi Zohary professzor kutatásai szerint a Biblia 110 konkrét növénynevet jelöl meg, amelyek megközelítően 128 lehetséges mai fajt takarnak. Mások szerint ez a szám lehet akár 250 is.
Kereszty Zoltán többször járt Izraelben. Ott is főként Jeruzsálemben és a Holt-tenger melletti territóriumban, ahol például a titka balzsamfa is található. Sok filmkockát áldozott rá, hogy megörökíthesse a fát, a tekercsek azonban használhatatlanok lettek. Gondolt arra is, hogy talán hozhat növényeket, de ezek szállítása a határokon keresztül megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Így főként magokat hozott, köztük például annak a növénynek a magját is, amelyből a Biblia szerint Krisztus töviskoszorúja készült.
– Mint a többi, ezek a magok sem eredtek meg, hiába kínlódtam velük. Jobban mondva: egy megemberelte magát, ám a csemetém olyan csenevész, hogy állandóan aggódnom kell a létéért.
A Biblia növényeinek kutatása olyan, mint valami izgalmas rejtvény. Ma már majdnem biztosra vehető, hogy Krisztus keresztje aleppói fenyőből készült, s nem pedig olajfából, ahogyan sokáig gondolták. Az ok rendkívül kézenfekvő: az olajfa göcsörtös, majdnem lehetetlen megmunkálni egyenesre. Sőt a kereszt nem is egyfajta fából készült, hiszen gyorsan kellett dolgozniuk elkészítőinek, s nem állt rendelkezésükre elegendő anyag, ezért innen-onnan pótolták.
Sok év kell még ahhoz, hogy a Biblia növényei burjánzó flórává fejlődjenek a vácrátóti botanikus kertben, s a látogató kilépve néhány órára a való világból, elbolyonghasson segítségükkel a múltban. De hát aki olajfát ültet…
