A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet körforgásáról van szó.

A nagy sziget Puna kerületének erdőségei korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

"A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii államban" – mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni Hawaii-on. A térséget most 20-30 láb (6-9 méter) láva borítja. A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdőségek elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.

"Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia" – mondta David Damby, az amerikai földtani intézet (USGS) vulkanológusa. "Ám a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó" – tette hozzá a szakember. Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arra emlékeztetett, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és hajdanán maga Puna is vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.

A térségben több más drasztikus változás is történt: június 2-án forró láva ömlött a sziget 400 éves édesvizű tavába, a Zöld tóba, kevesebb, mint két óra alatt elpárologtatva azt és betemetve a helyét lávával. Mindössze néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét, valamint a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.

"Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt" – mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban. "Az egész élőhely odalett" – jegyezte meg a kutató. A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak és a víz pH-értéke, valamint hőmérséklete visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni. "A tengeri organizmusok és korallok szemszögéből nézve gyakorlatilag az elejéről kezdődik minden" – mondta Burns.

"Az emberek tragédiája, hogy elveszítették az otthonaikat, számunkra pedig, hogy elveszítettük a kutatási helyszínünket. A környezet szempontjából azonban ez egy természetes körforgás. Sokkal inkább nézem végig, ahogy egy korallzátony a láva áldozatává válik, mintsem, hogy az óceánok melegedése okozta korallfehéredés végez vele, ahogy az Hawaii több területén is megtörtént.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek