A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami kihat mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink?
Miért jó befektetés a jövőbe a lakás/épület felújítás? Erre is választ ad a VELUX Csoport Egészséges épületek barométere, mely 9 éve követi nyomon az európai otthonok állapotát. A 2024-es kiadás már minden főbb épülettípusra (otthonok, iskolák és kórházak) kiterjed, és betekintést kínál az épületek és használóik egészségi állapotába. E tanulmányról, ill. ennek kapcsán az európai és a hazai épület/ lakás helyzet anyagi, egészségügyi, energetikai vetületeiről is beszélgetünk a mai podcastban, amiből kiderül az is, hogy kinek üzlet az ingyenes födémszigetelés, hogy mennyivel csökkenti a mélyfelújítás az energiaszámláinkat, hogy miért kontraproduktív a kormány rezsicsökkentése, hogy miért nehéz terep a családpolitikával kombinált állami felújítási politika, és még sok pénztárcába vágó téma is szóba kerül a bürokratikus pályázatoktól a környezettudatos szemléletformálásig.
Sarkadi Péter vendégei:
Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője, és
Kovács Gábor, a Velux közügyek és fenntarthatóság vezetője.
A téma égető fontosságú: az EU lemaradásban van a 2050-re kitűzött energiaügyi és felújítási éghajlat-változási céloktól. Ugyanez a helyzet az épületállomány egészségi állapotának javításával kapcsolatban, amint azt a Egészséges épületek barométere is mutatja. A probléma megoldása érdekében a Barometer nemcsak az egészséges és fenntartható európai épületek nyomon követésére szolgáló keretet kínál, hanem egy sor szakpolitikai ajánlást is bevezet annak érdekében, hogy az épületek egészségesebbé tételét összehangolja a Párizsi Megállapodás 2050-ig szóló szén-dioxid-mentesítési célkitűzéseivel.
A felújítás költsége befektetés a jövőbe
Az adatok azt mutatják, hogy eljött a cselekvés ideje. Ahhoz, hogy az EU elérje éghajlati céljait, 1400%-kal (0,2%-ról 3%-ra) kellene növelni a felújítások arányát. 2020-ban a CO2-kibocsátás 18%-kal volt magasabb, mint amennyit az EU éghajlati céljainak eléréséhez megengedett lett volna.
A felújítás potenciális előnyei azonban jelentősek: az EU teljes nem hatékony lakásállományának felújítási költségei mindössze 2 év alatt megtérülnének, és 194 milliárd eurót lehetne megtakarítani az ezzel egyenértékű társadalmi javak (például kevesebb betegszabadság, jobb munkahelyi és iskolai teljesítmény stb.) formájában. Az EU energiahatékonysági szabványainak betartása a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44%-át takarítaná meg. A kórházak felújítása 21%-kal csökkentené az egészségügyi költségeket, 19%-kal a halálozási arányt és 20%-kal a dolgozók fluktuációját.
A HHB mutatja az utat, amin haladnunk kell
Ebben az összefüggésben a 2024-es Healthy Buildings Barometer (HBB) egyértelmű üzenetet közvetít: uniós és nemzeti szinten is lépésekre van szükség az egészséges otthonok, munkahelyek, iskolák és kórházak megvalósítása érdekében.
A VELUX 2015 óta segíti a Healthy Homes Barometer projektet, amely az európai otthonok állapotát követi nyomon. Az új kiadást, amely mostantól HBB néven fut, a Buildings Performance Institute Europe (BPIE) dolgozta ki. Eszerint jelentős intézkedésekre van szükség minden főbb épülettípusban annak érdekében, hogy az épületek egészségesek legyenek, és a Barometer irányt mutat többek között az egészséges, fenntartható és rugalmas épületek meghatározásával és keretrendszerének kialakításával is.
Az egészséges épületek a gazdaság és az éghajlat szempontjából is hasznosak, mivel a HBB-ben bemutatott esettanulmányok szerint egy középület felújítása 11,5%-kal térül meg, és 30%-kal csökkenti az éghajlatra gyakorolt hatást. Ezenfelül az egészségesebb munkahelyekkel a munkavállalók teljesítményének minden százaléknyi javulása évente 40 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket eredményezhet az európai gazdaságban.
Az egészséges épületek keretrendszere
Iránymutatást nyújtva az uniós döntéshozók számára arról, hogy mitől lesz egy épület egészséges, fenntartható és ellenálló, a HBB egy új, szilárdan tudományos kutatáson alapuló, mérföldkőnek számító keretrendszert hoz létre, amelyet 12 európai esettanulmány szemléltet.
A keretrendszer öt, egymással összefüggő dimenzión alapul, amelyek a következő jellemzőkkel és célkitűzésekkel rendelkeznek:
1) javítja a mentális és fizikai egészséget,
2) az emberi szükségletekre tervezték,
3) fenntartható módon épült és karban tartott,
4) rugalmas és alkalmazkodóképes,
5) támogatja az embereket.
Mindegyik dimenzió több, összesen 24 mutatóból áll, amelyek az érdekelt feleknek iránymutatást adnak a döntéshozatali folyamatokban, hogy valóban egészséges, fenntartható és rugalmas épületeket hozzanak létre.
Hogyan lehet egészséges és fenntartható épületeket kialakítani az emberek számára?
Az épületekre vonatkozó uniós szintű adatok gyakran nem állnak rendelkezésre vagy hiányosak is. Az épületek lakóira vonatkozó adatok többnyire lakóépületekhez kapcsolódnak. Ezenkívül az adatok elérhetősége és minősége is jelentősen eltér az egyes tagállamokban. Ez nagy kihívást jelent, hogy teljes képet kapjunk az épületek állapotáról. Tovább szemlélteti annak szükségességét, hogy az épületeknek az EU-szintű adatgyűjtés fókuszává kell válniuk, felhasználva a meglévő forrásokat és új adatgyűjtési módszereket.
Meglepő módon a közegészségügyről és az épületekről szóló uniós szintű kulcsfontosságú statisztikák azt mutatják, hogy az épületek és használóik állapota nem változott. Az épületek még mindig túl sok energiát fogyasztanak, több ÜHG-t bocsátanak ki, és kevesebb a felújítási beruházás, ami alacsonyabb felújítási rátát eredményez. A munkahelyi hiányzások aránya is növekszik, ami az emberek egészségi állapotának romlására utal, és ez visszavezethető a munkahely jellegű épületek állapotára.
Az egészséges épületeknek több előnyük is van, és támogatják az általános jólétet.
Az EU-ban évente 200 000 és 500 000 közötti munkahely teremthető jól megtervezett felújítási programok révén. Ha az EU összes nem hatékony épületén általános javításokat végeznének, a költségek mindössze két év alatt megtérülnének, és 194 milliárd eurót takaríthatnának meg az egyenértékű társadalmi javak, például a kevesebb betegnap vagy a ritkább kórházi látogatások terén. Az egészségügyi ágazat önmagában több mint 45 milliárd eurót takaríthatna meg évente (az EU éves egészségügyi költségeinek körülbelül 10%-át), ha minden kórházban jól megtervezett hatékonysági intézkedéseket hajtanának végre. Az EU-ban az összes lakóépület energiahatékonysági szabványok szerinti felújítása a helyiségfűtéshez szükséges végső energia 44%-át takaríthatja meg.
Továbbá a dekarbonizálásuk is kivitelezhető; az új épületek tervezése révén megvalósuló szén-dioxid-kibocsátás 41%-os csökkentése 9%-kal csökkenti a költségeket, az építési hatékonyság növelése pedig 15%-kal csökkentheti a költségeket. Az egészséges épületek sokrétű előnyeivel kapcsolatos kutatások kiterjednek az otthonokra, a munkahelyekre, az iskolákra és a kórházakra, valamint a városrészekre. Az egyes épülettípusokban az emberek különböző módon profitálnak, mint például a megnövekedett munkahelyi teljesítmény, jobb koncentráció az iskolákban, gyorsabb felépülési idő a kórházakban, vagy javul a hőkomfort és a légúti egészség a hatékony otthoni felújításokból.
Mind a négy épülettípusban (otthonok, munkahelyek, iskolák és kórházak) jelentős gazdasági hozzáadott értéket lehet elérni, így az egészséges épületek pénzügyileg életképes projektekké válnak, magas haszon-költség aránnyal.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
