A rovat kizárólagos támogatója

Némi késlekedés után a világsajtó és a politikusok is kezdik megérteni az amazonas- medencei erdőirtás drámai méretét, és az egész bolygóra gyakorolt hatását. A fejlett országok vezetői főleg a brazil elnököt hibáztatják, miközben az álszent jóléti fogyasztói társadalmi modell a fenntarthatatlan erőforrás felélés alapvető oka. Mindeközben Afrikában egyszerre 12 ezer helyen ég az erdő.Az elmúlt kép hónapban a szibériai erdőtüzek voltak a napi tudósítások középpontjába. Sajnos ezek ellen még indig küzdenek, de valószínűleg csak az őszi esőzések fogják végleg eloltani őket. E tüzek komoly klímaváltozási kockázatot jelentenek, melyről itt írtunk részletesen.

Az elmúlt napok hírei arról szólnak, hogy lángol az Amazonas esőerdeje, méghozzá akkora részen, amekkora egyszerre korábban soha nem gyulladt fel. Bár az erdőben néha természetes módon is előfordulhatnak erdőtüzek, a mostani mégis messze kiemelkedik a többi közül, és jórészt emberi gyújtogatás következménye lehet.

És hogy mekkora a baj az esőerdőben?

Az amazonasi esőerdőről az ember azt hinné, nem tűzveszélyes terület, hiszen alapvetően nedves, csapadékos a klímája. Csakhogy az erdő egy része már olyan, úgynevezett átmeneti éghajlati övbe esik, ahol van száraz időszak. Július és október között nincs mindennap esőzés, ezért korábban is előfordultak erdőtüzek, de nem olyan mértékben, mint amilyet most tapasztalunk. Az esőerdő területén az idei száraz időszakban 84 százalékkal több a tűzeset, mint tavaly ugyanekkor. Múlt hét csütörtök óta például 72 ezer helyen ég a „Föld tüdeje”, miközben az INPE, a brazíliai űrkutatási hivatal szerint tavaly csupán 40 ezer tűz volt ebben az időszakban.

„Az erdőtüzek hozzátartoznak az erdőkhöz, a tajgán például gyakran villámlás okoz ilyesmit” – mondta el a 24.hu-nak Aszalós Réka, az MTA ÖBI Erdőökológiai kutatócsoportjának tudományos munkatársa. „A klímaváltozás ezt nyilvánvalóan felerősíti, de az Amazonasnál elsősorban ember okozta gyújtogatásra gyanakszanak a szakértők.”

A szándékos gyújtogatást a helyi farmereknek tulajdonítják, akiket a populista brazil elnök, Jair Bolsonaro közvetve, intézkedéseivel bátorít arra, hogy nyugodtan szerezzenek maguknak égetéses módszerrel szabad legelőterületeket abból az erdőből, amely hárommillió fajnak és egymillió őslakosnak az otthona. De a dolgozók valószínűleg nem tudták kordában tartani a lángokat. A legelőterülethez jutás ilyen módja már magában is óriási probléma, hiszen az égetéssel is csökken az erdőtakaró, de a száraz időszakban a tűz könnyen tovább terjed, amit aztán a kiépített utak hiánya miatt gyakorlatilag lehetetlen eloltani.

„Az időjárás nem volt olyan más tavaly, hogy ilyen különbség legyen a két év között” – jegyezte meg Aszalós Réka. „Az esőerdőben kevés a kiépített út, nagyon magas a hőmérséklet, ami a helikopteres oltást is nehezíti. Itt szinte lehetetlen, hogy mi oltsuk el a lángokat. A brazil erdőtűz megfékezéséhez tehát sem a kutató, sem nemzetközi szakértők nem fűznek túl sok reményt, valószínűleg előbb-utóbb magától fog kihunyni, de az oltás nem sokat segít rajta. Az Egyesült Államokban egy esetleges erdőtűz eloltására jobban felkészült, profi tűzoltócsapatok vannak, felszerelt szakemberek. Brazíliában nem ez a helyzet.” Részletek: Nagy bajban leszünk, ha nem sikerül eloltani.

Védett övezetek és állatok ezrei pusztulnak az amazonasi erdőtűzben

A Nemzeti Űrkutatási Intézet szerint az idén  72 843 alkalommal történt riasztás az országban, amely 83% -os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ellenőrizetlenül ezek a tüzek a védett területeket is érintik, csak ezen a héten 68 tűz történt az őslakosokkal benépesült területeken és a védett övezetekben. 2019-ben a leginkább érintett terület az Ilha Grande Nemzeti Park. Itt a tűz már 32.500 hektárt pusztított el.

A Copernicus Atmoszféra Megfigyelő Szolgálata által a Guardian számára átadott adatok szerint Brazília Amazonas államában az erdőtüzekből származó hő az idén minden hónapban meghaladta az átlagot. A csúcsnapján, augusztus 15-én az ebből az állapotból a légkörbe kibocsátott energia körülbelül 700% -kal haladta meg az előző 15 év ezen időszak átlagait. Az Amazonas térségében 2 hete  tomboló tűzről  a NASA is készített felvételeket a világűrből, amelyeken a Brazíliát beborító füst látszik.

A sokszinuvidek.24.hu szerint egyelőre nehezen követhető, hogy melyik eset a mezőgazdasági termelők által elkövetett szándékos gyújtogatás, és melyik  véletlen vagy természetes. A probléma pedig nem korlátozódik Brazíliára. A szomszédos Bolíviában szintén szokatlanul nagy tüzeket tapasztalnak, amelyek állítólag 5180 négyzetkilométer erdőt pusztítottak el. Csak júliusban 1289 négyzetkilométernyi területen tűnt el az erdő, ez 66 százalékkal több mint az előző év azonos hónapjában.

Emmanuel Macron francia elnök két napja a Twitteren riadóztatott: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát állítja elő – kigyulladt. Ez világválság. G7-tagok, vitassuk meg ezt a vészhelyzetet a találkozó első napirendi pontjaként két nap múlva.”

A klímaszkeptikus Jair Bolsonaro brazil elnök ugyancsak a Twitteren reagált: sajnálja, hogy Macron a maga hasznára akarja fordítani Brazília és a többi érintett dél-amerikai ország belügyét, és szenzációt kreál ebből. Szerinte a 21. században elfogadhatatlan gyarmatosítói gondolkodásra utal, hogy a francia elnök a G7-találkozón akarja megbeszélni az ügyet, az érintett államok részvétele nélkül. „Barbár és igazságtalan” kampányt folytatnak a nemzet ellen, mert nem tetszik nekik, hogy Bolsonaro újraépíti Brazíliát. Úgy látszik, ez a „környezetvédelmi válság” a baloldaliak utolsó fegyvere – tette hozzá kisvártatva Ernesto Araújo brazil külügyminiszter.

Eric Holthaus meteorológus adatai szerint az égő esőerdők füstje fél Brazíliát beteríti, a legtöbb tűz Amazonas államban lángolt fel, de Mato Grosso, Pará és Rondonia államok is érintettek. Hétfőn a csaknem 3000 kilométerrel arrébb található Sao Paulóban is elsötétedett az ég egy órára, miután a hidegfront szele odahordta a füstöt.
Részletek a Qubiton >>>

Az Amazonas-medence mostani ökoszisztémájának összeomlása egy bármi mással összehasonlíthatatlan éghajlati katasztrófa lenne, hiszen a kimagaslóan legnagyobb szárazföldi széngyűjtőről van szó: az esőerdő visszaszorulásával évente több milliárd tonna üvegházhatású szén-dioxid szabadulna fel, illetve maradna a levegőben. A legnagyobb esőerdő megmentése így az egész emberiség számára is létfontosságú.

A probléma tehát óriási, ehhez képest politikai szinten hónapok óta kellemetlen ízű vita dúl az Amazonas-medence körül. A brazil elnök nyilvánvaló tényeket próbál tagadni, számára kellemetlen adatokat közlő tudományos intézetek vezetőit meneszti, miközben éppen a brazil állami fenntartású rendszer adataiból válik egyértelművé a probléma mérete. Legutóbb azzal az abszurd érvvel állt elő Bolsonaro egy Facebook-videóban, hogy valójában a természetvédő kormányközi szervezetek gyújtják a tüzeket. Kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy erre nincs semmi bizonyítéka.

Bolsonaro számtalanszor kifejtette az összeesküvés-elméletét, ami szerint akik védeni szeretnék az Amazonas-medencét, azok valójában csak a braziloktól akarják elcsenni a kincseiket, a fát és a nyersanyagokat. (A külföldről finanszírozott nemzetellenes civilekről szóló retorikai fogás Magyarországról is ismerős lehet).

Amazónia esőerdőjének brazíliai része eredetileg 4 millió négyzetkilométer volt, ebből 1970 óta már kivágtak 800 ezer négyzetkilométert.

A kétezres években lassult ugyan az erdőirtás tempója, a korábbi évi 20-30 ezer négyzetkilométerről évi 5-7 ezerre – de így is elég nagy területen irtottak erdőt, a fenti térkép a 2001 és 2018 közötti erdőirtásokat mutatja. Az évközi adatok szerint idén gyorsulni fog a tarolás, ahogyan azt a politikai fejlemények után várni lehetett – csak júliusban 1800 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki a műholdfelvételek szerint.  Az végső soron sikertörténet, hogy a korábbi évtizedekben jellemző pusztítást sikerült visszaszorítani. Csakhogy az erdő megmentéséhez inkább korábban kipusztított területek újraerdősítésére lenne szükség, mivel az Amazonas-medence már most az éghajlati fenntarthatóság határán egyensúlyoz. A párizsi klímaegyezményben ezért Brazília külön vállalta 120 ezer négyzetkilométernyi esőerdő rehabilitálását 2030-ig.

A korábban szép fokozatosan leritkított Rondonia egy részét be lehet járni a Google utcanézetében is – elég lehangoló látvány annak tudatában, hogy nemrég még burjánzó esőerdő volt ezen a tájon.  A helyzet tehát válságos, a nyugati kormányok és nagyvállalatok nyomása, illetve a Bolsonaro-kabinet megosztottsága miatt mégis érdekes helyzet alakult ki. A brazil elnök nem mert még kilépni a párizsi klímaegyezményből, és környezetének legvadabb javaslatai egyelőre nem mentek át a törvényhozáson. Az elnök egyik fia, Flavio Bolsonaro például eltörölné azt a szabályt, ami a ritkított területeken is kisebb erdőfoltok meghagyására kényszeríti a farmereket – ez akár 1,5 millió négyzetkilométernyi erdő letarolását legalizálná -, de egyelőre nem vették napirendre a javaslatot. A brazil szövetségi államok egy része pedig Bolsonarót kikerülve egyezkedne a nyugati kormányokkal.

Nem véletlenül. A 2008-ban létrehozott Amazonas Alap finanszírozását ugyanis Németország és a legnagyobb támogató Norvégia is felfüggesztette. Erre ugyan Bolsonaro a megszokott éles retorikával reagált – „fogd a pénzed, és erdősítsd újra Németországot, ok?“, üzente Angela Merkelnek -, de a jelentős összegű támogatások felfüggesztése érzékenyen érintheti a gazdaságilag nem éppen erős lábakon álló országát. Főleg akkor, ha ez esetleg még erőteljesebb ellenlépések előtt nyitja meg az utat. A kereskedelempolitika például egy kézenfekvő eszköz lehet a nyomásgyakorlásra, még akkor is, ha a Donald Trump vezette Egyesült Államok biztosan nem fog részt venni ebben.

Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást éppen júniusban kötötték meg, és a megelőző tárgyalásokon a brazilok megígérték, hogy folytatják az Amazonas-medence védelmét. Ez az európai országok egyik legfontosabb feltétele volt. Emmanuel Macron francia elnök – látva az égő Amazónia képei nyomán kialakuló közfelháborodást – pénteken jelezte szóvivője útján, hogy azt a következtetést vonta le, hogy Bolsonaro hazudott neki, ezért ellenzi a kereskedelmi megállapodást ratifikálását. A kérdés a mai6holnapi hétvégi franciaországi G-7 találkozón is felmerül.

A brazil szója és a marhahús – az erdőkre leginkább veszélyes termékek – importját mindenesetre biztosan korlátozni kellene a végső megállapodásban, ha az EU valóban tenni akar valamit.

Egy ideje már egyáltalán nem tűnik annyira őrült dolognak a nemzetközi jog felől megközelíteni a brazil erdőkérdést. Ha az Amazonas-medence növényzetének megőrzése az egész bolygó érdeke, akkor nyilvánvalóan nem lehet a térséget a hetvenes évek óta fejleszteni próbáló Brazília szuverén ügyének tartani. A támogatások megvonása az első lépés lehet, de a környezeti kérdések iránt érzékenyebb országok folytathatják a sort, például kereskedelmi vagy pénzügyi szankciókkal. A német Der Spiegel már most Brazíliával szembeni szankciókra szólít fel.

A G7 gazdasági portál szerint vannak, akik még tovább gondolják a dolgot. Stephen Walt, a nemzetközi kapcsolatok elméletének realista szárnyához tartozó gondolkodó egyenesen arról elmélkedik a Foreign Policy-ben, hogy indokolható-e a Brazília elleni katonai fellépés az Amazonas-medence védelmében. Egy kutató szerint az ENSZ Biztonsági Tanács ernyője alatt is dönthetnének egy katonai beavatkozás mellett a globális nagyhatalmak az alapokmány 42. cikkelye szerint.

Ez persze nagy rombolással járna, ezért semmiképpen nem tűnik reálisnak. Figyelembe véve, hogy az USA és Oroszország – Kína és India mellett – a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók, a mostani helyzetben finoman szólva is álszent lenne egy ilyen beavatkozás. A szintén bevethető szankciókkal pedig az a probléma, hogy valójában ritkán érnek célt: a nemzetközi közösségből kivetett országokban gyakran még inkább a nacionalizmus felé fordul a közvélemény, és a rendelkezésre álló erőforrások megcsappanása éppen az ellentétes hatást érheti el (Brazília esetében ez az erdőirtások felgyorsulása lenne). Ezért legfeljebb egy komplex, a kereskedelempolitikát, a támogatásokat és a szankciók fenyegetését ötvöző, de a Bolsonaro-féle politikai realitással is számoló egységes nemzetközi nyomásgyakorlás vezetne célra.

Mindeközben Afrikában egyszerre 12 ezer helyen ég az erdő

Az Amazonas-medencében az elmúlt 48 órában összesen 2,127 helyen égett az őserdő. Ennél is durvább az adat, miszerint Afrikában, (Angolában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban) még ennél is több erdei tűzfészek lángol jelenleg. Ugyanezen két napban Angolában 6,902, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 3,395 tüzet regisztráltak a hatóságok. A Kongói Demokratikus Köztársaságtól délre fekvő Zambia is felkerült az elmúlt 48 óra legtöbb tűzesetét felvonultató országok listájára, közvetlenül Brazília után a negyedik, körülbelül ezer aktívan égő tűzzel. Via Mérce.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás