A rovat kizárólagos támogatója

Mindössze egy apró változtatás, és háromszoros haszon – igazán megéri. Miről van szó?
Hát a húsról. Túl sok húst, állati fehérjét eszünk, ráadásul nem is jó minőségűt.

 Ha kevesebbet, de minőségit eszünk, az mindjárt három előnnyel jár: egyrészt javul az egészségünk, másrészt több marad a pénztárcánkban, harmadrészt nagyon jó érzés, hogy ezzel mi is teszünk az éghajlatváltozás lassításáért, gyerekeink, unokáink jövőjéért.

KEVESEBB HÚS, JAVULÓ EGÉSZSÉG

Először is tisztázzuk, hogy a hús fontos táplálék. Értékes fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, sok vasat tartalmaz. Feltéve, ha a hús jó minőségű és jól készítettük el.
A mennyiség sem mindegy. Bár hazánkban csökken a húsfogyasztás, még mindig túl sokat eszünk. (A hús nemcsak a tőkehúst jelenti, hanem minden állati eredetű terméket, beleértve a felvágottakat, virslit, kolbászt, szalonnát, halat, sajtot, vajat stb.) Tény, hogy a húsfogyasztás az utóbbi 40 évben világszerte megháromszorozódott. Tény, hogy Magyarországon egy ember átlag évente 620 kg ételt fogyaszt, és ennek közel 40%-a állati eredetű fehérje és 10%-a állati eredetű zsiradék. Az állati fehérje fogyasztása 20%-kal, a zsírfogyasztás 60%-kal haladja meg az ajánlott egészséges mértéket.
Egyszóval csökkentenünk kell húsfogyasztásunkat, hogy elkerüljük az olyan civilizációs betegségeket, amelyek a túlzott és nem megfelelő húsfogyasztás következményei:
-az elhízást és a túlsúlyt (a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott);
-a túl magas koleszterinszintet;
-a 2-es típusú cukorbetegséget;
-a köszvényt;
-a szív- és érrendszeri betegségeket;
-a csontritkulást;
egyes daganatos betegségeket.
Sőt a túlzott húsfogyasztás összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásával is több szakértő szerint. A betegségek 80%-ánál mutatható ki közvetlen vagy közvetett kapcsolat a kialakulás és a helytelen táplálkozás között az OÉTI szerint.

MENNYIT ÉS MIT EGYÜNK?

A hús nélkülözhetetlen táplálék, ennek ellenére heti két-három alkalomnál gyakrabban ne fogyasszunk húst a táplálkozási szakemberek ajánlása szerint! A hús mértékkel egészséges.
Nem csak a mennyiség, hanem a hús fajtája, elkészítési módja is számít. A marhahús zsírtartalma átlag 8,5 százalék, a sertés hasi részéről nyert hús zsírtartalma 16 százalék, míg a sertéskarajé csak 2 százalék. A baromfihús zsírtartalma bőrrel 9,5 százalék, bőr nélkül csak 1 százalék.
A népszerű panírozott, olajban kisütött húsok, halak, sajtok zsírtartalma értelemszerűen nagyobb, mint a párolt vagy kevés olajon sütötteké.
Felvágott, szalámi, sonka, kolbász, virsli, bacon, halkrém nélkül szinte már el sem tudjuk képzelni a szendvicset, az uzsonnát, vacsorát. Ám ezekben a népszerű, nitrites pácokban érlelt húskészítményekben általában túl sok a só, ami magas vérnyomást okozhat és növelheti a vércukorszintet.
Napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása 19 százalékkal növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42 százalékkal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát a bostoni Harvard School of Public Health tanulmánya szerint.
A húskészítmények arányát épp ezért érdemes jelentősen csökkenteni étrendünkben.
Együnk több friss idényzöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, válasszunk jó minőségű sovány húst és halat, együnk adalékok, ízfokozók nélkül készült házi kolbászt.

KEVESEBB HÚS, TÖBB PÉNZ

Ha ritkábban és kevesebb húst eszünk, több pénzünk marad minőségi, megfelelő tápértékű húst, zöldséget, gyümölcsöt vásárolni.
A szabad tartású, kiegyensúlyozott táplálkozással, hormon- és antibiotikumos kezelések nélkül nevelt állatok húsa egészségesebb, mert például több jótékony hatású omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a húsfarmokról származók, és garantáltan nincsenek bennük gyógyszermaradványok.
Való igaz, a jobb minőségű húsok, húskészítmények valamivel többe kerülnek, de megéri ritkábban drágábbat venni és enni, mert ezzel csökkenthetjük a túlzott húsfogyasztás egészségügyi kockázatait.

KEVESEBB HÚS, JAVULÓ KLÍMA

Ha kevesebb húst eszünk, lassul a globális felmelegedés – ez már a harmadik jó pont.
A haszonállatok húsán alapuló étrend ugyanis 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a hússzegény táplálkozás. Az elfogyasztott takarmánynak csupán átlag 10 százaléka hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá.
A nagyüzemi, intenzív takarmánytermesztésnek és állattartásnak nemcsak energia- és vízigénye jelentős, hanem környezetszennyezése is.
Az állattenyésztéshez legelőkre és termőföldekre van szükség, ezért is irtják világszerte az erdőket. A földeken műtrágyákat, rovarirtókat használnak, az állattelepekről kikerülő trágyalé a talajvizet szennyezi stb.
Nem minden állati eredetű termék éghajlatkárosító hatása (szénlábnyoma) egyforma. A termék környezeti hatását számos tényező befolyásolja. Például egy szabad tartású, helyi állattartótól származó sertés ökolábnyoma jóval kisebb, mint egy távoli, akár másik kontinensről származó, kizárólag takarmánnyal, táppal etetett, állatfarmon hízlalté.

MIT TEHETÜNK? HÚSMENTES HÉTFŐ!

Ha hetente egyszer nem eszünk húst (pontosabban semmilyen állati eredetű terméket), máris átlag 100 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. Ha egy négytagú család dönt így, az már 400 kg, ha egy nagyobb intézmény menzája, az már tonnában mérhető szén-dioxid csökkenés – azaz kisebb lesz a család, az ország szénlábnyoma.
És azzal, hogy kevesebb húst fogyasztunk, kevesebbet kell előállítani – azaz kevesebb fosszilis energia (szén, kőolaj, gáz) fogy a véges forrásokból, és kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe.
A húsmentes nap nem újdonság. Déd- és nagyanyáink, akik még együtt éltek a természettel, hétfőn, szerdán és pénteken soha nem adtak húst az asztalra. A Föld Napja Alapítvány tulajdonképpen nagyanyáink fenntartható étkezési szokásait szeretné újjáéleszteni húsmentes hétfő kampányával, ezért csatlakozott a 2003-ban alapított nemzetközi húsmentes hétfő mozgalomhoz.
A világ számos országa, városok, iskolák, éttermek, hírességek csatlakoztak már a mozgalomhoz, hogy lassítsák az éghajlatváltozást. A svéd Nordic Light szállodaláncot követve hétfőnként már a malmöi légitársaság sem szolgál fel húsos ételt utasainak (ezzel évente 35 tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, évi 5 tonnával kevesebb húst használ fel).
A Föld Napja Alapítvány célja, hogy a húsmentes hétfő ugyanolyan sok embert megszólító mozgalom legyen hazánkban, mint amilyenné a Föld napja (április 22.) vált mára. Ha a következő Föld napjára az ország fele csatlakozik a húsmentes hétfőhöz, akkor 2 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe, és kevesebbet kell költenünk az egészségügyre.
Persze az lenne az igazi, ha hetente háromszor nem ennénk húst, a táplálkozási szakemberek is ezt ajánlják egészségünk érdekében, és az már 6 millió tonnával kevesebb szén-dioxid, ha az ország fele a jövő évi Föld napjáig csatlakozik.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek