A Kongó-medencében elterülő hatalmas dzsungel a bolygó ,,zöld tüdeje”. Az Amazonas után a második legnagyobb esőerdő évente 40 milliárd tonna szén-dioxidot köt meg. Ez kb. a világ 10 éves összkibocsátása. Csak Gabon 100 millió tonnát szív fel, így fontos szerepet játszik a faji sokszínűség és a klímavédelméért folytatott harcban.
A Gaboni klímakonferencián -libreville-i Egy Erdő Csúcstalálkozón az őserdők megóvása állt az érdeklődés középpontjában. A Gabon és Franciaország által szervezett konferenciára 20 országból érkeztek politikusok, üzletemberek, tudósok és civilszervezetek. A döntéshozók nagy vállalásokat. Vállalták, hogy fenntartható módon kezelik az esőerdőket és támogatják azokat az országokat, amelyek jó példával járnak elöl.
A csúcstalálkozó egyik kiemelt témája éppen ezért a finanszírozás volt. Gabon azon kevés országok egyike, amely több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit termel. A kormány pedig azt szeretné, ha ezt pénzügyileg is jutalmazná a nemzetközi közösség. Gabon 88 százalékát erdők fedik. A kormány pedig szigorú törvényekkel próbálja megóvni ezeket. Ali Bongo Ondimba elnök szerint manapság nincs jobb befektetés, mint ha egy ország erdőkre költi a pénzét.
A Pongara Park egyike annak a 13 nemzeti parknak, amelyet 20 éve hoztak létre, hogy megőrizzék az ország kivételes flóráját és faunáját. Itt őshonos a kevazingo, egy nagyon ritka és értékes fafaj. Mivel kitűnően alkalmas építkezésre és bútorgyártásra, egy időben az ázsiai cégek engedély nélkül is ezrével vágták ki. A hatóságok azonban felfigyeltek a jelenségre és védetté tették a kevazingót.
Persze Gabonban is vágnak ki fákat, csak a kormány arra törekszik, hogy fenntartható módon működjön a faipar. Valamint 10 éve megtiltották a faanyag exportját, hogy még Gabonban készítsenek belőle értékesebb árukat. A kivitel egyharmada a Nkok különleges gazdasági övezeten halad át. A zóna 100 vállalatnak ad otthont. Többségük érintett a faiparban. A Tracer egy olyan program, amely képes ellenőrizni, hogy a fa legális úton érkezik-e ide.
Sefran Ngouambe technikai igazgatótól megtudtuk: minden esetben ellenőrizik a cég engedélyeit és hátterét, majd megvizsgálják, hogy mely területen végezhet kitermelést. Ezután odamennek, hogy a saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, hogy minden szabályszerűen működik.
A 10 évvel ezelőtt alapított Nkok gazdasági övezet maga is karbonsemleges. Nemrég megkezdte a működését az első olyan gyár, amely fahulladékból farostlemezt állít elő. Korábban a fának a 40 százalékát hasznosították. Ma viszont a hulladékfelhasználásnak köszönhetően 10 százalék megy csak kárba. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összehangolása még mindig komoly kihívást jelent, hiszen Gabon nagyban függ az olajbevételektől.
Nyitókép: kevazingo fa vagy afrikai rózsafa kivágott rönkök Gabonban. kép: Sarah Monaghan
