A rovat kizárólagos támogatója

A paksi bővítésről vitáztak az Ökopolisz Alapítvány szervezésében a MÚOSZ székházában. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Hargitai Miklós MÚOSZ elnök szerint a vita különlegessége az volt, hogy egy asztalhoz ültek a kormány képviselői, azaz Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos és Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a paksi bővítéssel kritikus energetikai szakértőkkel, ami nem szokása a kormányzatnak.

A paksi szerződés egy kávé mellett dőlt el – mondta Mártha Imre energetikai szakértő, az állami Magyar Villamos Művek volt elnöke a paksi bővítésről szóló kerekasztal beszélgetésen tegnap este. Ezzel arra utalt, hogy a kormány a mai napig nem ad választ a legfontosabb kérdésre: miért éppen most kellett döntenie a bővítésről?

Döntsön a nép

A 24.hu beszámolója szerint Schmuck Erzsébet LMP-s parlamenti képviselő három kérdéscsoport köré építette fel érveit. Az első, hogy ki döntsön a bővítésről, a társadalom vagy a parlament. Felidézte, hogy a kormánypárti politikusok egyik érve az, hogy az emberek nem tudnak dönteni a paksi bővítésről, mert az túl bonyolult. A képviselő szerint viszont már pusztán a környezeti kockázatok okán is jogunk van dönteni a kérdésben. Mint mondta:

Más országokban meg merték kérdezni az embereket, például Svájcban, ahol végül elutasították az atomerőműveket egy népszavazáson. Az LMP hiába adott be 18 népszavazási kérdést a paksi bővítésről a Nemzeti Választási Bizottsághoz, ezeket mindig elutasították.

Másodikként a képviselő a bővítés anyagi vonzatáról beszélt. Úgy vélte, az atomenergia nem olcsó, az orosz hitel drága, mivel piaci kamattal vettük fel. A beruházás költsége alsó hangon 4 ezermilliárd forint lesz, ami az eddigi tapasztalatok alapján – mint például a vizes vébé költségtúllépése – biztosan megnövekedik, akár 10 ezermilliárd forintig is. Harmadikként említette a szerinte legfontosabbat, a környezetvédelmi szempontot. Az atomhulladék szennyező, nem elfogadható, az atomerőmű nem biztonságos.

A képviselő további fontosabb megállapításai:

— A kormány azt mondja, hogy az atomenergia olcsó, de ez nem igaz. Nem tudjuk, mennyibe fog kerülni az atomhulladék tárolása vagy Paks I. lebontása.
— Ezeket a rejtett költségeket a jövő generációja fogja megfizetni.
— Az energiafelhasználást abszolút mértékben is kell csökkenteni, nem lehet cél ennek növelése.
— A klímaváltozás miatt a napos órák száma is nőhet, ami a hazai napenergia felhasználásnak is kedvez.

Csepreghy Nándor államtitkár, miniszterhelyettes azzal kezdte, hogy pontosítaná a felvezetőt, hiszen ő már többször vitázott civil szakértőkkel is, például a Transparency Internationallal. Szerinte ugyanakkor nem lehet meggyőzni azt, aki elutasítja az atomenergiát, mert ez egyfajta hitvita. Állami oldalról a kérdés úgy vetődik fel – politikai hátországtól függetlenül -, hogy garantálni kell az ország energiaellátásának biztonságát, valamint az olcsó energiát, mégpedig az adott időszakban fellelhető lehetőségek közül választva. Mindezt azért hangsúlyozza, mondta, mert az ellenzők egyik fő érve, hogy 20-30 év múlva biztonságos és olcsóbb is lesz a napenergia. De mi van, ha mégsem? – kérdezte.

Az államtitkár további megállapításai:

Paks I. lebontási költségével kalkulálnak, ez benne van az áramárban.

Az atomenergia Paks II. esetében is 40 százalékot fog fedezni az áramellátásból. Ami azt is jelenti, hogy a megújulóknak 60 százalékos mozgástere marad az esetleges növekedésre a fosszilis energiahordozók kárára.

A bővítés társadalmi támogatottságról azt mondta: Paks II. támogatottsága 54-56 százalék körül mozog a legutóbbi tanulmányok alapján.

Németországban a zöldenergia állami szubvenciója miatt ment fel az áram ára, Európában az egyik legmagasabbra.

Úgy vélte, Magyarország a paksi bővítéssel áramexportőrré léphet elő.

A kerekasztak további részlezei a 24.hu-n >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek