Lehet, hogy pár éven belül a Villányi borvidéket madártávlatból tekinthetjük meg, mivel a Szársomlyó gerincén vezető libegőt terveznek a villányi városvezetés ötlete alapján a hegy csúcsára. Hargitai János, KDNP-s országgyűlési képviselő szerint akár a „Mohács 500” projekt keretében is megvalósulhat a beruházás.
Még az önkormányzati választások idején vetődött fel, hogy kellene építeni egy libegőt, amely felviszi a borvidékre érkező turistákat, kirándulókat a Harsányi-hegy csúcsára. Akkor igencsak bátor ötletnek tűnt, de azóta sem vetették el, sőt elkezdődtek az egyeztetések, a tervezések, körvonalazódni látszik, hogy mit szeretnének.
– El tudnék képzelni oda egy ilyen projektelemet is. A 400 méteres magasságból a legtökéletesebb kilátás lenne a csatatérre, csodás panoráma tárulna az ide érkezők elé. S mivel a kormányhatározat csak azt a politikai szándékot rögzíti, hogy történjenek itt fejlesztések, én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a „Mohács 500” keretében találjunk erre forrásokat – mondta a nemzeti oldal kereszténydemokrata országgyűlési képviselője – melyet a bama.hu idézett.
Mint ismert, a szoborparkhoz 2019-ben készült el egy nagy beruházás részeként egy korszerű fogadóépület és egy lebegő sétány olyan összhangban, hogy az ottani látnivalókat minél többeknek be tudják mutatni, miközben maximálisan védett marad a természeti érték. Ugyanezen alapelvek mentén szeretnék a libegőt is megvalósítani.
– Az elmúlt időszakban nagyon aktívan belekezdtünk Villány jövőjének tervezésébe, komplex turisztikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, különböző attrakciókat kitalálni, hogy az ide érkező turistáknak minél nagyobb élményben lehessen részük. Élményszerűen szeretnék bemutatni ezt a tájat, de úgy, hogy a természeti értékeket megőrizzük és óvjuk, ehhez keresünk különböző megoldásokat – mondta Mayer István, Villány polgármestere.
Komplex élményben lehetne részünk
Az elképzelések szerint a hegy keleti oldalán, a szoborpark környékén lenne a libegő kiindulópontja, és a Szársomlyó tetejére vezetne. A hegycsúcson egy fogadóépületet, egy kávézót, vagy nagy távcsövet, esetleg egy csillagvizsgálót is el tudnak képzelni a tervezők, sőt, még az is elképzelhető, hogy akár a legbátrabbak egy kötélpályán lecsúszva térnek majd vissza a kiindulóponthoz. Ha valamilyen szolgáltatást igénybe lehetne venni, az adna az ide érkezőknek egy komplex élményt, és még egy oldaláról megmutatkozna a borvidék szépsége.
Mayer István kiemelte, a projekt még nagyon kezdeti szakaszban van, de az a céljuk, hogy minél jobb, komplexebb terveket tudjanak letenni az asztalra, hiszen így nagyobb eséllyel tudnak a beruházáshoz forrásokat szerezni. Villány városa minden segítséget megad a fejlesztés előkészítéséhez – írta a bama.hu.
A hegy növényvilágának különlegességeire 1925-ben Boros Ádám botanikus hívta fel a figyelmet, aki 1932-ben növényrezervátum létrehozását javasolta. Egy szűk területet 1944-ben védetté is nyilvánítottak, a védettség azonban csak 1989-től terjedt ki a hegy zömére. A Szársomlyón 75 védett növényfaj él, közülük négy csak itt található meg hazánkban: a magyar kikerics – amely az erősen inszolált, hamar felmelegedő déli lejtőn sokszor már januárban kivirágzik –, a bakszarvú lepkeszeg, a korongos lucerna és a törpe szádorgó. A ritkás karsztbokorerdőben, a virágoskőris és a molyhostölgy cserje méretű példányai tövében igazi kuriózum a magyar méreggyilok, de jellemző a baranyai peremizs, az illatos hunyor és a berki habszegfű is. Az északi lejtőn szép populációja tenyészik a szúrós és a lónyelvű csodabogyónak. Árvalányhaj is nagy tömegben ékesíti a lejtőket.
Szársomlyó és közvetlen környéke ritkább madarai közül a kígyászölyv, a bajszos- és a sövénysármány, valamint a kövirigó említendő meg. A rovarok közül jellemző az óriás énekeskabóca és ellensége, a kabócaölő, a magyar aknászpók és a leghosszabb, a fűrészeslábú szöcske. Számos, nálunk ritka, délszaki lepkefaj is él a Harsányi-hegyen, köztük a kék lonclepke és rejtett életmódú bagolylepkék. A puhatestűek közül egy bánáti csigafaj a hegy jellegzetessége. A repedésekben búvik meg a pannon gyík és a fokozottan védett, de az emberre veszélytelen haragos sikló, mely Magyarországon nagyon ritka – két hazai populációjának egyike itt él. A nagyharsányi bánya felhagyot bauxittárnáiban denevérek találtak otthonra.
Magyarország egyik, de talán a legfontosabb, fokozottan védett természetvédelmi területe! Jelen pillanatban is csak engedéllyel, kisérettel látogatható. Nem véletlenül. Ismét csak úgy tűnik, hogy nem véletlen a mondás, miszerint a Fidesz-KDNP nyomában csak a természetpusztulás jár.
