Nagyok, jól látnak és gyorsak, üldözni is tudják áldozatukat. Első alkalommal bizonyították, hogy a krími-kongói vérzéses láz terjesztésére is képes Hyalomma rufipes egy vagy több populációt hozott létre Magyarországon.A közelmúltban jelent meg a hír, miszerint egy kutatócsoport az Afrikából származó Hyalomma rufipes kullancs 10 olyan egyedét fedezte fel a Balaton nyugati térségében, amelyek már bizonyíthatóan hazánkban jöttek világra. Vagyis az eddig csak egy-egy behurcolt egyedről ismert faj immár szaporodni is képes Magyarországon. Idáig nem hangzik egy ütős történetnek a laikus számára, hiszen mindennapjaink szempontjából szinte mindegy is, hogy a 20–30 őshonos vérszívónkhoz most egy újabb csatlakozott. Máris más a helyzet, ha hozzátesszük:
ez a kullancs jól lát és gyorsan fut, „üldözi” az áldozatát, ráadásul a baljós nevű, és valóban nem tréfadolognak számító krími-kongói vérzéses láz kórokozóját hordozhatja.
Aggodalomra azonban nincs ok. Nem kell nyolclábú lények rohamától tartanunk a Balaton partján, sem máshol, és járvány kitörésére sem számíthatunk – még az is lehet, hogyha a magyar tél végre összeszedi magát, még azelőtt kisöpri a betolakodókat, mielőtt berendezkednének nálunk.
De kezdjük az elejéről. Magát a vizsgálatot Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) együttműködésében megalakult ELKH-ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport végezte 2022-es adatok alapján. A részletekről Dr. Keve Gergőt, az ÁTE munkatársát, a kutatócsoport tagját a 24.hu kérdezte.
A kullancsvilág atlétái
A Hyalomma egy kullancsnemzetség, amelybe világszerte 27 faj tartozik, ezekből eddig kettőt találtak meg Magyarországon, a Hyalomma marginatumot és a Hyalomma rufipest. Utóbbi a meleg, sivatagos, félsivatagos területeket kedveli, és hozzánk legközelebb eddig csak Észak-Afrikában telepedtek meg kisebb populációi, Európában még a mediterrán térségben sem.
Élete során már biztos mindenki szerzett valamilyen benyomást a többtucatnyi hazai, őshonos kullancsfaj valamelyikéről, túlnyomórészt az embereket 90 százalékban érintő közönséges kullancsról. Kicsi, esetlen és nem valami fürge jószágok, lapos testükkel és rövid lábaikkal szinte csak vánszorognak, és bár ez nem látszik rajtuk, de gyakorlatilag vakok, csupán a fényt érzékelik. Áldozatukat a kibocsátott szén-dioxid alapján, fűszálak tetején üldögélve, első lábaikkal integetve próbálják felderíteni és „megtámadni” – objektív mércével mérve bámulatos tulajdonságaikról itt írtunk részletesebben. A hyalommák azonban hozzájuk képest igazi atléták.
A teljesen kifejlett, úgynevezett adult példányok teste legalább fél centiméter, hosszú lábaikon pedig igen gyorsan futnak. Remek a látásuk, prédájukat szó szerint lerohanják, sőt, követni is tudják – mondja a 24.hu-nak Keve Gergő.
Madarakon utaznak kontinensek között
A kutatócsoportban kifejezetten madárspecifikus kullancsok elterjedését, összetételét kívánták vizsgálni, a mintákat pedig a Magyar Madártani Egyesület szakemberei gyűjtötték 2022 márciusa és novembere között hét, hazánk teljes területét jól reprezentáló helyszínen. Miközben az éves madárgyűrűzési munkájukat végezték, összegyűjtötték és elküldték az állatokon talált kullancsokat a tudósoknak.
A laboratóriumban aztán összesen 539 énekesmadárból származó 956 vérszívót vizsgáltak meg, így azonosították a 12 Hyalomma rufipest. Egy nimfa egyed bukkant fel Dél-Magyarországról, és egy az északi országrészből, ám ebben még nincs semmi különös. Régóta ismert ugyanis, hogy a madarak által behurcolt hyalommák rendszeresen előfordulnak hazánkban.
Míg azonban a nálunk őshonos kullancsfajok háromgazdások, vagyis három fejlődési fázisuk során (lárva, nimfa, adult) más-más állatról szívnak vért, az általunk talált Hyalomma-fajok kétgazdások: a lárva azon az állaton – jellemzően madáron – alakul nimfává, amelyiken megkezdte a táplálkozást. Így akár egy hónapig is a gazdaszervezeten marad, miközben hatalmas távolságokat képes megtenni a vonuló madáron – magyarázza Keve Gergő.
Nimfa és adult hyalommák ezért még Európa északi tájain is előfordulnak nyaranta, és hazánkban már 130 éve vannak tudományos feljegyzések az átmeneti jelenlétükről. Most azonban első ízben találtak bizonyítékot arra, hogy a faj képes volt egy vagy több populációt létrehozni a Kárpát-medencében.
Kialakult egy magyarországi populáció
A Balaton nyugati részéről származó 10 kullancs ugyanis még korai fejlődési stádiumban volt, az egyik lárva soha nem szívott még vért, illetve mindannyian ugyanazon genetikai ághoz tartoztak. Ráadásul egyiküket barkós cinegéről gyűjtötték be június végén, a költési periódusban. Ez a faj nem vagy csak nagyon rövid távon vonul, a költési időszakban pedig pláne nem tesz meg nagy távolságot.
Pontosabban utóbbi még nem dőlt el, a kutatók tavasszal lázas munkába kezdtek, hogy felmérjék, vajon túlélték-e a telet. Egy Közép- és Dél-Afrikában honos faj esetén azért ez még a mostanság tapasztalt enyhe teleken sem egyértelmű.
Krími-kongói vérzéses láz
Amiért pedig nagyon nem örülünk az új jövevényeknek, az a már említett krími-kongói vérzéses láz. A vírust számos állatfaj hordozza tünetmentesen, az emberi szervezetbe kerülhet úgy is, ha a fertőzött állat vagy ember testnedveivel érintkezünk, legfőbb vektorai (a kórokozót hordozó és azt átadni képes lény) viszont a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok.
A vérszívókba logikusan a fertőzött állat vérével kerül a kórokozó, ahol mindaddig életben marad, amíg a kullancs révén új gazdatestbe, alkalomadtán emberbe jut, ahol szaporodni kezd. A kullancsok átadják egymásnak a párosodás során, de még a tojásokban is jelen van, az utódok is fertőzöttek lehetnek.
A vírus okozta Krími-kongói vérzéses láz embereknél fejfájással, lázzal, izom- és ízületi fájdalmakkal, hátfájással és hasfájással jár, tipikus és veszélyes tünete a bőr alatti szövetek vérzése. Általában néhány nap vagy egy-két hét alatt a betegség lezajlik, de esetenként súlyosbodik, és mintegy 30 százalékban halálos. Célzott terápia nem létezik ellene.
Keve Gergő azonban kiemeli: a felfedezés egyelőre pusztán ökológiai szempontból izgalmas, járványtól nem kell tartanunk. A kullancs jelenléte rendkívül korlátozott, és egy endémiához nyilván nagy mennyiségű kórokozó jelenléte is elengedhetetlen. Veszélyben tehát senki nincs, de a Hyalomma rufipes jelenléte (már ha a hazai populáció túlélte a telet) egyelőre a klímaváltozás szempontjából mindenképpen érdekes, és intő jel, hogy a figyelmünk nem lankadhat. A Balkán egyes részein már nem ismeretlen a krimi-kongói láz endémia, évente mintegy tucatnyi esettel, ám mi ettől még nagyon messze vagyunk.
Illetve jó hír, hogy amint a vérszívó fejlődik, és lárvából eljut az adult állapotba, úgy ritkul, majd egyes tanulmányok szerint el is tűnik szervezetéből a vírus. Persze csak akkor, ha a továbbiakban nem találkozik vele. Emellett számos hagyományos kullancsellenes szer is hatásos az újonnan érkezett fajjal szemben.
