Egyetemi lidércfények – Legyél te is agrárfatalista (butacsirke-verseny)

Miközben kormány és ellenzéke az egyetlen látványosan ellenálló, a SzFE ügyét habosítja, aközben az ország készülő ’megaegyeteméről’ a Szent István Egyetemről nyár óta nem jelent érdemi hír (lásd pl. Kenesei István ÉS cikke), pedig augusztus 1-től lépett be ez a konglomerátum az integráció folyamatába. Az országot valóban csak a színészmesterség érdekli, és a folyamatosan lepusztuló mezőgazdasága nem?

Minek házasodjon hát a tévében a gazda? Miként titkolhatók ilyen ügyesen a gödöllői SzIE-vel kapcsolatos fejlemények? És miért csak Gyuricza úr beszélhet erről? Mitől nincs egyetlen vállalkozó kedvű társvezető sem, vagy ők csak díszletek? Elhiszi ezt az állapotot valaki? Hogyan lehet, hogy a ’Kaposvári Egyetem’ is annyira elcsöndesült? Kezdetben mintha nem tetszett volna nekik az ötlet, alig lett egyetem ez a főiskola, és máris vége az önállóságának.

Csányi tömérdek gazdasági tisztsége mellett az OTP Bank és a labdarúgás után, most majd az ország mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti egyetemi oktatásának meghatározására készül? Jelentős egyetemi oktatói múlt nélkül, vagy erre ott van neki a fölöttébb készséges Gyuricza úr, akinek akadnak papírjai? Lefelé azért elég könnyen rúg; Ángyán József mesélhetne egyetemi csínytevéseiről.

Mégis csak kulcsképesség lehet a focihoz való értés, vagy legalábbis az annak való örülés. Fociba szerelmesült nép vagyunk (vagy voltunk?), már egy nem is annyira magyar fradikát is vásároltak nekünk a szórakoztatásunkon töprengők. Meghatározó, stratégiára és összetartásra nevelő diszciplína a foci (még az adriázó Szíjjártó – mint tudjuk magánügye, hogy kitől fogad el nagyértékű ajándékot – is vásárolt magának egy futsal csapatot, és jön is hamarosan Dunakeszire az 1,8 milliárdos stadion . Nem is véletlenül épített hajdanán aranylábú vezérünk ennek a sportágnak számtalan templomot, amit arénának, stadionnak hívunk.

Persze ez ügyben a vadászat is ilyen. Magyar földesurak és befolyásos barátaik Mikszáth idejében is itt intézték a fontos ügyeiket. Amíg a hajtók vonala feléjük közeledett volt elég idő a tekintetesek számára. Azt olvasom az MTI híradásában „bfn és gjé: Kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. [a Bonafarm Zrt. tulajdona, ami Csányi Sándor és Csányi Attila cége; a Kft. ~40 milliárdos nettó árbevételéből az adózás előtti jövedelme 0,5 milliárd forint/2019] és a Kaposvári Egyetem – MTI, 2020. október 14.”, hogy a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. és a Szent István Egyetem Kaposvári Campusa által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program által 406 millió forint európai uniós támogatást nyert kutatás-fejlesztési projektjének megvalósítására. A Bonafarm Csoport újságolta el ezt az MTI-nek. Baromfi-tartásban hústermelők fehérje-takarmányozásáért, az immunállapot javításáért, valamint a precíziós (sic!) takarmány-előállításért nyomulnak majd a nyertesek. Nem hangzik ez nekem túlságosan jól. A mai csirkék húsának minősége távolról sem emlékeztet arra, ami az eredetileg volt. Nekem afféle vérszegény, bávatag, fehér szörnyetegek növekednek a csirkegyárakban. Nyelik a GM-szójás takarmányt, amit magyar atyánkfia meg nem eszik. Még az Alaptörvény is nyilatkozik erről. 2019-ben Gyuricza úr is 260 millió forintot kapott az NKFIH-tól (ahol most az OTKA szakmai döntéseinek megmásítása miatt recseg-ropog a firmamentum) 3 évre a GM-szója kiváltására. Az általa párhuzamosan, már csak úgy mellékesen vezetett NAIK kapta ezt, de az úgyis rövidesen feloldódik a SzIE nevű megaegyetemben, amit szintén ő vezet. Milyen szerencse. Nincs konfliktus. Visszatérve azért GM-szójamentes takarmányra, azt még be sem fejezte Gyuricza a NAIK-ban és Kaposvár felől kap hozzá kiegészítést és ráadásul a tervbe vett kuratóriumi elnökkel együtt? Hát, ez is micsoda mák. Jó ritmusban haladunk. Persze a NAIK is felolvad majd a kuratórium nélkül, önerőből integrált megaegyetemben, bár az ott dolgozók minderről találgatnak csak, ha kedvük van hozzá. Nos, nincs.

„A pályázat eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a meghatározó ’hiperintenzív’ baromfi-hústermelő fajok (brojlercsirke, kacsa) takarmányozási hatékonyságának javításához, az immunkompetencia javítása révén a gyógyszerfelhasználás csökkentéséhez, és így az élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatmentesebb baromfihús előállításához.”

– Szóval a kacsa is, pedig benne reménykedtem. Éppen mostanában kellett a kutyámat BARF diétára átállítani, mert az immunrendszere összeomlás-közeli állapotba került. Ennek egyik oka éppen a gyógyszerrel turbózott csirkehús, amit már kerülök. Nem írom le milyen állatok húsára tértünk át, mert a fejlesztőknek adnék tippet, például azt, hogy mit rontsanak el a jövőben. Hogyan állítsanak elő olyan fajtát és biztosítsanak olyan tömegnyomort (állattartásnak csúfolják), ami gyógyszerek nélkül nem megy. Egy menhelyi korcs kutyát tartó ismerősöm is BARF diétát tart, a kutyája is kiakadt a csirkehústól, úgyhogy nem csak a fajtatiszták gondja ez.

Az alkotó meglebegteti kicsit a leépítést, jó ha a beosztottak tudják, hogy ez is opció. ’Neduma’. A Hvg tudósítását szemlézem. „Január elsejétől áll fel a Szent István Egyetemen az alapítvány és a fenntartói feladatokat ellátó kuratórium [akkor hát ködös árnykép még ez], de az egyetem átstrukturálása a megbízott rektor szerint akár évekig eltarthat. Az átalakítás akár szakok megszűnésével is járhat.”

– Így szól a Hvg összefoglalója, ami azt sugallja nekem, hogy irány (указ) már van, de az ösvényt majd ezután keressük. Most felmérjük előbb az erőviszonyokat. Szeretnénk egyébként a nemzetközi egyetemi ragsorokba említésre méltó helyre kerülni. Ma a SzIE 600-800 helyen megjelent egy listán – újságolta el szeptember 4-én Schanda úr. Még meg sem alakult és máris robbantott. Igaz, ez nálam inkább pukkantásnak hatott, de kicsinek is örülnünk kell.

– Miért említi egyáltalán az állatorvos-tudományi és erdészeti területet egyáltalán, amelyek köszönik nem kérnek a ’közös lóból, ami mindig hátfájós. Az Állatorvostudományi Egyetem ezt már korábban megtapasztalta (Solti László mesélhetne róla) és neki nem jött be. Hazánkban szerintem a legsikeresebb egyetemi képzés éppen náluk valósult meg. Önállóvá válásuk eddig zökkenőmentesnek mutatkozik. Az erdészet valójában mindig is elzárkózott attól, hogy a mezőgazdaság részének tekintsék (Norvégiában nem ezt láttam, pedig ott van erdő igazán), de ezt illetően a mezőgazdaság sem nyújtotta utána a kezét. Nem volt miért.

„Idén egyébként az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkezők száma.”

Gyuricza úr augusztusban kincstári optimizmussal búcsúzik, ebben nincs semmi különös. Felemeli majd a nemzetközi színvonalra a magyar agrároktatás színvonalát; nekem persze az a kérdés, hogy miként süllyedt erre a mostani szintre? A fiatalok számára kívánatossá teszi az agrárszakmát (itt most egészen jó kedvem kerekedett), amit persze eddig sem tett meg, vagyis hitelessége ehhez sincs. Komoly szakmai karriert nem futott be, politikait annál inkább. Afféle az agrártárcával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával jó kapcsolatokat ápoló ítélet-végrehajtónak látom, akivel a Csányi Sándor vagy bárki fontos ember vezette kuratórium elégedett lesz majd. Ehhez ért, ezért választják.
Darvas Béla