A rovat kizárólagos támogatója

A csodamobil alakját tekintve hibridnek tűnik az amerikai légierő “Lopakodó” típusú bombázógépe és a Kabinenroller nevű kisautó között. Utóbbit az 50-es években gyártotta a német Messerschmitt cég, és maximum két személynek nyújtott nem túl kényelmes férőhelyet. Műszakilag persze egy világ (no meg öt évtized) választja el a két járművet.
A VW rekordmobilja rendkívül áramvonalas: a menetszél mindössze egy négyzetméternyi keresztmetszetbe tud belekapaszkodni. Ennek köszönhető a páratlanul alacsony légellenállás, az úgynevezett cw-index: a 0,159-es érték mintegy fele a szériajárműveknél megszokott 0,28-0,40 közötti mutatóknak. Hozzájárul az áramvonalas formához, hogy a hátsó kerekeket a konstruktőrök a karosszéria mögé rejtették el – mint a Citroen cég tette azt az 50-es és 60-as években gyártott modelljeivel, mindenekelőtt a legendás DS 19 és DS 21 típussal.

A karosszéria elejét nem törik meg visszapillantó tükrök: helyettük a műszerfalon elhelyezett monitorok közvetítik a vezetőnek a jármű mögötti forgalmat figyelő kamerák képét. Hiába keresünk elöl hűtőrácsot is: a rejtett légnyílások csak akkor nyílnak ki, ha túlságosan felforrósodik a hátsó tengely előtt elhelyezett kisméretű aggregát. Utóbbi egyhengeres, dízel meghajtású szívómotor. Mindössze 300 köbcentiméteres lökettérfogatával 6,3 kilowatt (8,5 lóerő) teljesítményre képes, maximális forgatónyomatékát (18,4 Nm) percenként kétezres fordulatszámon adja le. A motor hengerfejét és forgattyúsházát, éppen a jármű tömegének minimalizálása érdekében, alumíniumból öntötték.

A könnyűfémek nagy szerepet kaptak a gyártáskor: az üzemanyagszivattyú magnéziumból, a hajtókar titánból készült. Ennek is köszönhető, hogy “szárazon”, azaz üzemanyag és kenőolaj nélkül a motor mindössze 26 kilogrammot nyom. Teljesítményét automatizált hatfokozatú váltó viszi át a hátsó tengelyre; a sebességváltó tömege is minimális (23 kg). A fokozatok kapcsolása automatikusan történik: a vezetőnek csak az előre- és hátramenet között kell választania. Lejtőn lefelé haladva a motor magától leáll, az autó szabadon gurul (ezt az üzemmódot a VW-nál vitorlázásnak nevezik). Ha a vezető rálép a gázpedálra, a motor ismét bekapcsol. A csúcssebesség: 120 km/óra. A karosszéria gyártásakor a konstruktőrök magnéziumot és speciális ragasztóval összepréselt karbonszálakat használtak fel. A karosszéria így mindössze 74 kilogrammot nyom, a jármű saját tömege pedig 290 kilogramm. A két utas a szűknek tűnő járműben is kényelmesen utazhat – állítják Wolfsburgban. Erre szükség is van, ugyanis a mindössze 6,5 literes üzemanyag-tartály dacára a “guruló szivar” egy feltöltéssel akár 650 kilométernyi utat is képes megtenni. Igaz, a csodaautó közönséges halandók számára egyelőre csak álom marad,hiszen a sorozatgyártása legkorábban hét év múlva indulhat be.
2002. április 18.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás