A rovat kizárólagos támogatója

1974 óta minden év június 5-én megtartják az ENSZ által létrehozott Környezetvédelmi Világnapot, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosság fontosságára. Az évek során az esemény a nyilvános tájékoztatás globális platformjává vált, amelyet széles körben – több mint 100 országban – ünnepelnek. A Környezetvédelmi Világnapon minden évben más, a környezetet és ennek védelmét középpontba helyező kérdéssel foglalkoznak, és a szervező országok is váltakoznak.

Az idei Környezetvédelmi Világnap házigazdája, Kolumbia, arra figyelmeztet minket, hogy az egészséges, élőlényekben gazdag természet alapvető fontosságú az emberiség számára, éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk. A környezetvédelem egyik legjelesebb napján azonban azon is fontos elgondolkodni, hogy mennyit segíthet a környezet tehermentesítésében egy olyan egyszerűen kivitelezhető lépés, mint a szelektív hulladékgyűjtés – főleg most, amikor jóval több időt töltünk otthon, így sokkal nagyobb mennyiségű szemetet is halmozunk fel.

Az idei év témájának középpontjában a gyorsuló fajvesztés és a természeti világ sérülése elleni fellépés áll, tekintettel arra, hogy közel egymillió növény- és állatfaj áll jelenleg a kihalás szélén. A Környezetvédelmi Világnap 2020-as házigazdája Kolumbia lett, hiszen a dél-amerikai ország rendelkezik az egyik legnagyobb faji sokféleséggel a világon: többek között mintegy 3500 orchidea-fajtával és a világ madárfajainak  mintegy 19%-ával dicsekedhet.

„Az egészséges, biológiai sokféleségben gazdag ökoszisztémák alapvető fontosságúak az emberi lét számára, hiszen számtalan módon tartják azt fenn: többek között tisztítják a levegőt és vizeket, tápláló ételeket és természetes alapú gyógyszereket biztosítanak, és csökkentik a természeti katasztrófák előfordulását. Úgy tűnik azonban, hogy az emberiség nem törődik eléggé a természet hanyatlásával, és továbbra is fennáll a környezet mindennapos szennyezése. A Föld Napja mellett a Környezetvédelmi Világnapot is egyre többen ünneplik világszerte, ezért bízom abban, hogy ezeknek a kiemelt napoknak a segítségével egyre többekhez jutnak el a természet megóvása szempontjából igencsak fontos üzenetek” – mondta Miklós Zsolt. A Környezetvédelmi Világnap kapcsán azonban a a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint azzal a témával is foglalkoznunk kell, hogy most minden eddiginél fontosabb odafigyelnünk a szelektív hulladékgyűjtésre és a környezetbarát csomagolóanyagok választására.

Az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt az emberek nagy része a nap szinte minden percét otthon töltötte, ezért a megszokottnál jóval több hulladék került a szemétbe az egyes háztartásokban. Ez nagy mértékben károsíthatja a környezetet, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő módon, szelektíven gyűjtsük a szemetet, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az újrahasznosítható anyagok visszakerüljenek a körforgásba.


Veszélyben a biológiai sokféleség

Radikális, rendszerszintű változásra van szükség ahhoz, hogy a jövőben ne kelljen tömeges fajkihalással és ökológiai összeomlással szembenéznie az emberiségnek. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők arról beszélnek, hogy a természetes élőhelyek csökkenése miatt Magyarországon is egyre kevesebb a rovarok faj- és egyedszáma, és ez rendkívül rossz hatással van a hazai madárvilágra is. Állítják: a baj nagy, a megoldás pedig összetett.

A lap idézi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minap kiadott elemzését, mely szerint miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon! Az információk az MME által Közép-Kelet-Európában 2019-ben elsőként elindított Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) vizsgálatból származnak, ami a biológiai sokféleség-vizsgálatok tekintetében a világ frontvonalába tartozik.

A kerti poszáta állománya az elmúlt 21 évben összeomlott, fészkelőként csaknem eltűnt hazánkból

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kiemelte, hogy a csökkenést mutató harminc madár között magas az agrárélőhelyeket dominánsan használó fajok (70 százalék) és a hosszú távon vonuló fajok aránya (53 százalék). – Annál a 36 fajnál ugyanakkor, ahol növekedést tapasztaltak, az agrárélőhelyeket használók aránya mindössze 22 százalék, a hosszú távon vonuló fajok esetében pedig csak 14 százalék, ami jelzi e két csoport fenyegetettségét. Az egyesület az okok között említette, ha eltűnnek a mezőgazdasági tájból a vizes, bokros élőhelyek és azok a mezsgyék, ahol megtelepedhetnek a madarak, akkor a természet egységének megbomlása magával hozza a kedvezőtlen folyamatok sorát. Vagyis ha csökken a területek sokfélesége, akkor az ott levő sokszínű növény- és rovarvilág is eltűnik, így a madarak sem jutnak megfelelő táplálékhoz.

Tehát a biológiai sokféleség nemcsak a madaraknál, hanem a nekik eleségül szolgáló rovaroknál is csökken. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa a Magyar Nemzetnek elmondta, hazánk területén körülbelül 35 000 rovarfaj található, amelyeknek a faj- és egyedszáma jelentősen zsugorodott az elmúlt évtizedekben. Példaként említette, hogy a fecskék is azért ritkán látott vendégek Magyarországon, mert a táplálékuk, a repülő rovarok száma kevés. Rámutatott azonban arra, hogy Magyarországon nagyon pontos vizsgálatok nem voltak a témában, mert se pénz, se ember nincs erre.

– Van a múzeumunkban egy hatalmas plakát Budapest lepkepolgárai címmel, amelyen két összeállítás található. Az egyik a főváros területén 1900-ban élő lepkéket mutatja be, a másik a száz évvel későbbi állapotokat rögzíti úgy, hogy az azóta Magyarországról eltűnt fajok helyén üres hely van. Sajnos elképesztő a különbség – mutatott rá a szakember. Kifejtette: ennek egyik elsődleges oka, hogy egy sor élőhely eltűnt Magyarországon. Merkl Ottó megemlítette, hogy az 1970-es évek végén egyetemistaként Káposztásmegyeren gyűjtve sajátította el a rovarászat fogásait, de az akkori gazdag élőhelyek helyén ma már lakótelepek és kibetonozott patakok vannak.

– A rovarok egyedszáma egy-egy év alatt drámaian, csaknem százszázalékosan csökkenhet. Eltűntek például Magyarországon az idős erdők, így az azokhoz kötődő rovarfajok is nagyon megfogyatkoztak. Ilyen például a remetebogár, amely mára csaknem eltűnt. A nappali lepkék száma is nagyon csökkent – emelte ki. Merkl Ottó az okok között említette az intenzív mezőgazdaság erőteljes térnyerését és a vegyszerek használatát, emiatt nagyon sok természetes élőhely megszűnt.

Tízből négy kétéltű eltűnhet

Az IPBES (a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó kormányközi platform) tavaly tavasszal adta közre jelentését, amely a világ ökológiai állapotáról még borúsabb képet fest. A tanulmány szerint a fajok tízszer gyorsabban halnak ki az elmúlt tízmillió év átlagához képest, s a Föld becsült nyolcmillió állat- és növényfajából csaknem egymilliót fenyeget kipusztulás, sok közülük évtizedeken belül tűnik el. Mint írták, a jelenleg ismert 5,9 millió szárazföldi faj közül mintegy félmilliónak nincs esélye hosszú távú túlélésre, ha nem állítják helyre az élőhelyeiket. A kétéltűeknek negyven százaléka van kipusztulóban, így a több mint hatezer békafaj közül is számos eltűnhet. Az óceánok őserdei­ként emlegetett korallzátonyok életközösségeinek egyharmadát fenyegeti a pusztulás, így elsősorban a korallokat, a cápákat, a cápák közeli rokonait – például a rájákat –, valamint a különböző tengeri emlősöket.

békakoncert Mosonyi Szabolcs fotóján

A tanulmány azt is megállapította, hogy a tudomány által eddig vizsgált szárazföldi, édesvízi és tengeri gerincesek, valamint gerinctelenek és növényfajok negyedét veszélyezteti kihalás. A becslések szerint a rovarok tíz százaléka is kihalóban van. A fajkihalás egyik fő oka az egyre nagyobb méreteket öltő élőhelyvesztés: napjainkig harminc százalékkal csökkent a sértetlen szárazföldi élőhelyek nagysága. A tanulmányban figyelmeztetnek: több mint hat patás állatfaj valószínűleg kihal vagy csak fogságban lesz esélye a túlélésre, ha nem teszünk valamit azonnal a megmentésükre. A szárazföldi röpképtelen emlősök közel felét, a veszélyeztetett madaraknak pedig a 23 százalékát olyan fajok teszik ki, amelyeknek elterjedését az éghajlatváltozás veti vissza.

A napjainkig eltűnt fajok száma is jelentős: legalább 680 gerinces faj kipusztulását okozta emberi tevékenység a XVI. század óta. A múlt század kezdetétől pedig átlagosan húsz százalékkal csökkent az őshonos fajok egyedszáma a szárazföldi élőhelyeken. Ötszázhatvan étkezési vagy mezőgazdasági hasznosítású háziasított emlősfajta pusztult ki 2016-ra, és további ezer van veszélyben. A háziasított madárfajták három és fél százaléka tűnt el az említett esztendőig.

Le kell győzni a profitéhséget
– Mindaddig, amíg nem tesszük meg a globális társadalmi, pénzügyi és gazdasági rendszereink gyökeres átalakítását célzó lépéseket, világunknak az ökológiai összeomlással és tömeges fajkihalással kell szembenéznie – erre hívta fel a figyelmet a jelentés kapcsán a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet hangsúlyozta: fel kell hagynunk azzal, hogy az éghajlatváltozásról, akár a biológiai sokféleség csökkenéséről mint távoli, jövőbeni fenyegetésről beszéljünk, és amit ennél is nehezebb tudatosítani, hogy ezekkel a válságokkal nem külön-külön, hanem egységes egészként kell megküzdenünk.

Nagyüzemi szója betakarítás Brazília

– A jelentés joggal mutat rá a fő kiváltó okokra, az iparszerű mezőgazdaságra és halászatra, az infrastrukturális beruházásokra, a bányászatra, az energiatermelésre, a fakitermelésre, az ültetvényekre és a nagy, biomassza-alapú erőművekre. Ezeket tetézi a végtelen növekedés és túlfogyasztás. Miközben mindennek csak egy szűk réteg élvezi előnyeit, ezek a tevékenységek sok esetben csak növelik a szegénységet, az erőszakot, a konfliktusokat, és fokozzák sokak természeti környezetének pusztulását – hangsúlyozták.

 

Az MTVSZ jelezte: képesek vagyunk jobb világot építeni, meg tudjuk állítani a biológiai sokféleség összeomlását. A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy ehhez nem kevesebbre van szükség, mint egy radikális és rendszerszintű változásra, amely szakít a vég nélküli növekedésen, a profiton alapuló hibás gazdasági modellel. Ezért indított az MTVSZ Életigenlő társadalmat és gazdaságot! címmel aláírásgyűjtést a honlapján száz közéleti személy támogatásával. A petíció aláírói saját életük változtatásának ígérete mellett rendszerszintű változásokat követelnek a döntéshozóktól, mint a természeti erőforrások csökkentett használata, a helyi önellátás előnyben részesítése, a vállalati felelősség kikényszerítése és az erkölcs megújítása. Az MTVSZ hozzátette: a járvány talán az utolsó lehetőséget kínálja arra, hogy alapvetően átgondoljuk hozzáállásunkat a természethez és a fejlődéshez.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek