Nemcsak az Európai Parlamentben, hanem az amerikai törvényhozásban is egyre több kritikát kap az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény tervezete, mert túl sok hatalmat adna a multinacionális nagyvállalatok kezébe.
Európa után az Egyesült Államokban is egyre nagyobb ellenállás mutatkozik az Európai Unióval kötendő szabad kereskedelmi egyezmény egyes pontjai kapcsán. Az amerikai törvényhozásban az egyezményt érintő legutóbbi szavazások fényében még az is bizonytalan, hogy a képviselők Barack Obama elnök kezébe több jogot adnának azért, hogy felgyorsítsák a szabad kereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokat. Az óceán mindkét partján a legvitatottabb pontnak számít, hogy a lakosság kihagyásával olyan egyezményt szövegeznek meg Brüsszelben és Washingtonban, amely feljogosíthatja a multinacionális óriáscégeket, hogy országokat is beperelhessenek „elmaradt haszon” címén. Egyre több amerikai honatya osztja az egyezményt ellenzők táborát vezető Keith Ellison demokrata képviselő véleményét, miszerint a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) és az ezzel párhuzamosan formálódó csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet (TPP) „nem kereskedelmi egyezmény, hanem befektetési megállapodás a multinacionális cégek között… Amit ők akarnak, az hajsza a mélybe, hogy még jobban ki tudják zsákmányolni a legszerencsétlenebb munkásokat.”
Másról szól, mint kéne
– Az EU és az Egyesült Államok között évek óta készülő megállapodás, illetve a Kanadával már letárgyalt szabad kereskedelmi szerződés tényleg nem a szabad kereskedelemről, hanem a befektetők jogainak kiszélesítéséről szól, amellyel a kormányok helyére gyakorlatilag az óriáscégeket ültetnék – nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője szerint ezek az egyezmények túllépnének a jogállamiságon, és a posztdemokrácia korát nyitnák meg. A TTIP eddig kiszivárgott tervezete és a kanadai szabad kereskedelmi szerződés (CETA) szövege szerint a multinacionális nagyvállalatok a jövőben beperelhetnek egyes államokat a hasznuk növelése céljából, amivel a multikat gyakorlatilag a szuverén nemzetállam szintjére emelik. Fidrich Róbert hangsúlyozta, hogy a kanadai szerződésben már egyértelműen szerepel a legtöbb vitát kiváltó, a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve, ezért félő, hogy az amerikaiakkal kötendő egyezménybe is bekerülhet ez a pont. Eszerint magáncégek szuverén államokat perelhetnének, ha megítélésük szerint a szabad kereskedelmet akadályozó, nekik nem tetsző törvényeket hoznak.
A vitát olyan nemzetközi „magánbíróság” döntheti el, amely az eddigi eseteket nézve inkább a multik érdekeit részesíti előnyben. A szakember kiemelte, hogy az egyezményt jelenleg inkább a republikánusok támogatják, míg a legtöbb kritikus a demokraták körében található. Az MTVSZ vezetője kiemelte: a multik „hatalomátvétele” ellen az Európai Parlamentben is egyre többen tiltakoznak. A TTIP-ről szóló vitanapot legutóbb például azért kellett elhalasztani, mert a jelen lévő képviselők között többségben voltak az egyezmény ellenzői. Bár a tárgyalásokat éppen a multik lobbizása miatt titokban folytatják, a közvélemény nyomására az utóbbi időben egyre több részletet kellett nyilvánosságra hozni, és az ezt követő tiltakozások mára jelentősen lelassították az egyezkedést. – Az európai–amerikai szerződést elvileg már 2014 végére tető alá kellett volna hozni, most pedig már a jövő év végéről vagy 2017-ről beszélnek – mondta Fidrich Róbert.
TTIP elleni MTVSZ demonstráció a Kossuth téren 2015 február 26 – bal szélen Fidrich RóbertA politikusok kényszerűen hátrébb léptek
Hangsúlyozta, hogy az Európa-szerte tapasztalható ellenállás miatt a politikusok kényszerűen hátrébb léptek, és szemmel láthatólag kevésbé sürgetik a megállapodást. A szakember úgy látja, hogy még „semmi sincs lejátszva”. A lakossági ellenállás hatására az Európai Bizottság már tavaly arra kényszerült, hogy társadalmi konzultációt indítson a befektető-állam vitarendezés ügyében, és valószínűleg további változásokat kényszeríthetnek ki a civil szervezetek.
– Nyilvánvaló, hogy az amerikai–európai tárgyalások esetében nem a vámok eltörlése a lényeges, hiszen azok már amúgy is kifejezetten alacsonyak. A szerződés célja sokkal inkább a multik pozícióinak erősítése és körülbástyázása lenne – tette hozzá Fidrich Róbert. Kiemelte, hogy míg korábban a szabad kereskedelmet a protekcionizmussal állították ellentétbe, addig a mostani, szabad kereskedelminek mondott egyezmények valójában a transznacionális nagyvállalatok protekcionizmusán alapulnak. Mint mondta, „a ragadozó vállalati gyakorlat” szentesítése lenne a TTIP és a CETA, amelyek kiüresítik a demokratikus fórumokat, és olyan területre helyeznék át a döntéseket, ahol a civil kontroll már sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesülhet. Hangsúlyozta, hogy az egyezményekről a mai napig nem tudni biztosan, hogy érvénybe lépésükhöz szükséges-e az uniós tagállamok parlamentjeinek ratifikálása, vagy elegendő lesz az Európai Tanács, esetleg az Európai Bizottság aláírása. Kifejtette: a demokráciadeficit a tárgyalási folyamat egészére jellemző, többek között azért, mert a tárgyaló partnerek felelősségi köre sem átlátható. Példaként említette azt a levelet, amelyet tavaly Tonio Borg volt egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos írt a kanadai kormánynak, amelyben gyakorlatilag ígéretet tett a génmódosított repce európai termesztésének engedélyezésére.
Zéró tolerancia a GMO-val szemben
Az engedéllyel nem rendelkező génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban jelenleg zéró tolerancia van érvényben az EU-ban, a kanadai egyezmény szövegében ez a kérdés olyan jogi szaknyelven van körülírva, hogy szinte észrevétlenül nyitja meg a kaput a GMO-szennyezés előtt. Fidrich Róbert emlékeztetett arra, hogy a TTIP kapcsán az unió alapszerződésében is szereplő úgynevezett elővigyázatossági elv is veszélybe kerülhet. Eszerint ha egy termékről felvetődik, hogy ártalmas lehet az egészségre, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból, illetve már eleve nem is engedélyezhetik a behozatalát. Az Egyesült Államokban és Kanadában ugyanakkor fordított a helyzet: sokszor csak évtizedek elteltével, az egészségkárosító hatás nyilvánvalóvá válása után kerülhetnek le a polcokról a veszélyes termékek.
– Az elővigyázatosság elvét aláásná, ha elfogadnák a CETA szövegében már szereplő „hatékony tudományon alapuló” kitételt, amely a multinacionális cégek által bemutatott „tudományos” bizonyítékoktól teszi függővé egy-egy élelmiszer-ipari termék forgalomba hozatalát – fogalmazott a szakember. A magyar állásponttal kapcsolatban az MTVSZ programvezetője úgy látja, hogy a külügyi és az agrártárca eddigi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány általánosságban támogatja a TTIP-t; a multiknak kedvező vitarendezési eljárást és a génmódosításra vonatkozó részeket azonban elutasítja – írta az mno.hu
