greenfo/MTI
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy tegnap közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás. A fontos vízforrást jelentő gleccserek elapadása hosszabb távon víz- és élelemhiányhoz vezethet.
A világ 220 ezer gleccsere évi átlagban 267 milliárd tonna jeget veszített 2000 és 2019 között – derült ki az amerikai űrkutatási hivatal Terra nevű műholdja által készített, a titkosítás alól nemrég feloldott nagyfelbontású felvételek elemzéséből. A Nature című tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint az olvadás gyorsul: míg 2000 és 2004 között évi átlagban 227 milliárd tonna jég olvadt el a gleccsereken, 2015-től évente 298 milliárd tonnát veszítettek tömegükből a Föld hegyvidéki jégfolyamai. A növekedés 71 milliárd tonna, azaz 31 százalék. A gleccserek olvadása évente 0,74 milliméterrel emelte meg a világtengerek szintjét, 21 százalékkal részesedve a szintemelkedésből.
A világ csaknem összes gleccsere olvadóban van, még Tibetben is, amelynek klímája korábban stabilnak számított. Néhány, bő csapadék által táplált izlandi és skandináviai jégmezőtől eltekintve az olvadás tempója mindenütt gyorsul – emelték ki a kutatók. Az olvadás által leginkább sújtott térségek közé tartozik Alaszka, Izland, az Alpok, a Pamir-hegység és a Himalája.
A nemzetközi csoport által végzett kutatás az eddigi legkiterjedtebb, és az első, amelyben háromdimenzós képalkotás segítségével mérték fel a Föld 220 ezer gleccserének tömegét. A korábbi hasonló tanulmányok a világ gleccsereinek csak kicsiny töredékét, legfeljebb 10 százalékát vizsgálták, vagy a nagy hibaszázalékot tartalmazó gravitációs mérésekkel becsülték fel a gleccserek tömegét az űrből. A most publikált vizsgálatból csak a Grönland és az Antarktisz állandó jégtakarójához kapcsolódó jégfolyamok maradtak ki.
A kutatók a globális felmelegedéssel hozzák összefüggősbe a gleccserolvadást, amely súlyos következményekkel járhat a környező térségekre nézve. A fontos vízforrást jelentő gleccserek elapadása hosszabb távon víz- és élelemhiányhoz vezethet közvetlen környezetükben.
Nyitókép: A Kebnekaise dupla csúcsa. Immár az előtérben levő északi Svédország legmagasabb pontja, mert a háttérben levő déli csúcs jégsapkájának egyharmada elolvadt. Fotó: Alexandar Vujadinovic /Wikimedia Commons
