Jegesmedvét látni Szibéria legkeletibb részén, a sarkkörön lévő Csukcsföldön nagyjából annyira mindennapos, mint Budapesten felszállni a hetes buszra. Az elmúlt években azonban a medvék viselkedése megváltozott: míg korábban az emberektől távol, a tengerparti peremvidéken éltek, mostanra minden télen feltűntek a falvak szélén ételmaradék után kutatva. Ha pedig ételt kapnak, vagy szereznek maguknak, azzal a halálos ítéletüket írják alá.
A jegesmedvék normál körülmények között tengeri állatokra vadásznak, melyeket a vízen úszó jégtáblákról kapnak el. Miután a globális felmelegedés miatt nemhogy jégtábla, de lassan már a talajt befedő jég sem marad a sarkkörön, az állatoknak más élelmiszer-forrás után kellett nézniük, a tenger helyett a parton keresgélve.
“Csukcsföldön nagyjából 2000 óta megnőtt a medvepopuláció száma. Bemennek a falvakba, néha akár tíz medve is csoportba verődve és élelem után kutatnak. Ez mind a klímaváltozás miatt van” – magyarázza Igor Verescsagin, a Csukcs Autonóm Régió környezetvédelmi megbízottja. A felmelegedés vándorlást idézett elő, az állatok így közelebb kerültek az emberek lakhelyeihez. A múlt év decemberében a szokatlanul meleg időjárás miatt egyetlen faluban 61 jegesmedvét észleltek.
A házak mögött, a csövek között keresgélnek
“Szinte mindegyikük sovány. Felnőttek és fiatalok is vannak köztük, de nőstények, különféle korú kölykökkel is. Az épületek mögött, a csővezetékek mellett járnak-kelnek, csupán párszáz méterre az emberektől” – magyarázta el Tatyana Minenko, a Bear Patrol járőrszolgálat vezetője. A helyi önkéntesekből alakult környezetvédelmi kezdeményezésnek sikerült fotókat és videót is készítenie ezekről a látogatásokról: a medvék már a kameráktól sem tartanak.
“Esténként az emberek otthon maradnak, hogy ne találkozzanak medvékkel, az önkéntesek pedig hómobillal járják a környéket” – mondta el Minenko, aki szerint a járőrök befogják a felnőtt medvéket és felszedik a kölyköket, akik elszakadtak az anyjuktól.
Ha egy ember és egy jegesmedve összetalálkozik, az mindkét fél számára kellemetlen következményekkel jár – a járőrök épp ezért igyekeznek ezeket a találkozásokat minimálisra csökkenteni. Az elmúlt két évben a hatóságok így is 13 ember-medve találkozást dokumentáltak – három medve meghalt, hármat kiemeltek élőhelyükről, hét alkalommal pedig az emberek hagyták elmenni az állatot.
Nagyon jól alkalmazkodnak és gyorsan tanulnak, mégis vannak, akik belehalnak
A medvék túlélése azonban nagyon problémás, miután természetes módon nem jutnak elég élelemhez. Legfőképp a kölykök helyzete nehéz. Normál körülmények között életük első két évét az anyjuk mellett kell tölteniük. Szakértők szerint a medvét kiszakítani természetes élőhelyéről ennek ellenére sem helyes.
“A medvék nagyon jól formálhatók: pár óra alatt meg lehet nekik tanítani, hogy egy adott jelre nyissák ki például a szájukat. A medvék számára nem probléma, hogy meg kell tanulniuk együtt élni az emberekkel. A problémát inkább a fiziológiai alkalmazkodás jelenti – mondta Irina Voscsanova, a moszkvai állatkert kutatója.
Ahhoz, hogy a medvéket távol tartsák a lakott településektől, elsősorban a szeméttelepeket kéne megszűntetni, a lakosságot pedig tájékoztatni kéne, mit tegyenek, ha vadállattal találkoznak: tartsák magukat távol a medvéktől, ne etessék őket és ne készítsenek képet velük.
Aki eteti őket, a halálos ítéletüket írja alá
Abban mindenki egyetért, hogy a medvéknek nem lenne szabad nem a természetben talált ételt enniük. “A legnagyobb probléma a kiegészítő táplálkozás. A medvekölyök megközelíti az embert, aki megsajnálja, és enni ad neki. De az emberi étellel a halálos ítéletét írja alá a medvének, a kölyök ugyanis megeszi az emberi ételt, aztán hamarosan felnő, erős lesz és ugyanúgy járni fog ételért az emberhez, mint addig. Végül a legtöbb esetben a felnőtt egyedet lelövik” – mondja Varvara Szemjonova, a WWF Oroszországtól.
A szervezet szerint a problémára a megoldás a természetes etetőhelyek kialakítása lehetne, ahol a rozmárok – a terület más lakói – hátrahagyott maradékát ehetnék a medvék.
“Nemrég sikerült egy medvekölyköt természetes étellel etetni: az egyik járőr segített neki és védte őt, míg pár hónappal később a medve elment és már képes volt egyedül vadászni.” Bár a kísérleti jelleggel kezdett etetés még nem tart olyan régóta, hogy kiderüljön: működőképes-e hosszú távon is, de az első eredmények bíztatóak, így a WWF úgy döntött, hogy további természetes etetőhelyeket, rehabilitációs központokat alakít ki.
