A rovat kizárólagos támogatója
(X)

A világszerte megfigyelhető környezetvédelmi törekvések lassan minden ágazatban egyre nagyobb figyelmet kapnak, és az építőiparban is óriási szükség lenne arra, hogy ezen a téren nagy változások történjenek.

A téma kifejezetten sürgető lépéseket követelne, hiszen az építőipar felelős világszinten az ivóvíz-felhasználás 17-, és a fa, mint nyersanyag felhasználásának a 25 százalékáért. Ezen felül az egyes folyamatok során a világ teljes energiafelhasználásának legalább 30 százalékát az építőipar viszi el, miközben a CO2 kibocsátás 33 százaléka szintén felírható a terhére.

Ezek nagyon jelentős számadatok, melyek azonnali beavatkozást igényelnek, határozott lépéseket a fenntartható építőipar kialakulása kapcsán. Hogy mennyire érződik ez a változás a hazai szegmensben, arról Kiss Norbertet, a Békás Épker Tüzép Kft. tulajdonosát kérdeztük.

Érezhetően a környezettudatosság felé mozdult az iparág

Norbert rögtön kiemelte, hogy az utóbbi években határozottan változott az emberek és a nagyobb építőipari szereplők hozzáállása is a környezettudatosság kérdésében. Bár még mindig lenne hová fejlődni, illetve gyorsítani a tempón, azonban úgy látja, hogy több tekintetben is a fenntartható fejlődés irányába indult el az ágazat, ami egyfajta természetes reakció volt azok után, hogy minden más – akár közvetlenül, akár közvetetten – kapcsolódó szegmens ezt az utat választotta.

Azt nem lehetne egyértelműen kijelenteni, hogy a gyártók is kivétel nélkül ebbe az irányba mozdultak volna el, de ennek az oka nem feltétlenül az, hogy nem törekednének a környezetvédelemre, sokkal inkább az, hogy bizonyos építőanyagok esetén nem lehet fejleszteni ebben a tekintetben. Nagyon sok kötőanyag például eleve zömében természetes alapanyagokból áll, a csomagolás tekintetében pedig a papíralapú megoldások jellemzőek már évtizedek óta. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül az építőanyagok azok, ahol a környezettudatossági törekvések megjelentek a piacon.

 Megnőtt az igény a hőszigetelésre

 Adja magát azonban a kérdés a fentiek után, hogy ha az építőanyagok esetében – néhány kivételtől eltekintve – nem érződik drasztikus változás, akkor mégis hol érzékelhető a honi építőiparban a környezettudatosság megjelenése? Kiss Norbert szerint leginkább ott, hogy megnőtt az érdeklődés a kivitelezők és a magánszemélyek részéről is az olyan építőanyagok iránt, melyek közvetlenül vagy közvetett formában a környezettudatosságot szolgálják.

Egyre több gyártó jelenik meg a piacon olyan termékekkel, melyek az otthonok szigetelését, illetve szigetelési tulajdonságait támogatják meg. A környezettudatosság erősödése tehát leginkább ebből a szempontból érzékelhető. Léteznek már például speciális hőszigetelő vakolatok, különféle téglatípusok, melyek önmagukban is kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek ebből a szempontból, de a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva sokkal nagyobb a kereslet a hőszigeteléshez kapcsolódó termékekre.

Ez nem meglepő, hiszen részben előírás ma már – különösen újépítésű ingatlanok esetén – a hőszigetelés, így a kivitelezők, valamint a magánszemélyek nem tehetnek mást, minthogy eleget tesznek a törvényi kötelességüknek. A mai építőiparban már nem az a kérdés az emberek részéről, hogy hőszigeteljenek-e vagy sem, sokkal inkább az, hogy milyen rendszert, milyen hőszigetelő anyagot válasszanak ehhez, ami természetesen hatást gyakorolt a teljes ágazatra úgy itthon, mint külföldön egyaránt.

Az építési törmelékek újrahasznosítása is egyre nagyobb figyelmet kap

Ha eltávolodunk az építőanyagok témakörétől, és általánosságban tekintünk az építőiparra, akkor is találkozhatunk olyan környezettudatos törekvésekkel, melyekre talán nem is gondoltunk volna. Kiss Norbert felhívta például a figyelmünket a sittszállítás fontosságára, ami felújítások, átalakítások, bontások és építkezések alkalmával egyaránt nagyon lényeges szerepet kap manapság a szegmensen belül.

Sokan talán nem is gondolnák, de a Békás Épker tulajdonosa szerint rengeteg káros hulladéktól lehet mentesíteni a környezetünket abban az esetben, ha élünk a sittszállítás lehetőségével. Ilyen esetekben ugyanis az építési törmelék egy konténerbe kerül, majd onnan elszállítják valahová, de a legtöbb magánszemély általában csak eddig tudja követni a hulladék útját. Emiatt kevesen tudják, hogy a sitt a legtöbb esetben deponálásra, majd átválogatásra, végül újra felhasználásra kerül.

Ennek részeként a veszélyes anyagokat megfelelő közegben helyezik el, az újrahasznosítható tételek kapcsán pedig gondoskodnak arról, hogy ismét hasznukat lehessen venni valahol. Példának okáért a válogatott törmelék sok esetben útalapokba kerül, aminek jóvoltából költséghatékony formában kivitelezhető a leendő út stabilizálása, méghozzá úgy, hogy közben nem kellett andezitet vagy bazaltot kibányászni, ezzel is csökkentve környezetünk terhelését. Sok esetben az építési törmelék darált betonként végzi, mely szintén egy gyakran keresett ömlesztett anyag, ami az újrahasznosított jelleg miatt messze kimeríti a környezettudatosság fogalmát.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek