A BirdLife International nyilvánosságra hozta legfrissebb összefoglalóját A világ madarainak helyzete 2020 címmel. A szervezet rendszeres időközönként megjelenő jelentéseiben a madárvilág szemszögéből mutatja be a természeti környezet, a fajok és élőhelyek állapotát, a legsúlyosabb környezeti problémákat, a természetvédelmi törekvéseket, sikereket és kudarcokat.
A madárvédelem nemzetközi szervezete, a BirdLife International szeptember 30-án ismertetett összefoglalója, a State of the World’s Birds 2020 a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő 11 000 faj globális kihalási kockázatát mérte fel. A 2019-es besoroláshoz képest 26 fajt soroltak fel magasabb, 35-öt pedig alacsonyabb fenyegetettségi kategóriákba.
A madárfajok létét több tényező veszélyezteti, így az illegális vadászat, a mezőgazdaság, a fakitermelés, az invazív idegen fajok, a vadászat, az éghajlatváltozás. A Birdlife szerint csak Európában, a mediterrán régióban és Ázsiában évente legalább 13, legfeljebb 43 millió madarat ejtenek el illegálisan, köztük számos fenyegetett és veszélyeztetett fajt. A kutatók megvizsgálták a 359 tengeri madárfajt is, és arra a megállapításra jutottak, hogy közülük 165-öt veszélyeztetnek az invazív fajok, 100-at az illegális vadászat, 96-ot pedig az éghajlatváltozás és annak következményei. A szervezet szerint több ázsiai énekesmadár is a kihalás szélére sodródott, vagy került át a veszélyeztetett kategóriába.
A 2020-as jelentés vezérfonalát az adja, hogy idén jár le a tíz évvel ezelőtt tett vállalások határideje, amelyeket a világ országai tettek biológiai sokféleség csökkenésének megállítására. Ennek lényege egy mondatban összefoglalható: a 2010-ben kitűzött célok közül egyet sem sikerült elérni, és bár több esetben látszanak előrelépések, a természeti sokféleség csökkenésének fő okai továbbra is fennállnak.
Helyet a természetnek! – az MME javaslatai a Közös Agrárpolitika tervezéséhez
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mint a BirdLife hazai tagszervezete, az egyik legriasztóbb tendenciának a mezőgazdasági területek természeti sokféleségének világszerte tapasztalható összeroppanását látja, amelyet a magyarországi adatok is alátámasztanak. A Közös Agrárpolitika (KAP) következő időszakának tervezése uniós és hazai szinteken is jelenleg zajlik, az MME ennek átfogó reformja mellett elkötelezett. Az agrár-ökoszisztémák összeroppanása drámai mértékű, ami az agrárgazdaság szintjén is egyre nyilvánvalóbban jelentkezik. Az MME megítélése szerint a folyamat megállítása elemi érdekünk, és erre az egyetlen kézenfekvő lehetőséget a KAP célkitűzéseinek, támogatási rendszerének, a kapcsolódó feltételrendszereknek, illetve az ellenőrző- és monitoring rendszereknek a felülvizsgálata, jelentős átalakítása jelenti.
Az MME az Közös Agrárpolitika (KAP) átfogó reformját javasolja uniós és hazai szinteken is, ezt elősegítendő egy javaslatot is kidolgoztak.
A növények kétötödét kihalás fenyegeti
Szintén a napokban jelent meg a világ növényeinek és gombáinak állapotát összegző jelentés, (State of the World’s Plants and Fungi) melyet 42 ország több mint 200 tudósa készített. A dokumentumot az ENSZ közgyűlés elé terjesztették, hogy a világ vezetői fellépjenek a biodiverzitás veszteségei ellen. A jelentés szerint eltűnőben van a növények és gombák felhasználásának lehetősége az olyan globális problémák megoldására, mint az élelmiszerbiztonság vagy a klímaváltozás.
