A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Minden eddiginél több, 212 olyan aktivistát öltek meg 2019-ben, akik földjükért vagy a környezetük védelmében harcoltak.

Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történik a föld- és környezetvédőket érintő gyilkosságok fele, de a valós számok sokkal magasabbak lehetnek, miközben az elkövetők büntetlenek maradnak – áll a független megfigyelő szervezet a Global Witness (Globális Tanú) ez évi jelentésében. 

„A mezőgazdasági üzletek, az olaj- és gázbizniszek, a bányászat mindig is az elsők között szerepeltek a föld- és környezetvédők elleni támadások okai között, és egyben ezek azok a területek, amelyek az elszabadult klímaváltozásért felelősek az erdőirtások és a megnövekedett szénkibocsájtás révén” – mondta Rachel Cox, a Global Witness egyik aktivistája. Megfigyeléseik szerint szám szerint a legtöbb föld- és környezetvédő halálát a bányászati cégek számlájára lehet írni, utána a mezőgazdaság és a fakitermelés majd a bűnbandák következnek.

A bennszülött közösségek aránytalanul jobban ki vannak téve az erőszaknak, a halálesetek 40 százaléka körükben történt.

A Global Witness szerint a tavalyi 212 ismertté vált gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.  A kormányok a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat – állapította meg a szervezet.

Brazíliában, ahol tavaly 24 aktivistát öltek meg, arra figyelmeztették a bennszülött közösségeket, hogy „kihalással néznek szembe” a járvány miatt. A vezetők azzal vádolják a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnököt, hogy „kihasználja” a COVID-19-et, hogy megszabaduljon a bennszülöttektől.

Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a Farc gerillamozgalom 2016-ban békét kötött, ez azonban nem hozott megnyugvást, mert a gerillák helyére bűnözőbandák nyomulnak be, különösen vidéken. Az országban 14 haláleset köthető ahhoz a programhoz, amelyben a farmereket ahhoz segítik hozzá, hogy kokacserje helyett kávét vagy kakaót termeljenek.

A Fülöp-szigeteken, ahol a világon a legtöbb gyilkosság történt, tavaly például 43, az egyik áldozat Datu Kaylo Bonto volt, aki a hadsereg által végzett légi bombázás áldozata lett Észak-Mindanaóban, ahol Rodrigo Duerte elnök azt tervezi, hatalmas területeket alakít át ipari növénytermelésre.

Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés.

Európa a legkevésbé érintett, de Romániában két természetvédelmi őrt megöltek 2019-ben, akik illegális fakitermelést próbáltak megakadályozni a kontinens egyik legérintetlenebb erdejében.

A GW szerint az Afrikai adatok nagyon alulreprezentáltak a megfigyelői kapacitások hiánya miatt, onnan csupán hét haláleset jelentettek tavaly.


Nyitóképünkhöz cikk: Újabb környezetvédőt gyilkoltak meg Mexikóban

Két héttel eltűnése után, egy kútban találták meg a az illegális fakitermelés ellen küzdő mexikói környezetvédő Homero Gómez holttestét. Az 50 éves környezetvédelmi aktivista többek között a pillangók védelméről volt ismert, egy ocampói bioszféra rezervátum munkatársa volt.  A rezervátum a bűnbandáiról híres Michoacán államban található.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek