Nem osztanak lapot a magyar vállalatoknak a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának felújításában, a kínai hitelből megvalósuló projekt ára ráadásul tovább nőtt, és már az eredeti terv kétszeresénél tart. Brüsszel korrupciót gyanít.
A magyar kormány kínai kivitelezőkre bízná a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását, miközben a magyar vállalatok kihagyását sem gazdasági, sem technológiai okok nem indokolják – írja a Magyar Nemzet. Ezt bizonyítja, hogy a magyar mélyépítő vállalatok meg tudnak felelni az uniós források bevonásával végzett hazai vasúti projektek elvárásainak, amelyek nem térnek el a kínai pénzből finanszírozott beruházás elvárásaitól.
A jelenlegi költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokból egyébiránt az idén indul el több fejlesztés is. A korábbi tájékoztatások szerint ezek közé tartozik a Püspökladány–Debrecen-vasútvonal korszerűsítése 121 milliárdból, a Szántód–Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítása 70 milliárdból. 75 milliárd forint jut a Kelenföld–Százhalombatta-vonal korszerűsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonalra. A Rákos–Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak, a Békéscsaba–Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot. Szintén uniós forrásból valósulna meg a Szeged–Hódmezővásárhely tram train is, amelynek sínpályájára 16 milliárd forint áll rendelkezésre. (Utóbbi beruházásból lehet, hogy nem lesz semmi, Lázár János kancelláriaminiszter és a fejlesztési tárca között ugyanis nyílt ellentét alakult ki a projekt előkészítését illetően.)
Jelenleg egyébiránt közel 300 kilométer olyan pályaszakasz van az országban, amely már alkalmas az unió által is előirányzott 160 kilométer/órás közlekedésre, más kérdés, hogy a vasút-befolyásoló informatikai rendszerek (ETCS) kiépítése még várat magára. Végső soron azonban sem a szaktudás, sem pedig a kapacitáshiány nem lehet az oka annak, hogy az állam harmadik országból, jelesül Kínából származó vállalatokra bízná a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának építését.
A magyar cégek kihagyását az indokolhatta, hogy így talán gyorsabb lesz a felújítás és nem kell elszámolni vele az EU-nak – mondta a napilapnak egy neve elhallgatását kérő informátor. A végrehajtás egyébként csúszásban van: idén már az átadásnál kellene tartani, miközben még egyetlen kapavásás sem történt. Brüsszel vizsgálja a kivitelezéssel megbízott kínai-magyar vegyesvállalat felállítását, mert korrupciót gyanít, ami lassítja a folyamatot. A kínai vállalatok egyébként duplán jól járnak a beruházással. Egyrészt szépen kereshetnek rajta, másrészt európai mélyépítési referenciát szerezhetnek, ami feltétele annak, hogy az EU-n belül más projektekre is jelentkezzenek.
A beruházás tervezett költsége eközben megállíthatatlanul kúszik felfelé. A kínai hitellel és becsült kamataival, továbbá a magyar önrésszel számolva a Magyar Nemzet már 883-949 milliárd forint közé teszi a magyar adófizetőket terhelő kiadásokat. Eredetileg 472 milliárdról volt szól.
A belgrádi vasút lesz Orbánék négyes metrója
Majd’ 750 milliárd forintból újítaná fel a MÁV az ország legkisebb forgalmú, Belgrád felé tartó fővonalát, irreális gazdasági fejlődést vízionálva az összes jelentős alföldi várost elkerülő infrastruktúra mentén. A projekt megtérülési mutatói olyan rosszak, hogy szóba se jöhet az uniós finanszírozás – ennek ellenére a kormány a közvélemény kizárásával, államközi szerződés formájában vesz fel kínai hitelt a megalomán terv megvalósítására.
