A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
A Budapesti Klímaügynökség 2024 júniusában jött létre a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére. Célja felgyorsítani az energiahatékonysági fejlesztéseket, hogy a budapesti lakások karbonlábnyoma és rezsije csökkenjen, a lakók életminősége javuljon. Mit sikerült eddig elérni, és mik a terveik a politikai csatározások árnyékában?
A Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) a főváros egyik legfontosabb vívmánya a klímavédelmi célok eléréséért, amely éppen most indítja el a Budapesti Zöld Panelprogramot – egy innovatív támogatási alapot a panelházak energetikai korszerűsítésére. Ez egy olyan előremutató projekt, amelyet a budapestiek is támogattak a 2020-as közösségi gyűlésen.
Bár közel egy éve indult, Vitézy Dávid szerint a hat fővel működő Budapesti Klímaügynökség pazarlás. Bár egyetért azzal, hogy uniós források segítségével korszerűsítsék a panelházakat energiaügyi szempontból, azonban szerinte ezt nem egy önálló cégben, hanem egy nagyobb vállalat részeként kell megvalósítani, mivel nincs forrása.
Most viszont veszélyben kerülhet a BKÜ függetlensége mivel Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) módosító javaslata a BKÜ-t beolvasztaná a Budapesti Közművekbe, veszélyeztetve az átlátható és szakmai munkát. Európa nagyvárosaiban – Bécsben, Berlinben, Párizsban – ezek az ügynökségek független intézményként működnek, nem pedig az alacsonyabb fogyasztásban ellenérdekelt energiaszolgáltatók részeként, hiszen a fenntartható fejlődéshez önállóság és szakmaiság kell. Bár a február 26-i fővárosi közgyűlés napirendjén szerepelt a téma, de végül lekerült a szavazandó napirendről – így még mindig lebeg a jogi státusa. Közben 13 rangos szakmai szervezet állt ki a a Budapesti Klímaügynökség függetlensége mellett…
Hogy mit tett az ügynökség az elmúlt közel egy évben, és milyen terveik vannak, hogyan működnek hasonló intézmények a környező országokban, és egyáltalán milyen állapotban van a fővárosi lakásállomány, milyen energiatakarékossági korszerűsítések kellenének – többek között erről meséltek a szakemberek egy sajtó háttérbeszélgetésen a Kortárs Építészeti Központban.
Megszólalók:
Mészáros P. Dániel a városháza munkatársa, „Therm Ottó” kampányfigura
Gerőházi Éva és Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. szakértői
Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója
A hangfelvételt és a fotókat készítette a szerkesztő Sarkadi Péter.
Hogyan függ össze a felújítási kedv, és az anyagi lehetőségek?
Mitől függ, hogy „szükségvezérelt”, vagy „vágyvezérelt” egy tervezett beruházás?
A felújítással szembeni elutasítás fő oka a tudatlanság és totális elszegényedés
Mit tanulhatnánk a környező országok támogatási rendszeréből?
3000 milliárd Ft. kellene a budapesti lakásállomány energetikai megújulásához.
Mi a különbség a Zöld Budapest Alapítvány és a Budapesti Klímaügynökség között?
A fővárosi klímasemlegesség kulcsa a társasházak felújítása
Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, míg a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él. Az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott ezen épületek korszerűsítéséhez, miközben a családi házak felújítására, korszerűsítésére sok száz milliárd forint állami támogatást fordítottak. A Budapesti Klímaügynökség azzal a céllal jött létre, hogy felgyorsítsa az energiahatékonysági fejlesztéseket a fővárosban; a tervek szerint idén indul a Budapesti Zöld Panelprogram.
Miért a társasházak?
A fővárosi lakások 84%-a többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületben van, így ezek energetikai felújítása kiemelkedő fontosságú, nem csak Budapest, hanem a hasonlóan sűrűn beépített nagyvárosok számára általában. Az ilyen épületek korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására. Emellett a társasházak korszerűsítése a város gazdasági életére is pozitív hatással lehet, hiszen a felújítások számos foglalkoztatási lehetőséget is biztosítanak. Fontos kiemelni, hogy az energiahatékonyság nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkenti, hanem javítja az alkalmazkodást például az olyan klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek.
Ugyanakkor a Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonost bevonó reprezentatív kutatás szerint a felújítási folyamatokat a lakók oldaláról számos tényező hátráltatja. A tulajdonosok gyakran túlértékelik ingatlanjaik műszaki állapotát, és nincs reális képük azok valós energetikai jellemzőiről. Ez a téves elképzelés késlelteti a felújításokat, pedig a legtöbb társasház még messze elmarad az éppen aktuális hazai (és EU-s) energiahatékonysági szabványoktól. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt kialakult alacsony energiaárak erősen visszafogják a lakók motivációját a felújításokra, és ezen érdemben a 2022 augusztusi “rezsicsökkentés csökkentése” sem változtatott. A 2022-23-as elszabaduló infláció ugyanakkor megingatta a lakástulajdonosok anyagi biztonságba vetett hitét, és átrendezte a preferenciáikat: a mindennapi élet finanszírozása nagyban felülírta a hosszú távú beruházások terveit. „Az látható a felmérésünkből, hogy míg tudjuk, hogy a többlakásos épületek 98%-a nem felel meg az energetikai követelményeknek, csak a tulajdonosok harmada látja szükségét az energetikai felújításnak, és ezért csak minden tizedik fizetne is” – mondta Gerőházi Éva a Városkutatás munkatársa. Az energiaárak további növekedése a jövőben elkerülhetetlen az egyre szigorodó klímavédelmi intézkedések és egyéb világgazdasági folyamatok miatt. A lakosságot fel kell készíteni ezekre a változásokra, és lehetőség szerint megelőzni az ebből fakadó megélhetési válságot.
A Fővárosi Önkormányzat által alapított Budapesti Klímaügynökség azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítson egy szociálisan érzékeny energiahatékonysági felújítási hullámot. Az ügynökség idén egy kísérleti programot indít Budapesti Zöld Panelprogram névvel. Ennek keretében ipari technológiával épült társasházak felújítása történhet meg, melyhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva.
Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok
Magyarországon a többlakásos épületek felújítása kikerült a közpolitika látóteréből, miközben a környező országokban kifejezetten ez az államilag támogatott felújítások preferált célcsoportja. A mostanság sokszor Magyarországgal összehasonlításra kerülő Bulgária és Románia Euró milliárdokat költött – elsősorban uniós forrásokból – vissza nem térítendő támogatásokra a lakóépületek komplex energetikai felújítására. Míg ezen támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen eredményesek, gazdasági fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük, hogy gyakran a beruházási érték 80-100%-a a támogatás.
A 2000-es években elérhető Panelprogram Magyarországon is jelentős támogatást nyújtott az iparosított technológiával épült épületek korszerűsítésére. A program keretében több százezer lakás hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszerének modernizálása valósult meg, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkentette, hanem a lakók rezsiköltségeit is jelentősen mérsékelte és az ingatlanok értékét is emelte. A Panelprogrammal szemben is meg lehet fogalmazni jogos kritikákat, ugyanakkor tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult hasonló léptékű kezdeményezés, és a társasházak energiahatékonysági felújítása jelentős támogatás nélkül maradt.
Kihívások és remények
A kormány által 2050-re kitűzött országos klímasemlegesség eléréséhez a társasházak felújítása és korszerűsítése is elengedhetetlen. „Épületeink, így a társasházak is a városi infrastruktúra részei. Ezek fejlesztése helyi és központi kormányzati gondoskodást, koordinált akciókat és jelentős pénzügyi és információs támogatást igényel” – mondta Ámon Ada a Budapesti Klímaügynökség igazgatója. Ennek érdekében égetően fontos a lakók tudatosságának növelése is, a közös döntéshozatal elősegítése, valamint olyan finanszírozási rendszer kidolgozása, amely egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a korszerűsítési folyamatokat, tette hozzá Ámon. Mind a családi házak, mind a társasházak energiahatékonysági felújítása óriási anyagi befektetést igényel, és Magyarország nagyon le van maradva e téren. Utóbbi az, amiben a főváros – nagyon szűkös anyagi lehetőségei mellett – igyekszik előrelépni, remélve, hogy a jó példa ragadós és hasonló állami programok is követni fogják a közeljövőben.
A Városkutatás Kft. Budapest CARES programban végzett felméréséről szó tanulmány letölthető ezen a linken és a Bulgária, Görögország és Magyarország épületenergetikai támogatási rendszereiről szóló elemzése pedig ezen a linken
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
Kapcsolódó anyagok:
