A rovat kizárólagos támogatója

A kormánypropaganda milliárdos, manipulatív kérdésekkel teli nemzeti (ál) konzultációi után most környezetvédő szervezetek kérik a lakosság véleményét. Online konzultációt indítottak környezetvédők a NER tórombolásaival kapcsolatban.

A tavaink sorsáért aggódó aktivisták szerveződése, a Nagy Tavak  Koalíció egy online kérdőíven teszi közzé kérdéseit a beruházások környezeti hatástanulmányainak nyilvánosságra hozatala, a természeti és kulturális javaink védelme és a kiemelt nemzetgazdasági beruházások jogszabályok alóli mentessége kapcsán. A Civil konzultáció nagy tavainkról kezdeményezés célja, hogy kellő számú kitöltéssel elérjék – Áder János köztársasági elnökön keresztül–, hogy a javaslat a soron következő plenáris ülés elé kerüljön, még a választások előtt.

Az Átlátszó is több cikkben beszámolt olyan, a természeti környezetünket károsító beruházásokról, melyek során a kormány vagy a kivitelező cég megkerülte az érvényben lévő környezetvédelmi szabályokat (pl. kiemeltként  kezelte a beruházást, vagy egyszerűen tudomást sem vett a szabályokról). Annak ellenére folytatódik ez a gyakorlat, hogy mostanra szinte hetente derül ki újabb olyan ügy, amelynek során a vizek szennyezéséről, tóparti részek lebetonozásáról, beépítéséről, a helyi élővilág pusztulásáról hallunk.

A Nagy Tavak Koalíciót a tavaink védelmére hozta létre több civil szervezet. A szerveződés tavaly ősz óta igyekszik felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét a környezetkárosító beruházásokra, az általuk felkarolt ügyekről pedig az Átlátszó is beszámolt.

Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei.  Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket?  Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesélt podcastunkban a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán: Én a végsőkig fogok küzdeni, amíg lehet!

A környezetvédők szerint „Magyarország tópartjain mind gyakrabban történnek olyan fejlesztések, amelyek a környék turizmusát úgy próbálják versenyképesebbé tenni, hogy akár a helyi értékek, természeti értékek károsítása árán is tömegesen vonzzák a vendégeket. A turisták rövidtávú tartózkodásából fakadó haszon pedig elsőbbséget élvez a helyiek és a jövő generáció hosszútávú érdekeivel szemben”.

Ezért a szervezetek most az alábbi kérdésekben kérik ki a társadalom véleményét:

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi építési szabályozásoknak és területi változásoknak csak az Alaptörvénnyel összhangban, természeti és kulturális értékeink és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét szolgáló módon szabad érvényre jutniuk?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a vizes élőhelyek helyreállítására és jövőbeni védelmére – különös tekintettel a hazai nagy tavakra és közvetlen környezetükre –  a 2010–2020 közötti évek átlagához képest legalább kétszeres állami/költségvetési forrás álljon rendelkezésre 2021 és 2030 között?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nagy tavaink mentén zajló beruházásokkal kapcsolatban a környezeti hatásvizsgálati dokumentációk eredményei és a környezeti adatokban bekövetkező változások nyilvánosak legyenek?
  4. Egyetért-e azzal, hogy vízpartjaink mentén a körbejárhatóság és a jövő generáció érdekében  a még meglévő parti sávok kivétel nélkül védettek legyenek, ahol természetes vagy természetközeli élőhelyek helyezkedhetnek csak el?
  5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni?
  6. Egyetért-e azzal, hogy a civil szervezetek Nagy Tavak Koalíciója által a nagy tavaink védelmére kidolgozott országgyűlési határozatot a Parlament a soron következő ülésszakán megtárgyalja?

A Nagy Tavak Koalíció tagjai úgy gondolják, hogy „a tavaink, vizes élőhelyeink elsősorban ökológiai rendszerek, amelyek védelme a turisztikai szempontok fölött áll. Sérülékeny természeti kincseink fejlesztésének hosszútávon, fenntartható módon kell történnie, annak érdekében, hogy a jövő generáció széles rétegei számára is elérhetőek maradjanak.”

Nagy Tavak Koalíció demonstráció 2021 május 21. Fertő tó Udvaros Dorottyával. kép: Dörgő Zsuzsi Greenpeace

A szerveződés 2021 tavaszán ezért a magyarországi nagy tavak védelmében országgyűlési határozati javaslatot fogalmazott meg, de ennek a parlamenti napirendre tűzését és felelős megtárgyalását – miként ezt mi is megírtuk , leszavazta az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés bizottsága.

A kezdeményezés elindítói emlékeztetnek: Magyarország Alaptörvénye leszögezi, hogy „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.

Az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú határozata kijelenti, hogy az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. A környezetvédők szerint mindezek alapján az egyes területhasználati változások és a helyi építési szabályzatok figyelembe kellene, hogy vegyék – sőt, előtérbe kellene helyezniük – a természeti és kulturális örökségünk védelmét, szükség esetén korlátozások bevezetésével.

Az online kérdőívet elindító szervezetek szerint sokszor azért pusztulhatnak el védett területek, mert a különböző beruházásokhoz készített előzetes környezeti hatástanulmányok  készítésére a beruházó választja ki és bízza meg a szakértőt, aki sok esetben nem független a politikai akarattól és nyomásgyakorlástól, így a szakértői véleményeket nagyban befolyásolhatják a beruházói érdekek.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási státusz pedig korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, márpedig a környezetvédők szerint arra lenne szükség, hogy a környezeti adatok és hatások, illetve a környezeti állapotban bekövetkező várható változások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A Nagy Tavak Koalíció szerint a kiemelt beruházássá nyilvánítás nem lehet ürügy arra, hogy a jogszabályokat teljes mértékben kikerüljük, és hogy a helyi lakosok tájékoztatása és a döntéshozatalba történő bevonása, valamint a környezeti információkhoz való hozzáférése sérüljön. Szerintük ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan- és egyéb (élőhelyvesztéssel, romlással járó) fejlesztések, azaz a rövid távú gazdasági haszon.

Háttérben a Mészáros birodalom munkagépei, előtérben a beruházó szerint veszélyes civilek. 2021 06 10. Fotó: Járdány Bence Greenpeace Magyarország

Az aktivisták arra is felhívják a figyelmet, hogy a 83/2014 (III.14) kormányrendelet ugyan rendelkezik a nagy tavaink és a folyók menti parti sávjának védelméről, és elméletileg leszögezi, hogy a parti sávokban milyen építményeket lehet engedélyezni. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a rendelet parti sáv védelmi törekvése alól a Vízügyi Igazgatóságok nyilatkozata kibúvót nyújthat.

„A nyilatkozatok kiadásánál szubjektív szempontok alapján tulajdonképpen bármilyen épület megjelenhet a parti sávokban, illetve még a mederben is. Ezzel a parti sáv elérhetősége, nagy tavaink esetében a körbejárhatóság indokolatlanul korlátozható. Ezért javasoljuk, hogy a parti sáv építményekkel szembeni védelme alól semmilyen indokkal ne lehessen eltérni.”

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek