A rovat kizárólagos támogatója

Az élelmiszer-adalékokat illetően folyamatos a vita az élelmiszer-biztonság területén. Toxikológiai szempontból a legbizonytalanabb ismeretanyagú területbe pillantunk bele. A feljegyzések között a tartósítószerek közül a szulfitokat és a benzoesav-származékokat, míg színezékek közül az azofestékeket emelhetjük ki, melyek allergizáló hatásai bizonyítottak. Termékek közül az aszalt gyümölcsök (sárgabarack, mazsola), amit Törökország és Üzbegisztán szállít.

Az élelmiszereinkben gyakori E-számokról sokféle hírt olvashatunk. Miattunk böngésznek apró betűs sorokat a tudatos fogyasztó nevű örök kételkedők, és nyugtatják őket hatósági potentátok, hogy rendben van azokkal minden, hiszen az E150 például karamell, az E260 ecetsav, vagy az E300 C-vitamin. Persze zavarba is hozhatók a joviális hatóságiak olyan egyszerű kérdéssel, hogy vajon mit keres a BVO (értsd brominált növényi olaj) a néha valószínűtlen árnyalatúvá színezett gyümölcsaromájú üdítőkben? Elvileg ez a brómtartalmú származék az EU tagországaiban nem is forgalmazható, de szép számmal akadt fent a RASFF vizsgálódásaiban. Valamennyit 2013-2015-ben az Egyesült Államokból küldték Európába. 2014-ben a Coca-Cola Company bejelentette (99. kép), hogy eltávolítja a BVO-t a Powerade üdítőkből azt követően, hogy a PepsiCo ezt tette a Gatorade nevű üdítőkkel, egy évvel korábban. Van tehát hatása a fogyasztói felszólalásoknak.

Több, mint ezer vegyületről van szó, amelyek megítélése nemzeti irodánként meglehetősen vegyes. Remény sincs arra, hogy valamennyit gyorsan áttekintsük, de hogy a fontosabb részeiről szó essen, arra igen. Azt a megközelítést választom, hogy mi akadt fent a RASFF rendszer vizsgálatain, vagyis feljegyzésre méltónak találták az élelmiszer-biztonságért felelős európai szakemberek.

Az E-számok, amelyek az élelmiszer-adalékainkat takarják, számozásuk szerint nagyobb csoportokba sorolhatók: E100-199 ételszínezékek; E200-299 tartósítószerek; E300-399 antioxidánsok, emulgeálók és stabilizálók; E400-499 sűrítőanyagok és emulgeálók; E500-599 vegyes funkciójú vegyületek; E600-699 ízfokozók; E700-799 antibiotikumok; E900-999 egyéb anyagok; E1000-1300 kiegészítő anyagok, E1400-1499 módosított keményítők; 1500-1525 szintetikus ízek és oldószerek.

Az ezredforduló tájékán, Berkeley-ben találkoztam egy kitűnő kémikussal, aki tagja volt annak a speciális bizottságnak, amely az élelmiszer-színezékek észak-amerikai engedélyezését végezte. Rácsodálkozásom, hogy ilyen speciális szakemberek is léteznek csak rövid ideig tartott, amíg elmagyarázta, hogy több száz vegyület részletes toxikológiai ismereteit kell mérlegelni és több teremnyi tudományos könyv is fellelhető már ezen a területen.

Természetesen ezek a vegyületek a felhasznált mennyiségük szerint hívják fel magukra a figyelmet és a toxikológiai ismereteink szerint válnak nem kívánatossá, vagyis az átrendeződésük, megítélésük változékonysága miatt folyamatos. Sok vegyület esetében eltérő állami megítélések léteznek, vagyis van olyan, hogy egy-egy vegyületet csak pár állam tilt ugyan, de a többiek is gyanakodnak már ilyenkor. Észak-Amerika és az EU sokat távolodott egymástól ezen a területen.

Darvas Béla professzor írásának folytatása >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek