A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu

Aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, az tévedett. Voltak, akik emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.

Bár már az elején volt, aki figyelmeztetett, hogy nem szabad túl sok elvárást támasztani az ENSZ Glasgow-i klímacsúcsával szemben, most mégis többen adtak hangot csalódottságuknak a COP26 eredményeit látva. Az elvárás arra vonatkozott, hogy a résztvevő államok vállaljanak ambiciózusabb kötelezettségeket, hogy sikerüljön 2050-ig 1,5 Celsius-fok alatt tartani a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését az ipari forradalom előtti értékekhez képest. A tanácskozást megelőzően sorra jöttek ki a jelentések, amelyek arra figyelmeztettek, hogy egyre inkább szorít az idő, és sokan igyekeztek emelni a tétet, David Attenborough például átható erejű előadásban, de egyelőre úgy tűnik, a résztevőknek nem fog sikerülni megfelelni az elvárásoknak.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár 12-én pénteken reggel már arról beszélt, hogy az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés lélegeztetőgépre került, de előtte pár nappal Barack Obama volt amerikai elnök is arra figyelmeztetett, hogy a legtöbb állam nem teljesítette még a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt céljait sem.  Guterres üresen kongó ígéretekről beszélt, “amikor a fosszilis iparágak még mindig dollárbilliós támogatáshoz juthatnak”, és hogy az eddig vállalások “messze vannak az elégségestől”, pedig  Mindannyian tudjuk, hogy többet kell tenni.

Boris Johnson brit miniszterelnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár köszönti Joe Biden amerikai elnököt a COP26-on Glasgowban 2021. november 1-jén. Christopher Furlong / Pool via Reuters

A tanácskozás záróegyezményét 12-én péntek reggelre már fel is puhították, így a fosszilis energiahordozók kivonására vonatkozó felszólításból például kérés lett, és szabadabb értelmezésre is teret adtak a fosszilis iparág támogatásának visszafogásáról szóló részben.

A 13-án szombat este bejelentett végleges megállapodás értelmében inkább csak a remény maradt fenn, hogy végül sikerül majd másfél Celsius fokban korlátozni a felmelegedést, és ezzel elkerülni a klímakatasztrófát.

Bár a megállapodás a BBC szerint az első, amely kifejezetten a szén felhasználásának a csökkentését tervezi, az ígéretek nem elégségesek. A Reuters szerint még a jelenlegi vállalásokkal is 2,4 Celsius fokkal nőhet a felmelegedés mértéke az évszázad végéig. Ráadásul néhány ország – köztük India, Kína, Dél-Afrika – követelésére felpuhították a szöveget, melybe a konkrétabb „kivezetés” helyett a „csökkentés” került be.

Ugyanakkor a dokumentumban szerepel, hogy az országok jövőre újra találkoznak, mégpedig Egyiptomban, és további vállalásokat tesznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokos határértéket. Az eddigi gyakorlat szerint az államok ötévente újították meg az ígéreteiket, de ezúttal egy év múlva teszik ezt meg.

külszíni szénbánya

A szénről való lemondás és a még rendszeresebb találkozásokon kívül a megállapodás harmadik kulcsfontosságú területe, hogy a fejlődő országok az eddiginél nagyobb pénzügyi segítséget kapnak az átállásra. A fejlődők azonban úgy érzik, hogy még mindig nem eleget. Az éves támogatás még mindig nem éri el a korábban ígért évi 100 milliárd dollárt, holott az átállási költségeik ennek a többszörösére rúgnak. A fejlődők amiatt is csalódottak, hogy a konferencia nem oldotta meg az úgynevezett „veszteség és kár” kérdését. A kifejezés a szélsőséges időjárás okozta pusztításra utal, márpedig az éghajlati anomáliák a szegényebb országokat sokkal jobban és gyakrabban sújtják, mint a gazdagokat. A jelek szerint a világ gazdagabb fele nem hajlandó állni a viharok, tüzek, áradások és egyéb időjárási katasztrófák okozta károkat a szegényebb régiókban.

Megfigyelők azonban úgy vélték, hogy az intenzív egyeztetések miatt a tervezettnél egy nappal később véget ért tárgyalások a nézeteltérések és az ellentétek ellenére alapvetően jó hangulatban zajlottak. Ami azt mutatja, hogy az együttműködés szelleme jó ómen lehet a jövőre nézve.

Mindazonáltal az ambiciózusabb vállalásokban sem törték magukat az államok. Magyarország is kényelmesen hátradőlt, pedig a kutatók elemzései azt jelzik, hogy a jelenlegi vállalások – amennyiben valóban végre is hajtják ezeket az országok – teljesülése esetén 2,4 Celsius-fokkal fog emelkedni a Föld átlaghőmérséklete, vagyis a klímaváltozás súlyos következményeivel kell szembenéznünk majd.  Áder a COP26 klímacsúcsról: Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre

A tanácskozáson ugyanakkor több kérdésben történt, nem is egyszer előremutató megállapodás.

Kína és az USA például mindenkit meglepett azzal a bejelentéssel, hogy megegyeztek: már ebben az évtizedben közös klímavédelmi erőfeszítéseket tesznek, többek között a metán- és szén-dioxid-kibocsátás visszafogása vagy a tiszta energia felé tartó átmenet területén.

A metánkibocsátás csökkentéséről külön egyezség is született az USA és az EU vezetésével. Több mint 80 ország írta alá, hogy 2030-ig globálisan 30 százalékkal csökkentik a szén-dioxidnál sokszor károsabb gáz kibocsátását.

Ennél kevesebben, de 40 ország így is vállalta, hogy felhagynak a szénalapú energiatermeléssel (a gazdagabb államok 2030-ig a szegényebbek 2040-ig), és nem építenek több szénerővűvet. Ebből a megegyezésből azonban fájóan hiányoznak a legnagyobb felhasználók, mint az USA, Kína, Ausztrália vagy épp India, csatlakozott ugyanakkor a nagy szénszennyező Lengyelország és Indonézia (ők a 2040-es határidőt vállalták).

A világ nagyhatalmai arról is megállapodtak, hogy 2030 után nem vágnak ki több erdőt, ehhez még az amazonasi erdőírtásért sokat kritizált Brazília is csatlakozott – kérdés persze, hogy 2030-ra vajon mennyi erdő marad az Amazonas-medencében, ahol 2020 augusztusa és 2021 júliusa között évtizedes rekordot döntött a fapusztítás. Bár az is igaz, hogy szeptemberben húszéves mélypontra süllyedt ez a folyamat.

Repülők és tiltakozók
A klímacsúcsot, mint minden hasonlót, folyamatos akciók kísérték a helyszínen, a természetvédők és klímaaktivisták ezekkel igyekeztek noszogatni a világ vezetőit a valós klímavédelemre és az egyezményekben meghatározott célok teljesítésére. Glasgow-ban több tízezres tüntetést szerveztek, amelyen magyar klímaaktivisták is jelen voltak.

A csúcstalálkozó kezdetekor többen felhívták a figyelmet, hogy a klíma megmentése érdekében összegyűlő vezetők 400 magángéppel érkeztek a helyszínre. Áder János magyar köztársasági elnök, aki maga sem volt elégedett a tanácskozás menetével, honvédségi különgéppel utazott. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kommentálta a hvg.hu-nak, hogy nem szereti az álszentséget, és a katonai gépeknek úgyis van kötelező óraszámuk, amit le kell repülniük. Igaz, ha üresen repülnek, akkor nem adnak lehetőséget politikai támadásokra. Szerinte azonban nem az a legfontosabb, hogy egy államfő ne repülhessen a klímacsúcsra, hanem az, hogy az adott ország teljesítse a vállalt kötelezettségeit.

Az előző klímacsúcsnál több mint kétszer nagyobb volt a glasgow-i szénkibocsátása

Ezen felül sikerült egy 130 billió dolláros alapot összegyűjteni a klímaváltozásért kevésbé felelős, de a következményei által drasztikusabban sújtott szegényebb országok támogatására – a kibocsátás-csökkentéshez és a felmelegedés következményeihez való alkalmazkodáshoz -, de ez sokak szerint nem lesz elég. Még úgy sem, hogy több mint tízszererese a korábban erre a célra ígért évi 100 milliárdos támogatásnak. A kétkedőket erősiti, hogy ez utóbbinak már tavaly el kellett volna indulnia, de most úgy néz ki 2023 előtt nem valósul meg.

Olajfúrás a Mexikói-öbölben AFP

Létrejött egy globális szövetség is (Beyond Oil & Gas Alliance – BOGA), amelynek tagjai vállalták, hogy igazságos és irányított átmenettel számolják fel az olaj- és gáztermelésüket. A támogatók szerint a szövetség létrehozás fordulópontot jelent, ugyanakkor egyelőre nem tülekednek az államok, hogy csatlakozzanak a Dánia és Costa Rica vezetésével létrejött összesen 11 tagú összefogáshoz. A tagok között ráadásul többen nem is állami jogú szervezetek: a vezetőkön kívül benne van Franciaország, Új-Zéland, Svédország, Írország, Görögország, Portugália, illetve egyes országrészek, így Kalifornia, Quebec kanadai tartomány, valamint Wales. Ők arra vállalkoznak, hogy konkrét dátumot tűzzenek ki olaj- és gázkitermelésük leállítására, új koncessziók kiírásának korlátozására, illetve hogy egyéb, a Párizsi klímaegyezménynek megfelelő lépéseket tegyenek.

A legfontosabb azonban az lett volna, hogy olyan mértékben jelentsenek be új kibocsátás-csökkentési célokat a tagállamok, ami elég ahhoz, hogy tartani lehessen az 1,5 Celsius-fokos célt. Ettől azonban továbbra is messze vagyunk. A BBC által idézett elemzések szerint a csúcstalálkozó előtti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítése esetén 2030-ig 52,4 gigatonna üvegházhatású gázt bocsátanánk ki, a csúcstalálkozón tett vállalások nyomán ez 41,9 gigatonnára mérséklődött, ám az 1,5 Celsius-fokos célhoz a kibocsátásoknak nem szabadna meghaladniuk a 26,6 gigatonnás értéket 2030-ig.

Úgy tűnik tehát, hogy nem sikerült a látványos előrelépés. Ez azonban még nem jelenti azt ,hogy elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot, ez nagyban múlik majd azon is, hogy miként alakul a vállalások teljesítése az előttünk álló évtizedben- írta a HVG.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek