A rovat kizárólagos támogatója

Április közepétől általában felgyorsulnak az események a kék vércsék fészkelőhelyein, hiszen a Húsvét elmúltával rendszerint számítani lehet az első, nagyobb példányszámban érkező hullámra az afrikai telelőterületekről. Idén elhúzódó kékvércse-vonulásra lehet számítani a következő hetekben hazánkban és a teljes fészkelőterületen egyaránt.

Idén nagyon sajátos esztendő köszöntött a madarakra és a kékvércse-védelmi LIFE+ program szakembereire is. Az első madár meglepően korán, március 31-én érkezett a Vásárhelyi-pusztára. Ezt követően egy-két madárról sorban szállingóztak a hírek a többi régióból is, és néhány gyűrűs ismerős is előkerült, például „Hapci”, az elsőként megfigyelt jelölt madár a Vásárhelyi-pusztán, 2015. április 23-án. Ám az érdemi mennyiség csak ezen a héten, május negyedikével áramlott be a telepekre, s hirtelen fel is pezsdítette az eleddig csendes világot.

Márpedig a csókák, erdei fülesbaglyok és vörös vércsék által legtöbbször már február végén, március elején benépesített, és élettől hangos telepek idén szokatlanul hallgatag hangulatot árasztottak. A tavaly minden mezőgazdasági kultúrában komoly károkat okozó mezei pocok gradáció elmúlt, a rágcsáló-állomány a télre összeomlott, így nem csoda, ha gyakorlatilag nem találkozunk erdei fülesbaglyokkal a műfészkekben, s a csókák és vörös vércsék is több mint egy hónap késéssel, most kezdenek csak tojásrakásba.

A madarak udvarlásuk során gyakran ajándékoznak párjuknak finom és vaskos falatokat, ám ezen a tavaszon kizárólag békák, gyíkok és rovarok képezték a menüt, mezei pockot egyetlen esetben sem láthattunk náluk.

Azt, hogy a telelés és a vonulás idén mennyire volt sikeres kék vércséink számára, általában ilyenkor, május közepére tudjuk leginkább lemérni, amikorra madaraink többsége megérkezik a költőterületekre. Ám ez 2015-ben szintén sajátosan alakul. A PTT jeladóval felszerelt madaraink ugyanis a mai napig nem mozdultak el Afrikából, jelenleg minden aktív jelű vércsénk a Szaharától délre, Ghána, Nigéria és Kamerun területén tartózkodik.

 

A ma is aktív jeladójú madarak jelenlegi helyzete. A folyamatosan frissülő térképrét katt a képre (satellitetracking.eu).

A ma is aktív jeladójú madarak jelenlegi helyzete.

 

A kazah, magyar, olasz és román jelölésű kék vércsék útvonala továbbra is élőben követhető a satellitetracking.eu honlapunkon. A technikai beállítások során, miután a még aktív madarakat kiválasztottuk („Madarak” fül, aktív kék vércsék kijelölése, majd a lap tetején/alján megjelenő „Küldés a térképre” gomb megnyomása), javasoljuk a honlapon a következő beállításokat: Sebesség: állítsuk 0,5 sec értékre (általában ez az alapértelmezett beállítás, így a rendszer nagyjából egy másodpercenként vált következő képre)
Időköz: állítsuk 1 nap értékre (szintén alapértelmezett)
A PLAY gomb megnyomásával folyamatosan követhető a jelölés óta eltelt idő alatt megtett útjuk, amit az Ismétlés cella kijelölésével folyamatos lejátszásúvá tehetünk.

A projekt munkatársai fokozott figyelemmel kísérik ugyan a költőtelepek benépesedését, illetve rendszeres területbejárással számba veszik a magányosan (szoliter) fészkelő párokat is, de minden bizonnyal számíthatunk még egy késői, jelentős beáramlásra is, amellyel reményeink szerint minden jeladós madarunk épen és életerősen érkezik majd vissza.  Amíg ezt várjuk, a projekt egyik célterületén, az országos kékvércse-védelmi munka mintaterületén, a Vásárhelyi-pusztán időközben már 20 gyűrűs madarat azonosítottunk, köztük néhány közeli ismerőssel, így például visszatért hozzánk „Fabó”, a tavalyi cikkünkben bemutatott, s idén ötödszörre megkerült hím („Ákos”, az egyik hazai PTT jeladós madár fészektestvére). Fabó most egy negyedszerre visszatérő tojóval, „Tornádóval” foglal idén fészket.

 

„Fabó” épp párját várja a fészekben – háttérben a szomszédok, Turbolya és párja (Fotó: Solt Szabolcs, MME).

„Fabó” épp párját várja a fészekben – háttérben a szomszédok, Turbolya és párja (Fotó: Solt Szabolcs, MME).
 
Tavaly 51 madár új tagként csatlakozott a jelöltek táborához, melyek kifejlett madárként kaptak gyűrűt. Ezek a korábbi években is költhettek már itt, hiszen gyűrű híján nem tudtuk egyértelműen azonosítani őket, s lehet, hogy sok közülük évek óta visszajár a területre. Reményeink szerint ők jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassunk a rendszeresen visszatérő fészkelő madarak arányáról, hiszen rutinosak a téli vándorúton, ismerik a nehézségeket, nem úgy, mint az első útjukon nagy arányban elhulló, fészekben jelölt fiókák.

A mai napig azonosított, 19 korai érkező között, 6 ilyen tavaly szülőként fogott vércse foglal fészket, egyharmaduk tehát, ami igazolni látszik várakozásainkat.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek