A rovat kizárólagos támogatója

A földspekuláció alapja a világ várhatóan növekvő élelmiszer kereslete, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszer termeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat, mindenekelőtt a termőföldet és a vízbázisokat, és kulcspozícióba juttatja mindazokat, akik ezeket az erőforrásokat és piacokat a kezükben tartják. Mutyi, összefonódások, extraprofit, földforgalmi érdekességek Ángyán József állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos friss jelentésében.

Hosszas munkával és sokak önzetlen segítségével – melyért ezúton is hálás köszönetet mondok – elkészültem az állami földbérleti pályázatok 2013. szeptember 1-i állapot szerinti, immár teljes körű feldolgozásával.  Mint tán emlékezetes, az előző, negyedik elemzést a 2012. december 15-ei időkeresztmetszetre készítettem. Ebben teljeskörűen feldolgoztam illetve aktualizáltam nyolc – Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – megye adatait. Ez a vizsgálat az új állami földbérleti pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott összterület 85 %-ára, több mint 18.600 ha-ra terjedtek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adta. Az elemzés eredményeit "IV. jelentés a földről" címmel, tanulmány formájában 2013. április 22-én, a Föld Napján tettem közzé, amit – a korábbi háromhoz hasonlóan – igen élénk társadalmi, politikai és sajtóvita kísérte.

A kormányzat azonban – az elemzések tényeinek valamint az NFA Ellenőrző Bizottsága súlyos gondokat jelző vizsgálata és 2012 októberében készült, ám mindezidáig nyilvánosságra nem hozott jelentése ellenére, azok cáfolata nélkül – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben, a kritikákkal kapcsolatban pedig visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz. Mindezeken túl a IV. jelentés megjelenése óta a föld- és birtokpolitika területét érintő törvényhozás is vésztjósló, a Nemzeti Vidékstratégában meghatározottól egyre inkább eltérő irányba tart, amely szoros összefüggést mutat a földbérleti rendszer által jelzett stratégia-váltással.

Éppen ezért az elemző munkát folytatva, azt kiszélesítve megkíséreltem az agráriumot és a vidéket körülvevő folyamatok értelmezését, továbbá áttekintettem a földügyi törvényalkotás helyzetét is, és a 2013. szeptember 1-i időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgoztam az állami földbérleti pályázatok adatait. Az "V. jelentés a földről" címet viselő, jelen összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint az új pályázati rendszerben eddig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.  A továbbiakban a földügyi törvényalkotás nyomonkövetése mellett folyamatosan feldolgozom az állami földbérleti rendszer alkalmazásának eredményeit. Feltett szándékom, hogy a földügy törvényhozási és az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárom, az elemzéseim eredményeit negyedévente közzéteszem, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítem. A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat és önzetlen segítséget hálásan megköszönöm. Továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.

Szeretettel ajánlom a jelen összeállítást kortársaimnak éppen úgy, mint tanulságul az utókornak, a jövő nemzedékek tagjainak, köztük Hannának, tegnap született kis unokámnak – írta Ángyán József tanulmányának előszavában.

A tanulmány itt : Ángyán József V jelentés a földről (4 MB word)
 


– Ha a pályázati eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán alig több mint egyharmadát tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a kétharmadot külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől – állapította meg Ángyán József. Elemzése szerint az egyes települések érdekérvényesítő képességében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan senki sem nyert, s vannak nyertesek, amelyek pályázói nemcsak a saját, hanem más községek vagy városok területeit is meg tudták szerezni. A legnagyobb vesztes a Csongrád megyei Baks – állapítja meg a tanulmány –, amelynek területéből a helyiek elől több mint ezer hektárt adtak bérbe egyetlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek. De idesorolható Alcsútdoboz, Bicske, Csincse, Kajászó, Ófehértó, Vál vagy éppen Vértesacsa is, e helységekben nagy, 300 és ezer hektár közötti állami területet kaparintottak meg máshonnét aspiráló pályázók. Erdőtelek, Hajdúszovát, Magyaralmás, Magyarpolány, Óbarok, Tetétlen, Vatta vagy éppen Vereb gazdálkodói elől is elvittek földeket idegenek. Ráadásul a fenti térségek közül jó néhányban már nem áll rendelkezésre több bérbe adható állami földterület, így a reményük is elszállt, hogy majd a második körben „vetnek eléjük” néhány falatot.

A nyertesek rangsorát Felcsút vezeti, amelynek pályázói – Mészáros Lőrinc polgármester, családtagjai és cége, a Búzakalász 66 Kft. (1327 hektár), Flier János és családtagjai (319 hektár), Tóth Ádám (108 hektár), a Friedman család (87 hektár), Schubert László (42 hektár) és Szilágyi János (17 hektár) révén – 37 nyertes pályázattal 1900 hektár állami földterület húszéves bérleti jogát szerezték meg. A második helyen Karcag áll (idevalósi a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor – a szerk.), amelynek pályázói 33 nyertes pályázattal 1132 hektár állami földterülethez jutottak. A Karcagon meghirdetett földeket, az országos gyakorlattól feltűnően eltérő módon, csakis karcagi pályázók tudták megszerezni – jegyezte meg Ángyán József.

– Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott területek teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett „néppárti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népességeltartó és -megtartó képességére, de a városokat is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is – összegezte tanulmányát Ángyán József.
Rövid bontás megyénként >>>

Kapcsolódó anyagok:

Elvégezte amit megígért Ángyán József

Újabb agrármutyi – készül a falu halálos ítélete

A maffia nem veszíthet – mondja Ángyán József

Újabb földmutyi: Babócsán is pofára estek a helyi gazdák,

Piszkos földek Felcsúttól Borsodig – íme az új nagybirtokosok

Nagybirtokrendszer állami földön, magánkézben

A korábbi földpályázatok titkosak maradnak

Ángyán 4. jelentése a földbérleti anomáliákról

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek