Holtpontra jutott szerdán az európai atomerőművek biztonsági felülvizsgálatának tárgyköréről és szempontrendszeréről folyó egyeztetés, miután az Európai Bizottság váratlanul több olyan módosító javaslattal állt elő a múlt pénteki kompromisszumos szöveghez képest, melyek a nemzeti regulátoroknál azonnal kiverték a biztosítékot.
Brüsszeli értesülések szerint az országok egy jelentős csoportja – így többek között Finnország, Szlovákia, Svédország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia – azon a véleményen van, hogy vagy vissza kell térni a pénteki kompromisszumos javaslathoz, vagy fel kell hagyni a stressz-tesztek gondolatával. A feleknek elvben a június 10-i energiaügyi tanácsülésig kellene dűlőre jutniuk, tekintve hogy Günther Oettinger energiaügyi EU-biztosnak az ülésen be kell számolnia a tagországok felé a stressz-tesztekkel kapcsolatos fejleményekről. Brüsszeli források azonban a BruxInfónak úgy vélekedtek, hogy a szerdai módosító javaslatok után erre vajmi kevés az esély.
A BruxInfo értesülése szerint a javasolt változtatások mindjárt a dokumentumtervezet címénél kezdődnek, amit a Bizottság szeretne az európai nukleáris szabályozó hatóságok egyoldalú deklarációjából a Bizottságot, mint részes felet is magában foglaló „közös megállapodássá” átalakítani. Brüsszeli források szerint a dokumentum jellegének ilyetén megváltoztatása megerősítené a Bizottság szerepét az esetleg később felmerülő módosítások során.
Szintén a Bizottság szerepét erősítené az a kitétel, mi szerint joga lenne speciális munkacsoport felállítását kezdeményezni annak érdekében, hogy megoldást keressen azokra a biztonsági kockázatokra (beleértve esetleges terrortámadásokat is), melyeket előzetesen a Tanáccsal konzultálva állapítanak meg. Ehhez képest a tervezet eredeti szövegében a Tanácsnak lenne mandátuma munkacsoport felállítására, melynek munkájába bevonná a Bizottságot is. Amennyiben sor kerülne a munkacsoport felállítására, annak pontos mandátumát tanácsi konklúzió határozná meg.
A BruxInfo értesülése szerint a Bizottság szerdai „akcióját” a tagországok zöme megdöbbenéssel fogadta. A regulátorok ugyanis azzal mentek haza a múlt heti ülésről, hogy van egy kompromisszumos szövegjavaslatuk, aminek már csak a pontos szövegezését vizsgálják az érintett országok. „Ehhez képest a Bizottság olyan javaslatokkal állt elő szerdán, ami alapjában változtatna meg tartalmi elemeket” – közölte egy brüsszeli forrás.
Amint arról a BruxInfo korábban már beszámolt, Németország és Ausztria fenntartásai hátráltatták múlt pénteken az atomerőművi stressz-tesztekről a nemzeti regulátorok brüsszeli találkozóján formálódó konszenzust.
A péntek estig tartó kétnapos ülés vége felé közeledve a BruxInfónak nyilatkozó források részleges konszenzust jósoltak a tervezett vizsgálatok tárgykörét és a vizsgálati eredmények auditálási mechanizmusát illetően, tekintettel Németország és Ausztria pozíciójára, melyek ellenezték, hogy a terrorcselekmények és egyéb, ember okozta kockázatok vizsgálata az extrém természeti viszonyok jelentette kockázatoktól részben elkülönítve, és a nyilvánosság kizárásával történjen.
Értesülésünk szerint a regulátorok többsége és az Európai Bizottság késznek mutatkozott péntek délután egy olyan kompromisszumos megoldás elfogadására, amely a terrorcselekményekkel kapcsolatos vizsgálatokat csak részben utalná a nemzeti atomenergia felügyeleti hatóságok hatáskörébe. A megosztás szakmai források szerint úgy festene, hogy az atomerőművet üzemeltető társaság a hatóság által meghatározott szempontok alapján megvizsgálná, milyen addicionális cselekvési lehetőség marad egy esetleges katasztrófa elkerülésére abban az esetben, ha egy nukleáris erőműnél mindkét vizsgálandó területen – tehát extrém természeti viszonyok között és egy feltételezett terrortámadás során – bekövetkezik a lehető legrosszabb helyzet és az erőmű eredeti tervei alapján rendelkezésre álló biztonsági tartalékokat már kimerítették.
Ugyanakkor az illetékes nemzeti hatóság – tagállamonként más és más – vizsgálná meg azt, hogy mik az egyes erőműveknél a terrortámadással és egyéb emberi tevékenységgel kapcsolatos konkrét biztonsági kockázatok. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye azonban – ellentétben az extrém természeti viszonyokkal kapcsolatos vizsgálatokéval – nem kerülne nyilvánosságra, nemzetbiztonsági megfontolásból.
