Mennyiért kelt el a szennyezett pestszentlőrinci terület?
Pestszentlőrinc az utóbbi időben a pakuratavak miatt került reflektorfénybe. Az ügynek belpolitikai vonatkozásai is vannak, különösen a helyhatósági választások közeledtével.
Mit lehet tudni a főváros XVIII. kerületéről?
Százezer lelket számlál, harminckét négyzetkilométeren fekszik; Pestszentlőrinc és Pestszentimre összeolvadásából jött létre, 1950-ben csatolták a fővároshoz. A zöldövezeti, külvárosi jellegű, lazán beépített zónában található a Ferihegyi repülőtér és a vasút is, csakúgy, mint a Havanna-lakótelep. A pakuratavak története nem ma kezdődött: egyike a rendszerváltozással megörökölt, ám az állami nagyvállalatok struktúrájának felbomlása miatt csaknem megoldhatatlanná vált problémáknak.
A kerületben – a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út mellett, a Szent László utca körzetében – található hét pakuratavat még a MÁV létesítette az ötvenes években a használatában lévő területen, ahol korábban kavicsbánya működött. A terület innentől kezdve lerakatként szolgált: a kőolajlepárlás melléktermékeként létrejött anyagot, a pakurát – mindenfajta szigetelés nélkül – a hátramaradt kavicsgödrökbe töltötték.
A vasúttársaság aztán a hetvenes évek közepén a pakuratavakkal együtt átadta a használatában lévő terület egy részét a fővárosi Tüzépnek.
Az Állami Vagyonügynökség 1995-ben adta el a vállalatot a németországi székhelyű Raab Karchernek. A vevő vállalta, hogy a környezetszennyezést felszámolja – csakhogy mentesült e kötelezettsége alól, mert a Mester László szocialista polgármester vezette kerületi önkormányzat 1995 júliusában átvette a területet a Raabtól. A helyhatóság – döntéséért cserébe – 165 millió forintos ellenértékhez jutott, részben ingatlan, részben készpénz formájában. Ez utóbbit, 60 millió forintot elkülönítve kellett kezelni és a kárfelszámolásra fordítani. Egy 1995-ös felmérés becslései szerint mintegy 3000 köbméter pakurát, 25 ezer köbméter szennyezett vizet, 15 ezer köbméter talajvizet és 80 ezer köbméter földet kellett volna részben elszállítani, részben megtisztítani a kárfelszámolási eljárás során.
Az önkormányzat közbeszerzési pályázatot írt ki a munka elvégzésére, melyet önerőből, valamint a Környezetvédelmi Alap célfeladataira (KAC) megpályázható összegből kívánt finanszírozni. (Az alapról rendelkező környezetvédelmi miniszter ekkor Baja Ferenc volt.) A munkák elvégzésére 1997 októberében kiírt önkormányzati pályázat győztese az Elgoscar Kft. lett. Az 1997 novemberében kelt szerződésben 266 millió forintban határozták meg a vállalkozói díjat, azzal a megkötéssel, hogy a szennyeződés mennyiségére vonatkozó, a műszaki tartalmat befolyásoló felmérés alapján az összeg módosulhat. 1998 januárjában módosították a szerződést. Eszerint a vállalkozó – az időközben elkészült, aktualizáló felmérés adataira alapozva – már 599 millió forintért végzi el a terület megtisztítását.
Az önkormányzat – 1997 októberében – a hatszázmilliós változatra nyújtott be pályázatot a KAC-hoz, melyben 360 millió forintos támogatást igényelt – ebből 180 millió forint a visszatérítendő s 180 millió forint a vissza nem térítendő összeg. Az önkormányzat el is nyerte a kért támogatást, s csak ezután módosította a szerződést a vállalkozóval 266 millió forintról 599 millióra.
Az 1998-ban meginduló munkálatokba – társvállalkozóként – bekapcsolódott a pályázat vesztese, a CEVA Kft. és a versenytárgyaláson részt sem vevő Gender Budapest Kft. is. A CEVA Kft. átvállalta az önkormányzattól a visszafizetendő 180 millió forintos tartozást. A Globex Holding Rt. jelentkezett kezesként, ám később csődbe ment, s az önkormányzat nem tudott megfelelő bankgaranciát bemutatni a minisztériumnak, így a tárca ’99 nyarán felmondta a szerződést, azaz – a garancia hiánya miatt – visszavonta a támogatást. A kármentesítési munkálatok ezek után – a szennyeződés mintegy kétharmadának eltávolítását követően – megtorpantak. Az ügy jelenlegi színtere a bíróság: a minisztérium és az önkormányzat kölcsönösen perlik egymást. A tét: vissza kell fizetni az elnyert támogatást vagy sem. A CEVA és az önkormányzat szintén “oda-vissza” perben állnak.
Az ügyben elrendelt, 2000 májusában véget ért Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi)-vizsgálat kimondta, hogy az aktualizáló felmérés adatai – amelynek alapján a szerződésben 599 millióra módosították a vállalkozói díj összegét – nem hitelt érdemlőek. A vizsgálat szerint az önkormányzat a pályázattal megtévesztette a Környezetvédelmi Minisztériumot, mivel becsült összeget adott meg a kárfelszámolási munkálatok összköltségére, és nem várta meg a közbeszerzési eljárás végét. Továbbá tévedésben tartotta azzal, hogy az iratok megküldéséig nem tájékoztatta a tárcát a közbeszerzési eljárás befejezéséről, valamint arról, hogy a nyertes pályázattevő által ajánlott eredeti ár nem hatszáz-, hanem kétszázmillió forintos összegű volt.
A jelentés leszögezi, hogy a vállalkozói szerződést a közbeszerzési törvény megsértésével kötötték meg, amely az önkormányzat rosszhiszeműségét bizonyítja. Mester László polgármester megsértette a közbeszerzési törvényt, mikor a 266 millió forintot 599 millióra módosították, illetve a nyertesen kívül új társvállalkozókat vontak be a szerződésbe.
Ami a terület további sorsát illeti: az önkormányzat 2001 októberében eladta az Auchannak, amely bevásárlóközpontot kíván létesíteni a közelben, így vállalta a kármentesítési munkák befejezését. (A területen azóta a bevásárlóközpont ingatlanfejlesztő cége, a Hyperimmo Kft. vonult fel, s jelenleg a szakhatóságokkal egyeztet a kárfelszámolás elvégzéséről.) Mester László polgármester 2002. szeptember 4-én a következőképpen nyilatkozott az eladás körülményeiről az egyik napilapnak: “Tavaly októberben a Hyperimmo Kft. megvásárolta a fertőzött területet. Szerződésben vállalták, hogy megoldják a kármentesítést, amely az ő becsléseik szerint körülbelül 800 millió forintba kerül, továbbá fizetnek az önkormányzatnak 39 millió forintot [kiemelés tőlünk – A szerk.], és 30 millió forint értékben átvállalják az önkormányzati intézmények felújítását.”
Ami pedig a belpolitikai vonatkozásokról tudható: mint ismeretes, az Országgyűlés elnöke július 12-én, a parlament ülésén bejelentette, hogy a legfőbb ügyész indítványozza Mester László mentelmi jogának felfüggesztését az önkormányzat által a pakuratavak felszámolására beterjesztett pályázat miatt. A Kehi vizsgálata ugyanis – a fentebb vázolt egyéb szabálytalanságok mellett – arra a megállapításra jutott, hogy a polgármestert magánokirat-hamisítás vétségének, valamint jogosulatlan gazdasági előny megszerzési kísérletének gyanúja terheli. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága szeptember 3-án, kedden elhalasztotta a döntést a polgármester és parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, mert újabb iratokat szeretnének áttanulmányozni, így például a Környezetvédemi Minisztériummal szemben három éve folyó polgári per, valamint a döntésekkel kapcsolatos önkormányzati ülések dokumentumait.
Mester László az ülést követően úgy nyilatkozott: az a szerződés, amelynek kapcsán a Kehi megtette észrevételeit, a képviselő-testületi határozat alapján született meg, ő maga csak aláírója volt. Meglátása szerint nem ő okozott kárt a kerületnek, hanem az Orbán-kormány, mikor felbontotta a kerületnek a Horn-kormánnyal korábban megkötött, a pakuratavak felszámolását célzó szerződését, minek következtében az önkormányzat az ígért 360 millió forintból mindössze 26 milliót kaphatott meg.
Sándor László, a kerület “pakuraügyben” illetékes szocialista alpolgármestere kiemelte, hogy a Kehi-vizsgálatban szereplő megállapítások helytállóságát az önkormányzat nem ismerte el. Rámutatott, hogy a szóban forgó terület önkormányzat általi megvásárlását még Zurányi Ernő fideszes alpolgármester kezdte el előkészíteni, mert a terület megszerzésében jó üzletet látott. Az önkormányzat által a tárcának benyújtott pályázatot a kiírásnak megfelelően több, egymástól független, kísérleti jelleggel alkalmazandó technológiát tartalmazó folyamatra dolgozták ki.
– Ezek költségvonzata lehet magasabb is, mint más technológiáké, de egyben a gyorsabb és biztosabb megvalósulást eredményezte – húzta alá. – És szerződéssel tudjuk igazolni, hogy az Auchan által fizetett vételár 990 millió forint volt.
Ughy Attila, a polgári összefogás polgármesterjelöltje szerint Zurányi Ernő sosem terjesztette a testület elé a terület megvásárlásának kérdését; és azon az ülésen, amelyen a vásárlásról döntöttek, az akkori ellenzék tartózkodott, illetve az adásvétel ellen szavazott.
– A terület megtisztítását vállaló cég által alkalmazott új technológiát pedig nemhogy Magyarországon, de még Európában sem próbálták ki korábban, így nem voltak megfelelő referenciák sem – mutatott rá.
Véleménye szerint az önkormányzat tudta, milyen súlyosan szennyezett területről van szó, így 1995-ben nem kellett volna átvenni a Raab Karchertől. Mester László idézett nyilatkozatát alapul véve az önkormányzat a mintegy egymilliárd forintra becsült ingatlant – melynek kártalanítására a helyhatóság állítása szerint eddig csaknem 400 millió forintot költöttek – gyakorlatilag a becsült összeg körülbelül egyhuszadáért, azaz 39 millió forintért adta el az Auchannak.
– Véleményem szerint tehát nemcsak a jogosulatlan gazdasági előnyszerzés, valamint az okirat-hamisítás gyanújának ügyében lenne érdemes vizsgálódni, hanem a hűtlen és hanyag kezelés tényének megállapítása végett is.
A harc tehát politikai síkon folyik tovább.
R. H.
