A rovat kizárólagos támogatója

Nyugat-Európa országaiban a családi jövedelmek 0,2-0,3 százalékát viszik el a víziközmű-szolgáltatás díjai. Magyarországon – ahol lényegesen alacsonyabbak a jövedelmek – ez az arányszám tíz-tizenötszöröse a nyugat-európainak.

A többi közt ezek az adatok is elhangzottak szerdán a VI. országos víziközmű-konferencia megnyitását követő sajtótájékoztatón.

Szekeres István, a Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének elnöke elmondta: ma már szinte teljesnek mondható az országban a vezetékes ivóvízszolgáltatás, és jelentősek az eredmények a szennyvízelvezetés terén is. A lakosság több mint fele csatornázott területen él, folyamatosan nő a szennyvíztisztító telepek száma, kapacitása. Az országos környezetvédelmi programokban kiemelkedő helyet foglal el a szennyvízközmű-szolgáltatás terén szükséges – igen költséges – felzárkózásunk az európai országokhoz. 2015-ig az integráció kapcsán ivóvízoldalon 200 milliárd, a szennyvízcsatornázás és -tisztítás oldalán mintegy 1000 milliárd forintos fejlesztést kellene végrehajtani.

A kétnapos rendezvény résztvevőit köszöntő Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az ágazatot, pontosabban a vízműveket jellemző néhány problémára hívta fel a figyelmet. A többi közt arra a ma már Magyarországon is ritka helyzetre, amelyben egy és ugyanaz a személy – nevezetesen az önkormányzat – a tulajdonos, a szabályozó, az árhatóság és az ellátásra kötelezett is. A polgármester úgy véli, hogy ezen feltétlenül változtatni kell, még mielőtt csatlakozunk az Európai Unióhoz. Mind a mai napig nagy állami támogatásokat kap ez a rendszer, így a csatlakozás veszélyekkel járhat, mert a folyamatoknak esetleg nem irányítói, hanem elszenvedői leszünk. Kósa Lajos óva intett az ágazat spontán privatizációjától, és egy idejében kialakítandó privatizációs stratégia mellett érvelt.

Öllős Géza mérnök-professzor, a Magyar Tudományos Akadémia vízellátási bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy bár a vízellátás megoldottnak tekinthető, hihetetlen mennyiségű fel-adat előtt áll az ágazat. Itt-ott akadnak vízminőségi problémák, de ehhez tényként fűzte hozzá azt is, hogy a szövetségbe tömörült szakemberek tevékenysége nemzetközi összehasonlításban jónak mondható. Csodák csodájának mondta, hogy az ivóvíz okozta megbetegedések Magyarországon nem olyan gyakoriak, mint más, nálunk jóval fejlettebb országokban. “Mindig vallottam és ma is vallom, hogy igazi tudományos alapok nélkül nem lehet megfelelő tevékenységet folytatni. Magyarországon hála istennek nincsenek ilyen gondjaink. A nemzetközi kutatásokat a jövőben fokozottabban szem előtt kell tartani. Sok-sok kapcsolatot kell kiépíteni, és akkor valószínűsíthető, hogy meg tudjuk tartani ezt a mostani, viszonylag kedvezőnek mondható helyzetünket” – mondta a professzor.
2002.06.13

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás