A rovat kizárólagos támogatója

Legalább ötszázan mentek ki tegnap délután a Hajógyári-szigetre, hogy tiltakozzanak a tervezett védműrendszer megépítése ellen. A WWF Magyarország szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.Az Élőlánccal a Hajógyári-szigetért megmozdulást egy héttel azután tartották, hogy kiderült, drasztikus beavatkozásra készül a kormány Budapest egyik legértékesebb, túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban lévő területén.  Az Óbudai-szigeten olyan védműrendszer megépítését tervezik, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. Viszont a megvalósításnak komoly ára van: a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené. A legrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kellene kivágni.

A sport miatt brutális fagyilkolást tervez a kormány a Hajógyári-szigeten

A Miniszterelnökség szerint a sziget a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz a beruházás után. Karácsony Gergely főpolgármester már korábban tiltakozott a kormány tervei ellen, azt mondta, meg fogják védeni a szigetet.

Azt szeretnénk, hogy a betondzsungel, ami minket körbevesz, ne csak az egyetlen valóság legyen, ami bennünket ér. Szeretjük a természetet, de nem szeretjük a természetpusztítást – ezt Kiss László Óbuda DK-s polgármestere mondta a tüntetésen.

A Hajógyári kutyások képviselője pedig arról beszélt, hogy a csoport tagjai egy levelet írtak a Miniszterelnökség vezetőjének, Gulyás Gergelynek. Ebben arra kérik a minisztert, hogy folytasson párbeszédet azokkal, akik valóban használják a szigetet. A sportközpont létrehozását nem ellenzik, de azt szeretnék, hogy a tervezés folyamán vegyék figyelembe, hogy ehhez nem kell az egész szigetet védművel ellátni. Ezért azt kérik, hogy változtassák meg a kormányrendeletet, a sziget egy része maradjon érintetlen ártér. Azt is szeretnék, hogy a lehető legkevesebb fa essen az építkezések áldozatául – számolt be a 24.hu.

A kormány három éve határozott a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia létrehozásáról az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, de tavalyig nem sok minden történt az ügyben. Akkor azonban a kabinet újabb határozatot hozott, amelyben döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított. Az egész gátrendszer kiépítésére pedig most 12-17 milliárd forintos költséget becsülnek.


Új nagyberuházással vennének el még több területet a Dunától

A WWF Magyarország álláspontja szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.

A Hajógyári-sziget klímakockázati tanulmányából kiderül, hogy a beruházás 650-1000 darab idős fa kivágásával járna. Míg máshol épp az árvízkockázat csökkentésére hivatkozva vágnak ki értékes erdőket, addig ez a projekt az aktív ártér beszűkítésével jócskán megnöveli Budapest árvíz-veszélyeztetettségét. A tervek szerint gátakkal körbevett sziget árvíz idején gyakorlatilag olyan lenne, mint egy Dunába mártott lavór, ami önmagában is jelentős árvízkockázatot jelent a szigeten. A gátak építésével a hullámtér olyan mértékben csökken, hogy az árvízszint közel 10 cm-rel nőne – ez pedig a pesti és budai Duna-parti ingatlanokat is veszélyeztetheti. Ezen kívül a Megyeri hídnál pillérállékonysági problémák jelentkezhetnek, a terület bolygatása miatt pedig idegenhonos özönfajok foglalhatják el az őshonos növényekből álló ligeterdők helyét.

A folyó menti ártéri területek több szempontból is jelentősek: gazdag élővilágnak adnak otthont, és az emberek számára is számos kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Fokozottan érvényes ez azokon a városi területeken, ahol jelenleg viszonylag kevés a nagyobb, összefüggő zöldfelület, így a hőhullámok sokkal inkább sújtják a lakosságot. Világszerte az emberek 54%-a él városokban és ez az arány folyamatosan növekszik. A városi zöldfelületek megőrzése éppen ezért kiemelten fontos, és ha ezek rovására beruházásokat kezdeményeznek, akkor a tervezés során nem kerülhető el a helyi lakosok, érintettek bevonása.

A vizesélőhelyek pusztításának mi isszuk meg a levét

A folyószabályozások óta a hazai vizesélőhelyek 97%-a eltűnt, amely nem csak a vízi élővilág nagyfokú csökkenését eredményezte, hanem károsította  a természetnek azokat a funkcióit, szolgáltatásait, amelyek az emberek élhető környezetének alapvető részét képezik. Ilyen például a városokban a hőszigetcsökkentő hatás, a széndioxid-megkötés, a mikroklíma-szabályozás vagy a levegő minőségének javítása, nem beszélve a számos rekreációs lehetőségről.

Mára eljutottunk odáig, hogy a természetes állapotú élőhelyek nagy része eltűnt, állapotuk leromlott, önszabályozó képességüket elveszítették, ezáltal fennmaradásuk egyre több kezelést igényel. “A főváros térségében különösen igaz, hogy a Duna menti zöldfelület utolsó darabkái kiemelt jelentőségűek mind az élhető környezet biztosítása, mind a klímaváltozással szembeni fellépés szempontjából. A Hajógyári-sziget is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a 21. század környezeti kihívásaival nem tudunk megbirkózni akkor, ha a természeti erőforrások és a zöldfelületek védelmét továbbra is alárendeljük a túlméretezett infrastruktúra-fejlesztéseknek” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A rajz a klímakockázati elemzésben található, amely ide kattintva a kapcsolódó anyagok között érhető el.

Csak valami egyelőre titkolt építkezés magyarázhatja a Hajógyári-szigeten várható brutális természetpusztítást

Kapcsolódó anyagok:

A sport miatt brutális fagyilkolást tervez a kormány a Hajógyári-szigeten

Karácsony Gergely és Óbuda polgármestere is tiltakozik a Hajógyári-sziget átépítése ellen

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek