Franciaország kezdeményezésére először tartott informális miniszteri szintű találkozót tegnap Párizsban az a 16 uniós tagállam, amelynek energiaellátásban szerepet játszik vagy fog a jövőben a nukleáris energia, függetlenül az áramtermelésben elfoglalt arányától.
Az érintett országok: Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Magyarország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Az energetikai kihívásokkal kapcsolatos tapasztalatok kicserélésre és az európai szintű egyeztetésére összehívott tanácskozáson Magyarországot Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár képviselte.
Ez nem valamiféle szövetség, nem is lobbi, hanem olyan informális csoport, amelynek tagjai ezentúl remélhetőleg rendszeresen fognak egymással találkozni – mondta a megbeszélését követően a házigazda Eric Besson francia ipari és energiaügyi miniszter európai kollegáival tartott közös sajtótájékoztatóján. Azt is bejelentette, hogy brit kollegájának meghívására a következő találkozót Nagy-Britanniában rendezik.
A francia miniszter szerint hamis az az állítás, miszerint az európai országok nagyobb része teljesen lemondott volna az atomenergiáról, amely jelenleg Európa energiaellátásának 28 százalékát biztosítja. Szerinte elsődleges feladat az, hogy minél inkább szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiaforrásokra essen a hangsúly, valamint az, hogy az uniós országok energiapolitikájának négy pilléréből – az energiaellátás biztonságának garantálásából, a versenyképességből, a költséghatékonyságból és a klímaváltozás elleni harcból – egyetlen elemet sem szabad feladni. Mindezeknek szerinte legjobban az atomenergia felel meg. Azonban kiemelte: minden ország szabadon választhatja meg, hogy mekkora részesedést biztosít a nukleáris energiának a saját energiaellátásban.
Ugyanebben a szellemben szólalt fel Kovács Pál is, aki szerint a nukleáris technológiába való befektetés az egyik leginkább rentábilis energiaforrást biztosítja. Elmondta, hogy Magyarország már elkészítette az energiastratégiáját az Európai Unió által tervezett időtávban: 2030-ig tekintette át az energiafelhasználást, és 2050-ig a hosszú távú vízióját. Ennek alapján az energiahatékonyság egyik legfőbb eszközének Magyarország az energiafogyasztás csökkentését tekinti. Emellett fontos elem lesz a megújuló energiaforrások elterjesztése.
Kulcskérdésnek nevezte Kovács Pál, hogy Magyarországnak az európai energetikai infrastruktúrákhoz való csatlakozása minél szélesebb körű legyen, s negyedik fontos elemként jelölte meg az atomenergia alkalmazását. Hozzátette, hogy reményei szerint a közlekedésében is áttörést lehet majd elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében a technológiáktól függően a villamos-energia, illetve a hidrogénhajtás alkalmazásával. Ezek előállításához és az akkumulátorok feltöltéséhez szükséges energiát pedig atomenergiából leszünk képesek előállítani – mutatott rá az államtitkár.
A magyar villamos-energiaellátás 43 százalékát tavaly a paksi atomerőmű termelte ki. Ez európai viszonylatban Kovács Pál szerint "középmezőnynek" számít. A vezető helyen Franciaország áll, ahol a megtermelt energia arányában több mint nyolcvan százalékos az atomenergia részesedése. A tanácskozáson jelenlévő Lengyelország például a jövőben tervez szerepet szánni az atomenergetikának a szénalapú energia kiegészítésére.
