A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Január 15-től megszűnik Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért, valamint Kaderják Péter (nyitóképünkön) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár ebbéli beosztása – derül ki az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményéből.

A „Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv: szervezeti változások a nemzetközi szinten is összehangolt cselekvésért” című anyag szerint a két területek egy új, egységes, Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkára vezette államtitkárságban összpontosul.

Boros Anita és Kaderják Péter korábbi államtitkárok jelentős érdeme, hogy az akcióterv 2020-ban eljutott a meghirdetésétől a végrehajtásig, megteremtették az energetikai és hulladékgazdálkodási rendszerek átalakításának törvényi feltételeit. Munkájukra más feladatkörben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a továbbiakban is számít – szögezik le. A következő időszakban az elfogadott és megindított programokat kell a nemzetközi vállalásokhoz és kötelezettségekhez igazítani, illetve összehangoltan továbbvinni. E feladatok magyarázatuk szerint elsősorban uniós egyeztetési tapasztalatokat igényelnek. A kormány célja, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes úgynevezett körforgásos gazdaságra – írják felvezetőjükben.

Az Európai Unió 2030-as és 2050-es klímavédelmi célkitűzéseinek megfelelően jelentősen csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, amit elsősorban a nukleáris és megújuló energiára építve, a rendszerek jelentős fejlesztésén keresztül tartanak szükségesnek elérni. Cél a hatékonyság növelése, a fogyasztás csökkentése, az ország „energiafüggetlenségének” és az európai szinten egyik legalacsonyabb rezsi fenntartásának biztosítása – fogalmaz az ITM.

Szakmai életrajza szerint a 39 éves Steiner Attila 2007-ben a Corvinuson diplomázott, majd gyakornoksága után három évig a Mol stratégiai és üzletfejlesztési szakértőjeként tevékenykedett. Volt az Európai Parlament politikai tanácsadója, Firenzében energiaszabályozási szakképzésben részesült, hat éve pedig szemináriumot végzett a Német Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián. 2014-2019 között a Miniszterelnökségen dolgozott, eközben pedig helyt kapott az atomerőmű-bővítés mögött lévő állami Paks II. Zrt. vezető testületeiben is. Eddigi posztját 2019 júliusa óta töltötte be.

A Népszava értesülései szerint a váltáshoz a két államtitkár elmúlt évek alatti tevékenységével kapcsolatos, kormányzaton belüli feszültségek vezettek. Eszerint az ITM által is említett célok előkészítése „elhasználta” a kulisszák mögött egyaránt bizonyos mértékig önjárónak – vagyis a szakmai szempontokra érzékenynek – tartott, ugyanakkor a nyilvánosság előtt mindvégig szigorúan kormányhű államtitkárokat. A Fidesz-alapító Kaderják Péter – aki az első Orbán-kormány idején a közműhatóságot irányította – a 2018-as választások után a Molnál is megforduló Aradszki András KDNP-s jogász-politikust követve a szakma egyik legtekintélyesebb szellemi műhelye, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetői székéből került az energiaügyekért felelős államtitkárság élére. Független kutatóként az akkori kormánypolitikától eltérően még több alkalommal kiállt például a piacfelszabadítás, a szélerőművek vagy az érdemi hatékonyságjavítás mellett, a nukleáris bővítésről távolságtartóan vélekedve.

A szakma szinte egyöntetűen üdvözölte a váltást.

Még friss államtitkárként is kiállt például a magánlakások energetikai felújításának évi több tízmilliárdos támogatási célja mellett. Ez aztán elsikkadt, sőt a kormány fél évtizede nem hirdetett magánlakások átfogó hatékonyságjavítási felújítására vissza nem térítendő támogatást. (Pedig évente közel százmilliárdnyi, csak erre költhető forrás folyik be a szaktárcához. Ám mint tavaly kibukott, a kormány ezt – a főszabállyal szemben – nem energiahatékonyságra, hanem a paksi nukleáris blokkbővítésre szánja.)

A kabinethez Kaderják Péter hivatali ideje alatt is számos, szakmailag élesen vitatott energiaügyi döntés kötődik, nem is beszélve fontos döntések elmaradásáról vagy halogatásáról. Szakértők szerint semmi lényeges nem történt az épületek energiahatékonyságnövelése terén és a szélerőművek építését sem tették újra lehetővé. Ellenben a kormány változatlanul kitart az immár nem csak a gazdasági számítások, de az orosz tervezési hibák és késlekedések miatt is egyre értelmetlenebbnek tartott atomerőműberuházás mellett. Ráadásul Orbán Viktor 2019 végén, fél éves huzavona után az utolsó uniós vezetők között bólintott rá az EU 2050-es teljes üvegházgázkibocsátás-mentesítésére. Úgy a szakma, mint Brüsszel részéről szintén éles bírálatok érték a Nemzeti Energia- és Klímatervnek nevezett, 2030-ig tartó energetikai átállási tervet, elsősorban annak erőtlenségét felhánytorgatva. Az ígéretekkel szemben az év végéig a 2050-ig szóló útitervet tartalmazó, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia sem készült el. Pedig a kérdés tényleg húsbavágó, hisz az átállás több tízezermilliárdnyi beruházást, munkahelyek átalakítását és mindennapi alkalmazkodást igényel.

Kaderják Péter a nyilvánosság előtt mindvégig résmentesen kiállt a kormány álláspontja mellett, olykor lehetőség szerint alakítva is azt. Ennek megfelelően rendszeresen előadásaiba illesztette a kabinet tevékenységét kedvezően feltüntető, a tényleges folyamatokat elfedő, manipulatív kimutatásokat. Orbán Viktor másfél éve azzal erősítette meg iránta érzett bizalmát, hogy átvehette az akkor megszüntetett fenntarthatósági államtitkárság főbb területeit. Igaz, Kaderják Péter olyan éles – a kormánykommunikáció által nyilván elvárt – kirohanásokat is csak elvétve intézett az „ellenzék” vagy a „baloldal” ellen, mint például államtitkár-társa, Schanda Tamás. A hivatalos irányvonallal szembeni esetleges ellenvetéseinek sem adott sose nyilvános hangot, sőt kutatói álláspontját igyekezett egy lapra hozni a kormányéval.

A kulisszák mögött mégis több alkalommal kiütközhetett az ellentét Kaderják Péter nemzetközi fejleményekre érzékeny álláspontja és Orbán Viktor más megközelítésű céljai között. Ezek közé tartozhat például, hogy Kaderják Péter iparági forrásaink szerint ellenezte az erősen légszennyező, bezárásra ítélt mátrai lignitblokkok állami megvásárlását. (A további mintegy félszázmilliárd forintos azonnali közpénzkiadást igénylő erőműcégért az állami MVM több mint húszmilliárd forintot fizetett Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeinek.) Szintén kabineten belüli ellentéteket sejtetett, hogy míg a tavaly év elején frissített energiastratégia egyeztetésre küldött, titkos vitaanyaga még számolt a szélerőműépítések újbóli engedélyezésével, vázolta az épületfelújítások részletes menetrendjét és felvetette a „tarifaátalakítás” lehetőségét is, ezeket a végül megjelent, nyilvános változatból következetesen kihúzták. (Kaderják Péter tavaly év eleji sajtótájékoztatóján vonatkozó kérdésünket azzal ütötte el, hogy az ilyen nem hivatalos, ilyenképp létezőnek sem tekinthető anyagok nyilvánosságra hozatala csak zavart okoz.)

A második Orbán-kormány alatt két évig az elődtárca vagyongazdálkodási helyettes államtitkári posztját betöltő Boros Anita másfél éve az akkor megszüntetett fenntarthatósági államtitkárságtól főképp a hulladékgazdálkodási feladatokat vette át. A terület kormánytöbbséggel szembeni ellentétei már korábban kiütköztek. Ide tartozott, amikor a kormány három éve az – uniósnak megfelelő – tárcajavaslat ellenére elvetette az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását. Mi több, tavaly, amikor a tilalmat az uniós kötelezettség miatt már nem lehetett tovább odázni, az állítólagos hosszas előkészítés ellenére a kormány visszavonta a tárca által előkészített javaslatot és azt csak a tilalmat további fél évvel kitolva fogadták végül is el.

Sokan szokatlan megjegyzésnek tartották az illegális hulladékelhelyezés elleni teendőket vázoló, szintén titkos munkaanyaguk ama megjegyzését is, miszerint az ITM különálló hulladékhatóságra vonatkozó ötletét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vetette le a napirendről. Ugyanakkor szakértők szerint a kormányfő tavaly év elején „Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv” címén szakmailag előremutató, a környezetvédelmi átálláshoz elengedhetetlen elképzeléseket hirdetett meg, ami értelemszerűen magán viseli a két államtitkár – igaz, jórészt Uniós kötelezettségeket ismétlő – javaslatait. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ugyanakkor egyre feszítőbb kérdés ennek végrehajtási sebessége, határozottsága, részletessége és átláthatósága.

Marnitz István

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek