A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hirado.hu

A vándormadarak útvonalai mentén lévő élőhelyek pusztulása egyre súlyosabban veszélyezteti eme hosszútáv-repülőket, többségük olyan országokon halad át, amelyekben védelmük nem megfelelő.

A vizsgálatot végző ausztrál kutatócsapat bejelentette, nyomon követték 1451 vándormadárfaj vándorútvonalait, a megállókat, a költő- és telelőhelyeket, majd szemügyre vettek körülbelül 450 ezer védett régiót, úgymint nemzeti parkokat és egyéb menedékeket. Kiderült, hogy 1324 faj – mintegy 91 százalékuk – olyan régiókon halad át, amelyeket nem védenek a fejlesztésekhez hasonló fenyegető tényezőkkel szemben.

Richard Fuller, a vizsgálat szakembere szerint mindez azért is fontos, mert a vándormadarak óriási távolságot járnak be, és érintetlen élőhelyekre van szükségük, ahol megpihenhetnek és táplálkozhatnak hosszú útjaikon. Ha csak egyetlen helyszín is hozzáférhetetlen nekik, az súlyos hanyatlásukhoz, esetleg kihalásukhoz is vezethet.

A madarak sokféle országot szelnek át, mindegyikben más és más természetvédelmi intézkedések hatályosak. A probléma a legsúlyosabbnak Észak-Afrikában, Közép-Ázsiában és a Kelet-Ázsia partjai mentén bizonyult. Eme régiók országaiban viszonylag kevés a védett terület, és a meglévők sem fedik le kielégítő módon a vándormadarak útvonalait.

A kis testű madarak esetében a túlélés záloga, hogy útjuk következő szakaszára legyen lehetőségük feltáplálni magukat és energiát gyűjteni – tette hozzá Claire Runge, a vizsgálat másik szakértője. Szavai szerint a kritikus élőhelyek eltünedezése magával vonja, hogy a madarak nem jutnak hozzá a szükséges energiamennyiséghez, és a vándorlás során elhullanak.
 

Sarki csérek a Northumberland partjainál fekvő Farne-szigeteknél 2013-ban. (Fotó: Reuters/Nigel Roddis) Sarki csérek a Northumberland partjainál fekvő Farne-szigeteknél 2013-ban. Fotó: Reuters/Nigel Roddis
 

A kis goda például olyan madárfaj, amely a sarkvidéki költőterületektől Ausztráliáig és Új-Zélandig vándorol. Az út folyamán megáll pihenni és táplálkozni Kína, Észak- és Dél-Korea sárga-tengeri árapályövi síkságain. Runge szerint eme kritikus helyszínek többsége eltűnt már a városiasodás, az ipari és mezőgazdasági terjeszkedés miatt, és a faj gyors hanyatlásnak indult.

A kutatók szerint mielőbb új védett területek létrehozására van szükség a kulcsfontosságú területeken, emellett tökéletesíteni kell a már védett régiók kezelését, illetve a védelmi tevékenységeket a nemzetközi határokon átívelően össze kell hangolni.  A kutatásról a Science folyóirat számolt be.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek