Hiába a világ legszínesebb és legélőbb ökoszisztémái a Karib-szigetvilágot övező korallzátonyok, mégis úgy tűnik, hogy egyre közeledik az a pillanat, amikor összeomlanak, hiszen a zátonyok alig tíz százalékát borítják már csak korallok – derül ki az IUCN jelentéséből, amelyben 18 ország 36 kutatója számolt be vizsgálatairól.
Baj az is, hogy a zátonyok élővilágának hanyatlását már korábban észlelték a tudósok, és hiába indult meg a fokozott védelem, a siker ezúttal elmarad. A zátonyok élővilágának csökkenése ugyanis súlyos, globális környezeti problémákra vezethető vissza, mint például a területek túlzott lehalászása, vagy épp a mezőgazdaságból bekerülő szennyeződések nagy mértéke és természetesen az éghajlat felmelegedése.
A korallok hanyatlása a térségben már a 70-es években aggasztónak tűnt, akkorra a zátonyok felénél tűntek el a rendkívül érzékeny virágállatok. Ma már csupán az eredeti terület 8 százalékát borítja élő korall.
A buja zátonyok nemcsak gyönyörűek, hanem egyfajta kishal-óvóként is működnek, ahol a kishalak egyszerre jutnak táplálékhoz és a ragadozók ellen biztos védelemhez. Ezek mellett a korallzátonyok komoly turisztikai értéket is jelentenek. Carl Gustaf Lundin, az IUCN egyik vezető szakértője szerint a korallzátonyok pusztulásának főbb okait évtizedek óta ismerik a világban. A túlhalászat, a tengerek elszennyeződése, valamint az éghajlatváltozás okozta savasodás is ehhez vezetett. Ahhoz, hogy a korallzátonyok fennmaradjanak az utókornak, szinte azonnali és drasztikus változásokra lenne szükség például a mezőgazdaságban, a halászatban és az emberek okozta többi szennyezéssel járó tevékenységben is. Épp ez is jelzi, hogy hiába próbálják a tudósok a zátonyokat fokozott védelem alá venni, a hanyatlás ennél sokkal komplexebb probléma.
A helyzet napról napra csak romlik.
Tavaly már a még meglévő karibi korallzátonyok 75 százaléka pusztul, míg Dél-kelet Ázsiában a zátonyok 95 százalékánál jeleztek gondokat – áll a Világ Erőforrásai Intézet jelentésében, mely szerint 2050-re a világ összes korallzátonya komoly veszélyben lehet. Az élővilágban és ritka fajokban is gazdag csodálatos tengeri élővilág eltűnése nemcsak a jövő nemzedéke számára hiányzik majd, mint egy színfolt a bolygó életéből, hanem az óceánparti falvak megélhetését is komolyan érinti. 19 mérföldnyi korallzátony csaknem 275 millió ember megélhetését biztosítja. Ha a zátonyok kipusztulnak, akkor a halászoknak sem lesz munkájuk és a turisták is elmaradnak majd érdekességek híján.
Az IUCN szervezet dél-koreai konferenciáján azonban a szakemberek abban egyetértettek, hogy a gyorsan mozgósított akció életképesnek tűnik, mivel egyre több a védelem alatt álló rész, ahol tilthatják a halászatot, közben korlátozták a kihalászható halak mennyiségét is, valamint a mezőgazdasági területekről befolyó szennyvizek és műtrágyák mennyiségét is sikerült csökkenteni.
Van néhány olyan terület is, ahol a siker, ha kicsi is, de mérhető. A Holland Antillák, a Kajmán-szigetek, valamint más részeken is lelassult a korallok pusztulása, és a zátonyok még most is 30 százaléknál nagyobb része fedett virágállatokkal. Ezeken a területeken azonban a halászat és a szennyezés is sokkal kisebb, valamint a hurrikánok sem érintik a környéket.
