A rovat kizárólagos támogatója

A Paksi Atomerőmű bővítése Magyarország legnagyobb (több generációt eladósító) beruházása. A projektet hatóságilag felügyelő, a több ezer szükséges engedélyről döntő Országos Atomenergia Hivatalnál (OAH) jelenleg nincs folyamatban engedélykérelem vizsgálata. A legfontosabb – eredetileg 2018 végéig benyújtani tervezett – létesítésiengedély-kérelem várható beérkezésének még nem ismert az időpontja – nyilatkozta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója az NRGReportnak, aki szerint a hivatal a humánerőforrás szűkössége ellenére még el tudja látni tevékenységeit, ehhez azonban esetenként munkaerő-átcsoportosításra van szükség.
NRGReport: A paksi bővítési projekt megvalósulásának legfontosabb feltétele a létesítési engedély megszületése lenne, egyelőre azonban a hírek szerint az engedélykérelem benyújtása is várat magára. Hivataluk és Paks II. vezetősége rendszeresen találkozik a rövid és hosszú távú kérdések és feladatok megtárgyalása érdekében. Ezek szerint részt vesznek az engedélykérelem, illetve a 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállításában, akár például a kérelem megszövegezésében is?

Fichtinger Gyula: Természetesen sem a tervdokumentáció összeállításában, sem a kérelem megszövegezésében nem vesz részt az OAH, az az engedélyes felelőssége. Az együttműködés ennél jóval kevésbé konkrét keretek között folyik: bizonyos kérdésekben szakmai munkacsoportjaink egyeztetnek Paks II. Zrt. megfelelő szakmai csoportjaival. Az Országos Atomenergia Hivatal egyébként az orosz féllel nincs közvetlen kapcsolatban. A velük való konzultáció a szabályok alapján úgy zajlik, hogy kérdés esetén az oroszok a Paks II. projektcéget keresik meg; amennyiben pedig egyes kérdésekre esetleg ők sem tudnak válaszolni, ugyanakkor viszont úgy vélik, hogy a hatóság képes lehet megválaszolni, akkor szerveznek egy konzultációt a hatósággal, amelyen már az orosz fél emberei is megjelenhetnek. Az orosz féllel tehát kizárólag Paks II. kérésére és a velük való együttműködés keretén belül találkozunk, vagyis semmiképpen nem állhat elő az a nem kívánt helyzet, hogy Paks II. háta mögött a hatóság az oroszokkal egyeztet.

Tartottunk már néhány konzultációt szakmai ügyekben az orosz partner részvételével, Paks II.-vel pedig mondhatni rendszeresek a találkozók szakmai csoportjainkon keresztül, illetve havonta-kéthavonta vezetői szintű megbeszélésekre is sor kerül, ahol tájékoztatjuk egymást, hogy éppen hogy halad a projekt, milyen feladatok vannak előttünk.

Az atomerőmű bővítésének munkálatai jelentős késésben vannak az eredeti tervekhez képest. Az állami támogatásra vonatkozó elhúzódó EU-vizsgálat mellett ebben már annak is lehet szerepe, hogy a létesítésiengedély-kérelmet sem sikerült benyújtani a tervezett 2018 végi határidőig. Mi okozza a problémát, van új fejlemény az ügyben?

A késés legfőbb oka mindezidáig az európai uniós egyeztetés, illetve vizsgálat, ami önmagában körülbelül kétéves csúszást okozott. Bizonyos előkészületi munkálatok ez alatt az idő alatt be voltak fagyasztva, mivel meg kellett várni az uniós jóváhagyást. Ami a szabványokat illeti, a tervezési követelményekben, vagyis a tervezés végrehajtásának hogyanjában és bemutatásában is akadnak eltérések. Bizonyos dolgokat ugyanis másképp intéznek el, terveznek meg Oroszországban, mint Magyarországon. Konkrét példával: a felvonulási épületek OAH elé került engedélykérelmei az orosz tervezési követelmények szerint készültek el, magyar közegben pedig ezek némelyike nem értelmezhető, vagy azért, mert olyan fogalmakat használnak, amelyeket a magyar kivitelezők nem tudnak értelmezni, vagy azért, mert nem használnak más, magyar közegben szükséges fogalmakat és szabványokat. Ebben az esetben természetesen igazítani kell a dokumentumokon, mert nem feleltek meg a magyar elvárásoknak. Elvileg az az elvárás az orosz tervezőkkel szemben, hogy ismerjék meg a magyar követelményeket és aszerint készítsék el a megalapozó dokumentációt. Számos alvállakozóval dolgoznak azonban, és nem biztos, hogy mindegyikük teljes mértékben tisztában van a magyar elvárásokkal.

A paksi telephelyen építendő minden építmény, így a nukleáris létesítményhez képest egyszerűbb kiszolgáló építmények, például irodaépületek engedélyezésének feladata a legutóbbi jogszabályi változást követően került át az OAH hatáskörébe, korábban Paks város jegyzője végezte ezt a feladatot. Ez egyébként abból a szempontból kimondottan hasznos, hogy így idejében kiderülhetnek azok a különbségek, amelyek a két rendszer között léteznek; vagyis tudunk tanulni belőle.

Jelenleg hány engedélykérelmet vizsgálnak, illetve a projektcég részéről kaptak-e arra vonatkozó tájékoztatást, hogy milyen ütemezéssel várható a kérelmek benyújtása?

Jelenleg egyetlen engedélykérelem vizsgálata sincs folyamatban a hivatalnál. Idén várhatóan benyújtanak még több, felvonulási épületek létesítésére vonatkozó engedélykérelmet, azt azonban nem tudom megmondani, hogy pontosan hány darabot. Ez Paks II. ütemezési terveitől függ, a projektcég arról adott tájékoztatást, hogy idén is várható még a felvonulási épületekre vonatkozó építésiengedély-kérelmek benyújtása. A felvonulási épületek építési engedélyei közül egyébként nem mindnek kell rendelkezésre állnia a beruházás kezdetére.  Részletes, az engedélyek várható benyújtására vonatkozó ütemterv nem áll rendelkezésünkre; a legutóbbi, határidővel kapcsolatos bejelentés, amelyről tudomásunk volt, a létesítésiengedély-kérelem 2018 végére tervezett benyújtásáról szólt, ami ugye nem történt meg. Jelenleg nincs olyan időpont, amivel számolni tudnánk. Akárhogy is, az Országos Atomenergia Hivatalnak 15 hónap áll rendelkezésére a létesítésiengedély-kérelem elbírálására.

Fichtinger Gyula főigazgató Országos Atomenergia Hivatal Forrás: OAH

A hírek szerint az orosz fél szeretné lehetővé tenni, hogy bizonyos földmunkákat már a létesítési engedély kiadása előtt el lehessen kezdeni, ezáltal meggyorsítva a beruházást.

Nagyjából két éve folyik egyeztetés Paks II.-vel arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan lehetne a létesítési engedély hatályba lépése előtt előkészítési, alapozási, talajszilárdítási munkálatokat megkezdeni. A tárgyalások során az ezeknek a munkálatoknak a megalapozásához szükséges biztonsági követelményeket egyeztettük. Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné az említett munkálatok engedély előtti megkezdését, műszaki szempontból körüljárva a témát azonban megállapítottuk, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén ez megoldható. A legfontosabb szempont, hogy garantálni kell a meglévő négy blokk biztonságát, az alapozási és egyéb munkák természetesen nem veszélyeztethetik a működő blokkok üzemeltetését. Ennek érdekében az építési munkának számos szempontnak kell megfelelnie, hogy a biztonság valóban garantált legyen. Innentől fogva Paks II. feladata, hogy végigvigye a dolgot, amennyiben persze ezzel a lehetősséggel élni kíván – jogszabály-módosítára azonban mindenképpen szükség van a beruházás meggyorsításához.

Az új blokkok létesítéséhez kapcsolódóan folyamatosak a nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetések az Országos Atomenergia Hivatal és más nukleáris hatóságok között. Mely országok felügyeleteivel folynak egyeztetések és milyen hasznos hozadékai lehetnek?

Finnország, Törökország, Fehéroroszország, Oroszország nukleáris hatóságaival kétoldalú konzultációkat folytatunk, az ezekben az országokban folyó atomerőmű-építkezéseken is jártunk, illetve külföldi kollégák is látogattak Magyarországra. Ezen túl létezik egy jóval szélesebb kört felölelő nemzetközi fórum is, az MDEP (Multinational Design Evaluation Program), amelynek keretében különböző reaktortípusokat vizsgálnak és értékelnek közösen azok a hatóságok, amelyeknél az adott típusú blokk létesítése tervezett vagy folyamatban van. Az OECD Nukleáris Energia Ügynökségen belül működő program keretén belül egy speciális munkacsoportban, a VVER-munkacsoportban dolgozunk (a Roszatom reaktorcsaládjának neve után), amelynek tagjai közé tartoznak még India, Finnország, Törökország, Kína és Oroszország nemzeti nukleáris hatóságainak szakértői is. A közös értékeléshez az ad alapot, hogy az egy adott típushoz tartozó erőművek nagyjából hasonlóak, fő berendezéseik megegyeznek, azonban még ezek között is léteznek sajátságos eltérések, például eltérő követelményeket támaszthatnak az eltérő környezeti-telephelyi viszonyok miatt. A résztvevők azután hasznosíthatják munkájuk során a közös eredményeket.

A nemzetközi sajtó is beszámolt a finnországi atomerőműépítési projekt körüli problémákról; a beruházás a magyarnál jóval előbb kezdődött, így vélhetően a paksi bővítés szempontjából is értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek alapján megosztottak önökkel hasznos információkat?

Rendkívül hasznos kétoldalú eszmecseréket folytattunk, meglátogattunk például építés alatt álló blokkokat is, amelyek keretében a kollégák őszintén beszéltek azokról a problémákról, amelyeket meg kellett oldaniuk például a betonozási munkák során. Megtudhattunk részleteket olyan esetekről is, amikor a műszaki megoldást a helyi hatóság nem fogadta el, és általános összefoglalókat is kaptunk egyebek mellett például arról, hogy a finnországi projektnél melyek voltak a legfontosabb problémák. Nem titok, hogy dokumentációs hibákról van szó, a finn szabványok átvezetése az orosz dokumentumokba ugyanis nem volt zökkenőmentes, amelyekben nem kevés problémát azonosítottak a finn kollégák.

Problémákról nem csupán a dokumentációban, de a kivitelezésben is beszámoltak a kollégák; a törökországi projekt kapcsán például az alaplemez betonozásával kapcsolatos problémákról, illetve arról is értesültünk, hogy hogyan kezelték azokat.

Egy-egy jellegzetes probléma azonosítása pedig nagyon értékes információt jelent számunkra, hiszen ezeket ismerve az engedélyeztetés során eleve fókuszálhatunk a külföldi tapasztalat alapján problémás pontokra. Számos ilyen tapasztalatra tettünk szert a konzultációknak és helyszíni látogatásoknak köszönhetően, ezért a jövőben is folytatjuk ezt a gyakorlatot.

A tapasztalatokat elsősorban a saját munkájában hasznosítja az Atomenergia Hivatal, vagy a rendszeres egyeztetéseken esetleg továbbítja a tapasztalatait Paks II. felé is?

A tapasztalatok nagy részét megosztjuk a Paks II. Zrt.-vel is, de vannak olyan információk is, amelyek az üzleti titok kategóriájába tartoznak, ezért ezeket jóval nehezebb ilyen módon hasznosítani és továbbítani. Egyeztetéseink során ezek az értékes tapasztalatok sem maradnak titokban, csak éppen kevesebb konkrétumot áll módunkban közölni. A vonatkozó szabályok és előírások 2014 óta módosultak, így bizonyos részek kivételével már ismerjük a szerződést is. Egyébként a dokumentumokat, illetve a műszaki tartalmat nem zárhatják el a hatóságok elől, és a hatóság fel is van készülve az érzékeny információk kezelésére, így az üzleti tiktokat vagy magasabb besorolásba került adatokat is megfelelő szabályok szerint tudjuk kezelni.

Folyamatban vannak az előkészületei egy mélységi geológiai tároló létrehozásának is, amely a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek hosszú távú biztonságos elhelyezését szolgálja. Hogy áll ez a projekt és milyen szerepe van benne az Országos Atomenergia Hivatalnak?

A kiégett fűtőelemek és radiaktív hulladékok kezelésére vonatkozó politikához tartozik egy program, amely leírja egyebek mellett azt is, hogy a hulladékok kezelését az ország hogyan kívánja megvalósítani. Ennek a programnak a végrehajtásában vannak olyan elemek, ahol az Országos Atomenergia Hivatalnak mint nukleáris hatóságnak feladatai vannak a tároló létesítésével és előkészítésével összefüggésben. Ez alatt az atomerőmű-építés esetéhez hasonló hatósági feladatokra kell gondolni, egyebek mellett például a telephely-, létesítési vagy éppen az üzembehelyezési engedélyeztetésre.

Jelenleg a nagyaktivitású hulladékok és kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére alkalmas telephelyek vizsgálati és kiválasztási folyamata zajlik. Az egyik lehetséges helyszín Boda község Baranya megyében. Az eddigi kutatások, mérések nem mutatták ki, hogy alkalmatlan lenne, viszont ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni a létesítmény helyét, a most kutatott területet tovább kell szűkíteni, az adatokat pedig pontosítani kell. Csak ezt követően lehet majd dönteni arról, hogy Bodán valósuljon-e meg a mélységi geológiai tároló. Több potenciálisan alkalmas telephelyről is szó van a korábban elvégzett vizsgálatok alapján, jelenleg Bodán folynak a pontosító feltárások. Amennyiben bármilyen oknál fogva Boda kiesne a jelöltek közül, akkor egy következő potenciális telephelyen ugyanezt a pontosító feltárást szintén el kellene végezni.

Jelenleg egy kutatási program végrehajtására vonatkozó engedélytt adtunk ki a bodai projekthez, amit újabb kutatási szakaszok, esetleg kedvezőtlen esetben a folyamat megszakadása követhet. Amennyiben Bodán minden a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor úgy 2032 körül válhatna aktuálissá az úgynevezett laboratórium létesítése, amely a földfelszín alatti további pontosító vizsgálatokat végrehajtó létesítmény lenne, majd ezt követően a létesítésiengedély-kérelem benyújtása, . A program tervei szerint maga a tároló csak 2064-ben nyílhatna meg. A programot és a politikát ötévente kell felülvizsgálni, ezek, illetve a helyszíni vizsgálatok eredményei még hozhatnak jelentős változást; egyelőre semmilyen végleges döntés nem született a témában.

Rendelkeznek a számos tevékenységük ellátásához szükséges humán erőforrással?

Korlátozottan: jelenleg 206 pozíciónkból 170-et vagyunk képesek betölteni. A humánerőforrás szűkössége ellenére tevékenységeinket még el tudjuk látni, ehhez azonban esetenként a munkaerő átcsoportosítására is szükség van. Folynak egyeztetések új kollégák esetleges felvételéről, ezek alapján a következő hónapban 10-15 fővel bővülhet alkalmazotti létszámunk, de ezen túl, további lehetőségeket egyelőre nem látunk. Egyszerűen nincs megfelelő minőséget képviselő kellő számú jelentkező az üres pozíciókra, bizonyos szakmákban gyakorlatilag nincs olyan ember, aki hozzánk jönne dolgozni. Az iparágban a hatósági fizetések jelenleg nem versenyképesek a versenyszféráéival, ezért, míg más hatóságoknál általában az a gyakorlat, hogy inkább a tapasztalt, idősebb kollégákat keresik és veszik fel, mi elsősorban a frissen végzettekre, gyakorlat nélküliekre tudunk számítani. Miután aztán a hivatalban kiképezzük őket, két-három év után nem ritkán mégis elmennek tőlünk.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek