Nagyobb a füstje, mint a lángja: a Kormány rövidtávú, az energiaválság enyhítése érdekében szeptember 8-án bejelentett intézkedéseit értékelte a Green Policy Center magyar klímapolitikai szakmai műhely.
Az elmúlt bő egy évben, különösen az orosz-ukrán háború kezdetét követően elszabadult energiaárak komoly kihívás elé állították a Kormányt, a magyarországi vállalkozásokat és intézményeket, majd a rezsicsökkentés szabályainak kényszerű átalakítása után a lakosság egy részét is. A 2022. szeptember 8-i Kormányinfón újabb intézkedések kerültek bejelentésre. Ezek tartalmaznak előremutató elemeket, de nem mindenkinek adnak okot az örömre. A valódi, hosszú távú megoldásnak továbbra is egy átfogó épületenergetikai program lenne, mind a lakosság számára, mind a közszférában. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a lehetséges hatásokat, különösen klímavédelmi szempontból.
1. Az állam saját gázfogyasztásának csökkentése
A bejelentés szerint a Kormány saját magán kezdi a spórolást azzal, hogy az állami fenntartású szerveknél, cégeknél, intézményeknél (kivéve a kórházakat és a szociális intézményeket) 25%-os gázfogyasztás-csökkentést írnak elő és maximalizálják a téli fűtési hőmérsékletet 18 °C-on. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ezzel 200 millió köbmétert gáz lehet megspórolni (ez nagyjából 115 ezer átlagos háztartás éves fogyasztásának felel meg – összehasonlításként: 2020-ban az ország teljes gázfogyasztása 10,44 milliárd m3 volt, amiből a lakosság nagyjából 4 milliárd m3-t használt fel). A pontos intézkedéseket a minisztériumoknak a következő két hétben kell összeállítaniuk az alájuk tartozó szervezeti egységek tekintetében.
Az intézkedés nem terjed ki az önkormányzatokra, azok cégeire és intézményeire. Ugyanakkor az önkormányzatok anyagi helyzete sem jobb, mint a központi költségvetésé, egyes esetekben kifejezetten rosszabb. Így továbbra is kihívás elé állítja őket a magas gázszámla és nekik is erőteljes spórolásba kell kezdeniük. Gulyás Gergely végszükség esetére a hitelfelvétel engedélyezését vagy állami beavatkozást említett, hogy az alapszolgáltatások minden körülmények között fennmaradjanak.
Értékelés:
Az állami és önkormányzati intézményeknek a jelenlegi anyagi helyzetben nincs lehetőségük beruházni az energiarendszerükbe a közelgő tél előtt. Bár egyes középületekben történtek energetikai felújítások az elmúlt években uniós forrásokból, ez a teljes állomány méretéhez képest messze nem volt elégséges. Ahol nincs más, már rendelkezésre álló fűtési alternatíva, csak a földgáz – márpedig az esetek túlnyomó részében nincs -, ott az egyetlen megoldás a fűtés letekerése és a melegvíz kikapcsolása. A 25%-os gázmegtakarításhoz ezeken a helyeken a melegvíz kikapcsolása mellett is nagyjából 3 °C-kal kellene lejjebb venni a hőmérsékletet. Ha pedig nem korlátozzák a melegvizet, vagy ha azt eleve árammal termelik, akkor a földgáz-fogyasztás ekkora csökkentéséhez 4-5 °C-kal kell csökkenteni a fűtési hőmérsékletet. A 18 °C-os fűtési hőmérséklet tehát gázfelhasználás szempontjából reális elvárás, ha 25%-os megtakarítást szeretnének elérni.
Az elhangzottakból egyelőre úgy tűnik, hogy a Kormány ragaszkodik a személyes jelenléthez a munkavégzés során. Pedig ebben a helyzetben az alulfűtött épületekben való tartózkodás helyett ésszerű megoldás lenne heti 1-2 nap távmunka, távoktatás bevezetése a közszférában. Nincs racionális magyarázata annak, hogy miért elengedhetetlen a személyes jelenlét valamennyi dolgozó számára. Ez egyes munkakörökben érthető, mindenkire vonatkoztatva nem. E napokon az üres épületeket elegendő lenne 10 °C-on tartani, az így megspórolt földgáz pedig a többi napon magasabb fűtési hőfokot tenne lehetővé. Érdemes lehet akár annak az egyházi iskolának a példáját is megfontolni, amelyben, amíg jó idő van, szombaton is tanítanak, és cserébe hosszabb lesz a téli szünet. Bár ez utóbbi megoldás számos gyakorlati kérdést is felvet, pl. ha a szülőnek munkába kell mennie a hosszabb téli szünet alatt is, akkor az otthont és az irodát is fűteni kell.
A Kormányinfón az is elhangzott, hogy nem lehetetlen, hogy egyes állami vagy önkormányzati intézmények, pl. múzeumok be is fognak zárni télire. Kérdés, hogy a 25%-ot egyenként vagy összesen kell elérni, azaz a bezáró létesítmények többlet-spórolását más intézmény felhasználhatja-e.
Meglepő ugyanakkor, hogy a kormányzat nem írt elő gázfogyasztás-csökkentési célú hűtési hőfok-korlátozást az üzleti épületekre, pl. bevásárlóközpontokra. Elképzelhető, hogy abban bíznak, hogy a magas gázár egyébként is kikényszeríti a racionalizálást ezen szereplőkből.
A gázfogyasztás csökkentése klímavédelmi szempontból mindenképp előremutató, még ha nem is szerencsés, hogy az ezúttal a komfort ilyen nagyfokú csökkenése útján valósul meg. Ez utóbbi tekintetben különösen érdekes lesz az iskolák – és ha az önkormányzatok is hasonló lépésekre kényszerülnének, az óvodák, bölcsődék – helyzete. Hosszabb távon mindenképpen az épületek energiahatékonyságának javítása és zöld fűtési rendszer kiépítése lenne az előremutató megoldás, nem csak klímavédelmi, egészségügyi és szociális, hanem a magas energiaárak melletti gyors megtérülés szempontjából anyagilag nézve is. A tervezett átépítésekkel elkerülhető, hogy a társadalmat a jövőben a mostanihoz hasonló sokkok érjék.
2. Tűzifa- és barnaszén-program
A Kormány hatósági áron biztosít minden háztartásnak 10 köbméter rönkfát az állami erdőgazdaságokból. Emellett lehetővé teszik a barnakőszén kitermelésének jelentős bővítését (50 ezer tonnáról 280 ezer tonnára nőne a hazai külszíni fejtés), valamint exporttilalmat vezetnek be e termékre.
Értékelés:
Általánosságban, a “földgáz helyett fűtsünk szénnel vagy tüzifával” jellegű megoldások olyan épületekben működnek, ahol a gázkazán mellett van vegyes tüzelésű kazán, kályha is, vagy most gyorsan beépítenek egyet (utóbbira meg is szaladt a kereslet, megnövelve a várólistákat). Ahol nincs meg az infrastruktúra a szén- vagy fatüzeléshez, ott hiába a politikai szándék és az olcsóbbá tett tüzelőanyag, az nem megoldható – legyen szó akár iskolákról, akár magánházakról.
Például, a társasházak esetén elenyésző a másodlagos fűtési rendszerrel rendelkező épületek aránya. Ugyanakkor sok, főként vidéki családi ház (a kategória 20-30%-a) esetén rendelkezésre áll vegyestüzelésű kazán, mint másodlagos fűtés. Így elképzelhető, hogy több százezer háztartásban meg fog nőni a fa-, lignit, barnaszén-, feketeszén-égetés – legalábbis addig a mértékig, ameddig biztonsággal alá kerülnek az átlagfogyasztásnak, ami fölött a rezsicsökkentés már nem vonatkozik. Ez az új kormányzati programtól függetlenül is megtörténik, mert az átlagfogyasztás feletti gázár olyan magas, hogy ezen tüzelőanyagok kormányzati támogatása nélkül is megérné fáradni a mindennapi begyújtással.
Ezeknek a háztartásoknak, illetve azoknak, akiknél eddig is a szén- vagy fatüzelés volt az egyetlen fűtési mód, a tüzifa- és barnaszén-program a költségek limitálásában segít, valamint az (egyébként illegális és veszélyes) házi szemétégetést váltja ki.
A barnakőszén, mint fosszilis energiaforrás használatának felfuttatása az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások támogatása helyett környezetvédelmi, levegőminőségi szempontokból sem szerencsés, illetve a lakosságot is a nem hatékony fűtési formák felé löki, amelyből középtávon még nehezebb lesz továbblépni. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy valóban lesz-e több hazai barnaszén a piacon. A barnaszén-kitermelés Magyarországon igen minimális, a kapacitásokat a rendszerváltás után vagy már hamarabb leépítették. Jelenleg nem az engedély hiánya a kitermelés korlátja, hanem a bányászok, bányagépek nem állnak már rendelkezésre.
A tűzifa viszont megújuló energiaforrás, amennyiben fenntartható módon termelték ki (azaz gondoskodnak a faállomány megfelelő pótlásáról). Az energiatartalma és a levegőminőség miatt is fontos, hogy égetés előtt kellően kiszáradjon. E tekintetben emlékezhetünk a Kormány tűzifa-rendelete kavarta augusztusi vitákra (ld. itt és itt). Ezért a tüzifa-program környezetvédelmi megítélése attól függ majd, hogy az igény a gyakorlatban milyen fával kerül kielégítésre, és milyen típusú fűtést vált ki.
Valószínűleg most jön el az az idő, amikor a már említett augusztusi kormányrendelet és miniszteri utasítás alkalmazását élesítik. Azaz, az extra igények kiszolgálása érdekében megkezdődhez az akácok és az ültetett erdők fokozott kitermelése, védett és nem védett területen is. A hatósági árral kiszolgált kereslet eltűnik a piacról, de a piaci árú tűzifa árának szinten tartásában a magán-erdőgazdaságok többlet fakitermelésének lesz szerepe.
Összességében tehát azt látjuk, hogy a tűzifa- és barnaszén-program csak a lakosság egy részének fog – elsősorban nem ellátás-biztonsági, hanem anyagi – segítséget nyújtani. Az érintettek számára ez komoly könnyebbséget jelenthet. Ugyanakkor környezeti szempontból megfizethetjük az árát, főként a levegőminőségben.
3. Távhő mérhetővé tételét célzó program, split klíma
Elhangzott, hogy a távhő-fogyasztásmérővel nem rendelkező lakásokat a következő 5 évben mérővel szerelik fel. Ennek műszakilag akkor van értelme, ha együtt jár a radiátorok szabályozhatóvá tételével, azaz a lakó nem csak látja, hogy mennyit fogyaszt, de befolyásolni is tudja azt. Ebben jelentős energiafogyasztás-csökkentési potenciál lehet, egy fontos és hiánypótló előrelépés.
Gulyás Gergely a split klíma telepítését ajánlotta a fűtési költségek csökkentésére. Ez a hozzá igen hasonló, csak még hatékonyabb levegő-levegő hőszivattyúval együtt valóban egy kedvező alternatíva, mind a pénztárcánknak (a hatékonyabbakhoz igényelhető a még a rezsicsökkentésnél is olcsóbb H-tarifa), mind a környezetnek. Azonban egy ilyen rendszer kiépítése nem megvalósítható a legnagyobb kihívásokkal szembesülő energiaszegény háztartások számára megfelelő állami támogatási programok nélkül.
Szerző Koczóh Levente, senior klímapolitikai tanácsadó
klímapolitikai modellezés | EU ETS | ipari zöld átmenet
Green Policy Center
