A hazai energiafelhasználás 2,8 százalékkal nőtt 2001-ben, azonban ez csupán a tavaly decemberi rendkívüli hideg eredménye volt, nem utal a gazdaság energiaigényének növekedésére, amely 1993. óta gyakorlatilag stabil.
Molnár László, az Energia Központ Kht. Igazgatója szerint az előzetes adatok szerint az energiafelhasználás 2001-ben hőértékben kifejezve 1.065 petajoule volt, olajegyenértékben kifejezve 25,44 millió tonna. Az energiaigények kielégítésére szolgáló forráson belül importból 55 százalék származott, a nukleáris fűtőanyagot is beleszámítva 70 százalék. Az energiahordozókon belül a legnagyobb hányad, 69,3 százalék szénhidrogén, folyamatosan emelkedik. A közcélú erőművekből származó villamosenergia-fogyasztás 39.336 gigawattóra volt tavaly, 2,6 százalékkal bővült. A hazai szénbányák 14 ezer kilotonna szenet termeltek, amelyből 13,3 ezer kilotonnát az erőművek használtak el. Az 1.400 kilotonna import szén lakossági piacra ment.
A termelői ágak energiafelhasználása 1,8 százalékkal nőtt tavaly, 461,7 petajoule volt. A növekedés motorja a feldolgozóipar bővülése volt. Eközben a lakossági és kommunális fogyasztás 3,8 százalékkal 574,4 petajoule-ra emelkedett.
A lakossági fogyasztás erősen függ az időjárástól – mutatott rá Molnár László. Ugyanakkor a felhasználásban már jelentkeznek a hangsúlyeltolódások. Az életkörülmények javulása ugyanis azzal jár, hogy több háztartási eszközt használnak, kevésbé takarékoskodnak a fűtéssel. Ezt ellensúlyozza, hogy a lakosság lélekszáma évente 40 ezerrel csökken.
1993 óta a GDP évente átlagosan 4 százalékkal nő, ám az energiafelhasználás csak az időjárástól függően változott. A felhasználást növelő és csökkentő tényezők egymást kiegyenlítik: a GDP növekedése az energiafelhasználás emelkedésével jár, ám az ipar struktúraváltása még tart. Az energiafaló iparágak leépülnek, és megjelentek olyan iparágak, amelyeknél a hozzáadott érték megtermeléséhez szükséges energia mennyisége alacsony, ilyen például az elektronika, az autóalkatrészgyártás, a telekommunikáció. Az elmúlt 12 év alatt Magyarországra érkezett mintegy 30 milliárd dollárnyi külföldi tőke elsősorban a kis energiaintenzitású ágazatokba települt. Ugyanakkor egyre jobban érvényesül az energiahatékonyság, és a felhasználás bővülése ellen hat az árak emelkedése is.
Az energiatakarékossági programok kedvező hatásai már jelentkeznek. A német szénsegély program, a PHARE energiatakarékossági alapja és a Széchenyi-terv együttesen éves szinten mintegy 10 petajoule energia megtakarítását eredményezi. Molnár László úgy vélekedett, a stabilitás egyelőre jellemző marad a magyarországi felhasználásra. A gazdaság szerkezetváltása még nem fejeződött be, a modernizáció folytatódik.
Erőteljesen fog fejlődni például a közlekedési szektor, amelynél a felhasznált energia 90 százalékát a közúti közlekedés fogyasztja, a vasúti közlekedés aránya mindössze 7 százalék. A közúti közlekedés felhasználása az EU országainak trendjéhez igazodva várhatóan nőni fog, dacára az autópark korszerűbbé válásának. A lakosság gazdagodásával ugyanis a nagyobb teljesítményű autók iránt nő az igény és az emberek többet, gyorsabban autóznak. Az ügynökség 2020-ig szóló prognózisa szerint hosszú távon évi 0,5- 1 százalékos felhasználás-növekedéssel kell számolni, a villamosenergia-felhasználás ennél várhatóan kicsit gyorsabban nő. A rendelkezésre álló forrásokon belül továbbra is kiemelt szerepe lesz a földgáznak: a háztartások 72 százaléka jelenleg is földgázfogyasztó, és ez még nőni fog. – A hazai széntermelés jövője alapvetően politikai döntés függvénye, amelyet az importfüggőség csökkentésének igénye befolyásolhat – mutatott rá Molnár László.
A nemzetközi tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szén szerepe 2010 után nő a felhasználásban. Magyarországnak figyelembe kell vennie, hogy a szén olcsósága miatt versenyelőnyt élvez más energiahordozókkal szemben, eközben jelentős környezetvédelmi beruházásokat igényel, ugyanakkor a jelenlegi gáz-és olajbeszerzési források zsugorodhatnak.
– Ez felveti a paksi atomerőmű élettartam-meghosszabbításának szükségességét – mondta Molnár László. A megújuló energia mintegy 35 petajoule-t tesz ki a hazai energiafelhasználásban. Szakértők szerint Magyarországon a mezőgazdasági hulladékból nyert biomassza illetve biogáz lehet hosszú távon perspektivikus megújuló energiahordozó.
2002. március 17.
