A rovat kizárólagos támogatója

Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak. A rezsi 75 %-át fűtésre költjük, de megfelelő szigeteléssel ennek akár 50 százalékát is megspórolhatjuk

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha egyaránt figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon viszont mindkét államénál nagyobb a lakosság energiafelhasználási aránya: míg hazánkban 32 százalék, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig mindössze 20 százalék ez az arány. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Minden évben március 6-án tartják a Nemzetközi Energiahatékonysági Világnapot, amely célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

A Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

Magyarország az egy főre jutó évi 5,7 tonnás CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

„A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energiabevitelt igényelnek az épületek” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett, jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár felét is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO2kibocsátásunk csökkentéséhez” – tette hozzá a szakember.
2020 december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás. (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.

A 2021-ben életbe lépett épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, amely révén a felhasznált hő egyre kisebb része jut ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

Fújható szigeteléssel gyorsabb, tisztább és hatékonyabb a tetőszigetelés

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75 százalékát fűtésre költik. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket szigetelni, hogy ne az utcát fűtsük.  A meleg levegő felfelé száll, így a nem megfelelően szigetelt tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka távozik. Hiába a jól záródó, modern nyílászáró, ha a födémen át elszökik a meleg. A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – korábban több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy korszerű technológiának, a fújható üveggyapot szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és/vagy tető szigetelésével.

A fújható üveggyapot egy kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak egymáshoz tapadnak, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, nem terheli jelentősen a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők. A fújható szigeteléstechnológiát, egyre többen választják az épületek utólagos hőszigeteléséhez. Ez az eljárás a hagyományos ásványgyapot szigeteléshez képest ugyan drágább, viszont nincsenek bontási-helyreállítási költségek, illetve időjárástól függetlenül is kivitelezhető a munka, akár télen is.

Miért fontos az energiahatékonyság?

–  csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
–  egészségesebbé válik a környezetünk
–  csökkenti a légszennyezést
–  hozzájárul az energiabiztonsághoz
–  csökkenti az energiaárakat
–  pozitív makroökonómiai hatásai vannak
–  hozzájárul az ipari termelékenységhez
–  hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
–  munkahelyeket teremt
–  növeli az elkölthető jövedelmet
(forrás: International Energy Agency)

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat. Ahogy Leonardo DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek