A rovat kizárólagos támogatója

Nemzeti „energiastragédia” A kormány kivágta a “zöldforgatókönyvet” a nemzeti energiastratégiából. A kabinet a módosított kormányhatározatban elismerte: nem reális, hogy a következő 15 évben energiát tudnánk megspórolni.

Három év alatt nagyot változott a világ, legalábbis ez következik abból, hogy a nemzeti energiastratégia immár nem számol az úgynevezett zöldforgatókönyvvel, vagyis azzal, hogy 2030-ig Magyarország mérsékelni tudja energia felhasználását.

A kormány határozatban módosította a 2012-ben megfogalmazott dokumentumot, és ebből teljes egészében kihagyta azokat az előrejelzéseket, amelyekhez jelentősebb fejlesztési források kellenének. A döntés szerint ezzel figyelembe vesszük ugyan az uniós kötelezettségeinket, de annál lényegesen nagyobb erőfeszítés nem indokolt.  Így az „Ölbe tett kéz” forgatókönyv azzal számol, hogy ha elmaradnak az energiahatékonysági intézkedések, akkor a villamosenergia-felhasználás 1,5 százalékkal nő a következő 15 évben, és a GDP növekedésével nagyjából arányosan fokozódik az ipar és a lakosság energiaigénye is. A fűtési és hűtési energiaigény 1,2 százalékkal bővül.

A „Közös erőfeszítés” forgatókönyv már betervezi az energiahatékonysági intézkedéseket és a szemléletformálást, és ennek eredményeként azzal számol, hogy a lakosság energiaigénye mérséklődik 2030-ig. Az ipari fogyasztás ugyanakkor eben az esetben is lépést tart a GDP bővülésével, az áramfogyasztás is növekszik 1 százalékkal, a fűtési és hűtési igény ugyanakkor csökken. Összességében viszont eleinte még így is növekszik az energiafelhasználás, és csak 2030 felé áll le a fokozott igény, és stagnál a fogyasztás.  Így a 2008-as, vagyis válság előtti energiafelhasználáshoz képest már mindenképpen többet fogunk fogyasztani 2030-ban, ugyanis csak a zöldforgatókönyv számolt azzal, hogy képesek vagyunk a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben felemészteni a Föld energiaforrásait- írta a vs.hu.
 

Nemzeti „energiastragédia”

Mivel a 2011-es nemzeti energiastratégiában feltüntetett fogyasztási előrejelzéseket a tények nagyon nem igazolják, a kormány most 10-20 százalékkal csökkenti a jövőre vonatkozó elképzeléseit, automatikusan felvetve ezzel a kérdést: akkor ugyan mi értelme lenne a paksi bővítésnek.

Az atomerőmű-bővítés alapjaként tavaly Orbán Viktor kormányfő is a nemzeti energiastratégiára hivatkozott. A közrádió riporterének úgy fogalmazott: „Érdemes komoly országként viselkedni. Ha valamit megvitattunk, eldöntöttünk, akkor érdemes végrehajtani. A magyarok mindig jók voltak abban, hogy vitatkozzunk, csak másnap reggel nem kezdődött meg az aprómunka. Az én kormányom azt szeretné: ha megvitattunk, eldöntöttünk, akkor hajtsuk is végre”.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás