A rovat kizárólagos támogatója

A Magyar Tudomány Ünnepe sorozat részeként „Klímaváltozás hatásai az Európai erdőkre” címmel tudományos konferenciát rendezett az MTA PTB Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága november 24-én Pécsett, az akadémia székházában.

A 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepének kiemelt témája: „A tudomány evolúciója: a való és a virtuális világok”, a rendezvénysorozat az új technológiák által teremtett lehetőségekre, veszélyekre kívánja felhívni a figyelmet. A munkabizottság ezért döntött úgy a témaválasztásnál, hogy a jelen és a jövő erdőgazdálkodásának egyik legfontosabb kihívására, a klímaváltozásra helyezi a hangsúlyt.

Dr. Mátyás Csaba akadémikus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének egyetemi tanára a Földünkön bekövetkezett felmelegedésről, annak az európai erdőkre gyakorolt hatásairól beszélt. Véleménye szerint a klímaváltozás realitása nem igényel bizonyítást, a kérdés az, hogy mi akadályozza az előrevetített változásokra való felkészülést az erdőgazdálkodásban. A külföldi tapasztalatok szerint a tudományban és a gyakorlatban is számos berögzült dogma, idealizált elképzelés és megszokás van jelen. Ezek áttekintése és értékelése, a kockázatok határozottabb feltárása mind előfeltétele a klímaváltozásra való felkészüléshez kapcsolódó konkrét teendők meghatározásának. Az előadás áttekintette és értékelte a jelenlegi, jórészt intuitív véleményeket és álláspontokat, amelyek a megfelelő stratégia és gyakorlat kialakításának útjában állnak.

Dr. Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról szólt előadásában, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak alapvető feltételei vannak, amelyekkel rendelkezni kell a siker érdekében. Így szükséges a megfelelő ismeretek birtokában lenni a klímaváltozásról, mint jelenségről, arról az agrárgazdasági rendszerről, amelyre a klímaváltozás hatással van. Emellett megfelelő ismeretek és szaktudás kell a változás rendszerre gyakorolt hatásának becsléséhez, az új „egyensúlyi” helyzet (ökológiai – ökonómiai – társadalmi) felismeréséhez valamint megfelelő eszközrendszer a változások véghezviteléhez.


 

Bosznia-Hercegovinában egyelőre nem jelentős a klímaváltozás tudományos kutatása – ezt már Dr. Sead Vojnikovics, a Szarajevói Tudományegyetem Erdészeti Karának professzora jelentette ki. Okként a háború utáni helyzetet, az államigazgatás nagyarányú összetettségét, az állami és regionális szintű törvényhozás hiányát, az államon belüli, a nemzetközi, valamint a szektorok közötti együttműködés hiányát említette. Az első hivatalos, klímaváltozásról szóló bosznia-hercegovinai jelentés a jelenség általános értékelése mellett az ország erdei ökoszisztémájára gyakorolt lehetséges hatását is taglalja. Az előrejelzések szerint a 21. század végén Európa dél-keleti régiójában – amely magába foglalja Bosznia-Hercegovinát is – az üvegház hatású gázok emissziójának hatására a levegő évi középhőmérséklete mintegy 3,5 °C-kal növekszik az elmúlt évszázad utolsó évtizedéhez képest. A globális felmelegedés tendenciája egy olyan folyamat, melynek hatása érezhető a Szarajevói Kanton területén is – mondta Vojnikovics professzor.

A szakmai konferencia iránt élénk érdeklődés mutatkozott, a téma kutatói és szakértői mellett az erdész szakma is szép számmal képviseltette magát. A hallgatóság körében helyet foglaltak a Földművelésügyi Minisztérium, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya, a Duna-Dráva Nemzeti Park és több erdőgazdaság szakemberei valamint az egyetemi és a középfokú erdészeti oktatás képviselői is – írta a mecsekerdo.hu, melynek cikkében fotókat is találnak.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek