A rovat kizárólagos támogatója

Az idei súlyos aszály, a több helyen kitört erdőtüzek, amelyek többek között a Bükk-fennsíkon és a Turjánvidéken is pusztítottak, valamint az augusztusban megjelent “tűzifarendelet” ismét ráirányította a figyelmet Magyarország erdeire. A klímaváltozás már most is komoly kihívás elé állítja erdeinket, amelyhez a jelenleg alkalmazott erdőgazdálkodási gyakorlatnak alkalmazkodnia kell.

A WWF Magyarország és hazai magánerdő-gazdálkodók olyan erdőkezelési megoldásokat alkalmaznak és próbálnak ki a CLIMAFORCEELIFE projekt keretében, amelyek segítségével javítható az erdők természetessége és növelhető ellenálló képességük.

Erdeink fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt. Magyarországon számos független nemzetközi klímamodell alapján a nyári csapadék mennyisége legalább 25 százalékkal csökken, miközben az éves középhőmérséklet 2,5°C-kal, a nyári átlag pedig legalább 3,5°C-kal emelkedhet. A klímaváltozás hatásainak – szárazság, villámárvizek, kártevők elszaporodása – csökkentésében csak az egészséges és ellenálló erdők lehetnek igazán eredményesek, ezért felkészítésük nagyon fontos.

Magyarország területének kb. egyötödén található erdőborítás. Ennek mintegy 22 százaléka védett vagy fokozottan védett erdő, közel 40 százaléka pedig Natura 2000-es besorolású.
Erdeinknek alig több, mint a fele áll őshonos fafajokból, jelentős az idegenhonos fafajokból álló, mezőgazdasági kultúrákra emlékeztető, egy fafajból álló faállományok aránya. Elmondható, hogy erdeink jelentős része komoly kihívások előtt áll. Az eddigi erdőkezelési módszerek felülvizsgálata, megváltoztatása elengedhetetlen erdőink megőrzéséhez, így fenntartva azt a képességüket, hogy megvédjék környezetüket a villámárvizektől, a talajeróziótól, betöltsék szén-dioxid-megkötő és -tároló szerepüket, megőrizzék víztároló és ívóvízmegőrző képességüket.

Flamich Gábor kosdi erdeje kép: Kokics Viktoria WWF Magyarország

A WWF Magyarország a CLIMAFORCEELIFE projekt keretében az ország különböző régióiból négy magán-erdőgazdálkodóval dolgozik együtt, akik olyan erdőkezelési megoldásokat alkalmaznak és próbálnak ki, amelyek segítségével javítható az erdők természetessége és növelhető ellenálló képességük. Közülük 2022. október 11-én Flamich Gábor mutatta be kosdi erdejében, hogy milyen erdőkezelési megoldások alkalmazásával lehet egy erdő ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben, és mi szükséges ahhoz, hogy az erdők betöltsék szerepüket a klimatikus hatások mérséklésében.

Egykori TSZ-erdő átalakítása a klímaváltozás hatásainak figyelembevételével

Az összesen 500 hektárnyi, jórészt egykori TSZ erdőből álló gazdálkodási területen (melyből a kosdi erdő 162 hektár) nagyjából 400 hektáron átalakító üzemmódban gazdálkodnak azzal a céllal, hogy örökerdőt alakítsanak ki, melynek fenntartása hosszú távon is gazdaságos lesz. A túlnyomórészt tölgyekből álló elegyes erdőt – amelynek jellemző fafajai a csertölgy, molyhos tölgy, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, virágos kőris, vadgyümölcsök -, tíz éve kezeli tulajdonosa, és számos olyan beavatkozást hajtott végre, amelyek hozzásegítik az erdőt ahhoz is, hogy sikeresen ellenálljon a klímaváltozás hatásainak. Már elkezdődött az erdő szerkezeti változatosságának kialakítása: egyes részeken lékeket alakítottak ki, ahol a megjelent újulatot kerítéssel védik a nagyvadak okozta károktól. A lékek egy részét rendszeresen ápolják, de lesznek olyanok is, amelyeket “magukra hagynak”, így ott a természetes folyamatok alakítják majd ki, hogy hosszú távon mely fajok lesznek az uralkodók. Az erdő egy részén jelen lévő akácosban fafajcserés szerkezetátalakítást végeztek, itt a helyi klimatikus viszonyoknak megfelelő, őshonos fafajokból álló, cseres-tölgyes kialakítása a cél. A több fajból álló, változatos szerkezetű, természetközeli erdő jobban ellenáll majd a klímaváltozás következtében újonnan megjelenő kártevőknek is.

Flamich Gábor kosdi erdeje az út bal oldalán Kokics Viktoria WWF Magyarország

A CLIMAFORCEELIFE projekt keretében vízvisszatartást célzó beruházásokra is sor kerül majd a területen: mesterségesen alakítanak ki szivárgó rönkgátakat, amelyek lassítják a csapadéklefolyást, az eróziót, közvetve pedig a visszatartott nedvesség által növelik a talajaktivitást és így a talaj termőképességét is. A gátak által megfogott víz új élőhelyeket hoz létre és javítja az erdő nedvesség- és páratartalmát, aminek különösen az aszályos időszakokban van nagy jelentősége.

“A CLIMAFORCEELIFE projektben részt vevő magán-erdőgazdálkodók klímaadaptációs tervet készítettek melyeknek célja, hogy a magánerdő gazdálkodók gyakorlati példáin keresztül olyan ökológiai szempontú klímaadaptációs modelleket mutassunk be, melyek gazdaságilag is fenntarthatók, és akár elemenként is átültethetők más erdőgazdálkodók gyakorlatába. Célunk, hogy tevénységeinkkel, a magyarországi és regionális tudásmegosztás erősítésével hozzájáruljunk a erdeink egészségesebbé, klímaváltozással eszmben ellenállóbbá tételéhez”, mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértője, a projekt magyarországi tevékenységeinek koordinátora.

A magánerdő-gazdálkodók által elkésztett klímaadaptációs tervek megtalálhatók a projekt honlapján.

 

A CLIMAFORCEELIFE projektről:

A 2020-tól 2027-ig tartó “Klímatudatos Erdőgazdálkodás Közép- és Kelet-Európában”, vagyis CLIMAFORCEELIFE (LIFE19 CCA/SK/001276) projekt során a régió erdészeti technológiáit megvizsgálva olyan erdészeti eljárások azonosítására, továbbfejlesztésére törekszünk, amelyek lehetővé teszik erdeink sikeresebb alkalmazkodását a megváltozó, szélsőségesebbé váló klímához. A projekt célja, hogy az azonosított eljárásokat a projektterületeinken a gyakorlatban is kipróbáljuk, környezeti hatásukat megvizsgáljuk összevetve őket a széles körben alkalmazott erdészeti gyakorlatokkal.

A projektben öt országból (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vesznek részt partnerek: négy WWF iroda (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia), a Délnyugat-Bulgáriai Állami Erdőgazdaság, a Cseh Élettudományi Egyetem, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és Szlovák Állami Erdőgazdaság.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek